Annak ellenére, hogy milyen nagy darabszámban készültek, viszonylag kevés '''324'''-es maradt fenn az utókorra. Idehaza az egyetlen működőképes példány a 324,450540-es, 3827. gyári számmal 1915-ben készült. 1918-ban a [[CFR]]-hez került és [[1941]]-ben tért vissza [[Magyarország]]ra. [[1961]]. december 21-én 324,1564-re számozták, majd [[1989]]-ben a [[Landler Jenő Járműjavító Üzem]]be került. [[1991]] júniusára felújították és eredeti pályaszámán a nosztalgia flotthoz csatlakozott. Az [[1921]]-ben 4554. gyári számmal készült és [[1979]]. október 11-ig szolgált 324,799-et [[Ferencváros pályaudvar|Ferencvárosban]] kiállították, [[2003]] óta Istvántelken tárolják. A legöregebb fennmaradt '''324'''-est [[1910]]-ben gyártották 2519. gyári számmal: első pályaszáma ''IIIu. osztály'' 3917 volt, melyet [[1911]]-ben 324,087-re változtattak. [[1942]]-ben iker-túlhevítőssé alakították és 324,1518-ra számozták. [[1957]] januárjában a [[GYSEV]] állagába került. [[1981]]. szeptember 2-i selejtezése után felújították és Sopron-GYSEV pályaudvaron kiállították. A negyedik itthon maradt '''324'''-es az [[1911]]-es gyártású 324,149, melyet [[1943]]-ban alakítottak iker-túlhevítőssé és számoztak át 324,1527-re. [[1991]] óta e mozdonyt is Istvántelken tárolják.
[[Románia|Romániában]] is megőriztek néhány '''324'''-est: az [[1917]]-ben 4074 gyári számon készített 324,951 [[Nagyszeben]]ben csodálható meg. Az [[1911]]-es, 2541 gyári számú, eredetileg IIIu. osztály 3939 psz, majd 324,109 pályaszámú mozdonyt 324.1020 számon őrizték meg és állították ki [[Bukarest]]ben. Az [[1917]]-es 4311 gyári számú 324,993-et pedig [[Temesvár]]ott tárolják.
