„Budapest XXIII. kerülete” változatai közötti eltérés

a (poz. térkép)
== Története ==
[[Fájl:Térkép délkelet pest anno.jpg|bélyegkép|balra|200px|Soroksár egy régi térképen]]
Soroksár nevét illetve magát a területet először [[Anonymus]] említi Surucsar (ejtsd:"suruksár") néven. Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka. Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. [[1724]]-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től [[Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő]] sajátos módszerekkel szerezte meg. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) Ezen időben még a területet Soroksár-Pusztának hívták. Grassalkovich kiszárítootta a mocsarakat, így a mocsarak és lápok helyén kiváló termőföldek keletkeztek. A [[Molnár-sziget |Molnár-szigeten ]]<nowiki/>lévő rozstermelés is nagyon fontos volt a terület gazdaságában. A [[18. század]] közepe táján lett faluvá, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt vásárjogot kapott és [[mezőváros]]sá lett. A XIX. század végén Soroksár nagyközség volt [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). [[Budapest]]hez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta.
 
A [[második világháború]]t követően Soroksár német lakosságának javát, összesen 3898 embert kitelepítettek [http://www.svabkitelepites.hu/svab011158.html]. A kitelepítésről nem mondható el, hogy zökkenőmentesen ment, mivel azt a 3898 embert marhavagonokon szállították főleg Németországba, és az akkori Szovjetunió egyes területeire, s azt mondták a kitelepítetteknek hogy egy kis munkára viszik őket. Ez az akkori hatalmak döntésére történt.
 
[[1950]]. [[január 1.|január 1-jétől]] '''Soroksár''' [[Budapest|főváros]] része lett a [[Budapest XX. kerülete|XX. kerület]] kisebbik alkotóelemeként [[Pesterzsébet]] mellett. [[1992]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról. Az így létrejött XXIII. kerület [[1994]]. [[december 11.|december 11-én]] választotta meg első képviselő-testületét.
 
Soroksár Budapest leggyérebbenlegrégebben lakott kerülete; bár itt mintegy hat és félszer kevesebben élnek itt, mint a legsűrűbben lakott (és hét négyzetkilométerrel kisebb) XI. kerületben (azaz Újbudán). Átlagos népsűrűsége szintén majdnem hat és félszer alacsonyabb a teljes budapesti átlaghoz viszonyítva.
 
==A Sportélet Molnár-sziget==
A Molnár-sziget (németül: Mülerinsel) elhelyezkedése a Soroksári avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, mely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról [[Budapest XXI. kerülete|Csepel]], és a [[Csepel-sziget]] határolnak északi irányban és déli irányban is szintén Soroksárhoz tartozik. A történelem során valóban Soroksárhoz iletve egy kis ideig Pesterzsébethez tartozó sziget erősen hozzásegített Soroksár és az akkori Soroksár-Puszta gazdasági fejlődéséhez.
 
A Molnár-sziget saját nevét arról az 50 vízimalomról kapta nevét, melyek a Dunán álltak, és a híres soroksári rozst liszté őrölték. Itt ezen a szigeten rengeteg rozsot használtak fel, és a szállítás is megoldott lett, mivel a rozsot pont a szigeten vetették el minden évben. Sajnálatos módon a sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben egyszer legalább megáradt a Duna így a Molnár-sziget is csak úgy mint a főváros akkori részei víz alá kerültek.
 
A soroksáriak csónakon szállították a soroksári ún. sváb rozskenyeret fővárosba, hogy ellássák azt élelemmel.
 
==A soroksári sportélet==
Soroksár hivatalos sportegyesülete a Soroksár SC. A csapat magyar kupát nyert 1934-ben.
A labdarúgó szakosztály újonc az NB III. Duna csoportjában, ugyanis a 2007–2008-as szezonban búcsúzni kényszerült az NB II. Nyugati csoportjától.
[[ISBN]] 963 657 176 7</ref>
 
==Soroksár iskolái==
== Fontosabb közterületek ==
* Grassalkovich Antal Általános Iskola - Anton Grassalkovich Grundschule
* Hősök tere
* Páneurópa Általános Iskola
* Grassalkovich út
* Török Flóris Általános Iskola és Sportiskola
* Haraszti út
* Fekete István Általános Iskola
* Szentlőrinci út
* Mikszáth Kálmán Általános Iskola
* Vecsési út
 
== Kedvelt helyek a kerületben ==
* Nagyboldogasszony Plébániatemplom, Hősök tere
*[http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/soroksar_legifotokon/ Légi fotó galéria a kerületről]
* [http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/12/eltunt-hajomalmok-eltuno-sziget.html A soroskári Molnár-sziget története]
*[ http://www.beszedesparkok.hu/hosok_tere/ Cikk a Hősök teréről]{{csonk-dátum|csonk-bp|2005 októberéből}}
{{Budapest kerületei}}
{{csonk-dátum|csonk-bp|2005 októberéből}}
 
{{DEFAULTSORT:Budapest 23 Keru~lete}}
[[Kategória:Budapest XXIII. kerülete| ]]
108

szerkesztés