„Balla Aladár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Életrajza: 1 link korr. |
|||
1. sor:
'''Balla Aladár''' ([[Újvidék]], [[1867]]. [[április 4.]] – [[Budapest]], [[1935]]. [[március 28.]]) [[ügyvéd]], politikus, az ellenforradalmi (ennél fogva nem hivatalos) [[Nemzeti Kormány]] (avagy a [[A Magyarországi Tanácsköztársaság idején létrejött ellenforradalmi kormányok#Harmadik Szegedi kormány|harmadik Szegedi kormány]]) belügyminisztere.
==Életrajza==
Ireghi Balla Aladár ősi nemesi családból származott, iskoláit [[Pécs]]ett és [[Budapest]]en végezte, majd [[Cambridge]]-ben nemzetközi jogot és közjogot hallgatott. [[1894]]-ben ügyvéd lett, majd [[1902]]-[[1906]] között Újvidék törvényhatósági [[ügyész|főügyésze]], majd [[1906]]-[[1910]] között [[főispán]]ja. Ebben a minőségében sokat foglalkozott a nemzetiségi kérdésekkel, azok békés megoldására keresve megoldásokat. Egyik ilyen sikere a [[karlóca]]i szerb ortodox [[patriarcha]] megválasztása volt [[1908]]-ban, ahol is két eredménytelen szavazást követően végül a Magyarországhoz hű [[Lukijan Bogdanović|Bogdanovics Lucian]] püspök nyert. [[1917]]-ben [[Komárom (Szlovákia)|Komáromból]] került a Parlamentbe a [[Negyvennyolcas Függetlenségi Párt]] színeiben. 1918 novemberében [[zágráb]]i rendkívüli követ lett, hogy biztosítsa a hazatérő magyar katonák zökkenőmentes útját. Hamarosan lemondott e tisztéről, ugyanis a [[Károlyi Mihály-kormány|Károlyi-kormány]] nem teljesítette ide vonatkozó ígéreteit. A [[proletárdiktatúra]] alatt a fiát majdnem kivégezték a vörösök. A [[jugoszláv]] hatóságok támogatásával [[Szeged]]re került, ahol belépett a [[nemzeti kormány]]ba.
A [[Friedrich-kormány]] megalakulása után Budapestre ment. Az új választásokon [[Békéscsaba|Békéscsabán]] nagy fölénnyel győzött és bejutott a [[Országgyűlés|Nemzetgyűlés]]be. Az [[Országos Kisgazdapárt]] egyik alapítója lett, majd a parlament egyik legharcosabb ellenzéki alakja a [[Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt]] színeiben. Az 1920-ban alakult parlamentben a véderő- és számvizsgáló bizottság tagja volt.
| |||