„Szerkesztő:Aaytrem/próbalap” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
= Bopindolol =
A bopindolol (INN: Bopindololum) hosszú hatású, vízoldékony, nem szelektív béta-receptor blokkoló vegyület, amely enyhe szimpatomimetikus aktivitással (ISA) is rendelkezik. Membránstabilizáló hatást a terápiás koncentráció sokszorosát elérő töménységben sem mutat. Maga a vegyület prodrug, a gyógyszerhatásért a májban keletkező aktív, hidrolizált metabolitja felelős.
== Farmakokinetika ==
A bopindolol biohasznosíthatósága per os alkalmazás után 60-70%, plazmafelezési ideje kb. 50 perc. A gyorsan keletkező aktív metabolit magas béta-receptor affinitása miatt, azonban a hatástartam hosszabb. Az aktív metabolit 60% kötődik a plazmafehérjékhet, megoszlási térfogata 200 liter. Állatkísérletek során kimutatták, hogy a bopindolol aktív metabolitja kis mértékben átjut az anyatejbe, humán adatok azonban nem állnak rendelkezésre.
A beadott adag mintegy 50%-a, elsősorban az aktív metabolit formájában, a vesén keresztül választódik ki.
Hosszú hatástartama és ISA hatása miatt kevésbé valószínű a rebound jelenség megjelenésre a kezelés abbahagyása után.
== Farmakodinámia ==
A bopindolol hosszú hatású, vízoldékony, nem szelektív β-receptor blokkoló vegyület. Rendelkezik enyhe intrinszik szimpatomimetikus aktivitással, membránstabilizáló hatása
, amely enyhe intrinsic sympathomimeticus aktivitással (ISA) is rendelkezik. Membránstabilizáló hatással a terápiás koncentráció 100-szorosát elérő töménységben sem rendelkezik. Maga a vegyület "prodrug", a gyógyszerhatásért a májban keletkező aktív, hidrolizált metabolitja felelős.
Gátolja az emelkedett szimpatikus aktivitás által okozott kardiális hatásokat, csökkenti a szívfrekvenciát és a perctérfogatot. ISA hatása miatt a nyugalmi szívfrekvenciát és a perctérfogatot nem csökkenti lényegesen. Nem változtatja meg a szívfrekvencia és a vérnyomás cirkadián ritmusát. Nem befolyásolja a lipidszinteket.
Hipertóniás betegek vérnyomását csökkenti, mind álló, mind fekvő testhelyzetben. Hosszútávú antihipertenzív hatása a teljes perifériás ellenállás fokozatos csökkentéséből fakad.
A bopindolol - a többi β-blokkolóhoz hasonlóan - a szisztémás artériás nyomás, a szívfrekvencia és a kontraktilitás csökkentése révén mérsékli a szív oxigén igényét. A szívfrekvencia csökkentése révén a myocardium károsodott vérellátású részeinek a perfúzióját, ill. oxigén-ellátását is javítja a diasztole idejének megnyújtásával. Ezért angina pectorisban csökkenti a rohamok számát és növeli a beteg fizikai teljesítőképességét.
== Hatásmechanizmus ==
== Javallat ==
== Ellenjavallat ==
== Mellékhatások ==
== Túladagolás ==
== Toxicitás ==
== Hatása ==
Gátolja az emelkedett szimpatikus aktivitás által okozott kardiális hatásokat, csökkenti a szívfrekvenciát és a perctérfogatot. ISA hatása miatt a nyugalmi szívfrekvenciát és a perctérfogatot nem csökkenti lényegesen. Nem változtatja meg a szívfrekvencia és a vérnyomás cirkadián ritmusát. Nem befolyásolja a lipidszinteket.
Hipertóniás betegek vérnyomását csökkenti, mind álló, mind fekvő testhelyzetben. Hosszútávú antihipertenzív hatása a teljes perifériás ellenállás fokozatos csökkentéséből fakad.
A bopindolol a többi blokkolóhoz hasonlóan szisztémás artériás nyomás, a szívfrekvencia és a kontraktilitás csökkentése révén mérsékli a szív oxigén igényét. A szívfrekvencia csökkentése révén a myocardium károsodott vérellátású részeinek a perfúzióját, ill. oxigén-ellátását is javítja a diasztole idejének megnyújtásával. Ezért angina pectorisban csökkenti a rohamok számát és növeli a beteg fizikai teljesítőképességét.
== Készítmények ==
SANDONORM
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
- Hipertónia kezelése monoterápiaként vagy szükség esetén egyéb antihipertenzív szerrel kombinálva.
- Stabil angina pectoris preventív kezelése. Alkalmazható monoterápiaként vagy egyéb antianginás gyógyszerekkel kombinálva.
4.3 Ellenjavallatok
- A készítmény hatóanyagával vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
- Rutin terápiára rezisztens dekompenzált szívelégtelenség,
- Cor pulmonale,
- Klinikailag jelentős bradycardia,
- II. és III. fokú AV-block,
- Asthma bronchiale,
- (Cardiogén) sokk,
- Sick sinus szindróma.
- Egyidejű MAO-inhibitor kezelés (lásd 4.5 pont),
- Intravénás kalcium antagonista egyidejű alkalmazása (lásd 4.5 pont).
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Kezdődő vagy manifeszt szívelégtelenségben szenvedő beteget Sandonorm tablettával történő kezelés előtt megfelelően kompenzálni kell.
Enyhe ISA hatásának köszönhetően általában nem befolyásolja számottevően a légzésfunkciót bronchospasmusra hajlamos krónikus obstruktív tüdőbetegek esetében sem. Ennek ellenére, egyéb β blokkolókhoz hasonlóan ilyen hatása egyértelműen nem zárható ki és adása ellenjavallt olyan betegeknek, akiknek kórelőzményében asthma bronchiale szerepel. Amennyiben bronchoconstrikció lépne fel, megfelelő bronchodilatator therápia (β2-agonista, teofillin származék) szükséges.
Narkózis során a bopindolollal kezelt beteg szoros monitorozása szükséges. Elektív műtétek esetében a narkózis előtt a bopindolol kezelés fokozatos leépítése (figyelemmel a hosszú hatástartamra) mérlegelendő, sz.e. a műtét idejére rövid hatású β-blokkoló adható. Enyhe ISA hatásából és hosszú hatástartamából kifolyólag a terápia hirtelen felfüggesztését követően kisebb valószínűséggel alakul ki "rebound" jelenség, mint egyéb β-blokkolók esetében.
Phaeochromocytomában kizárólag α1-blokkolóval együtt alkalmazható.
Bár a perifériás keringést ISA hatása révén kevésbé rontja, mint az ISA nélküli β-blokkolók, súlyos perifériás érbetegségben adása kerülendő. Korábban már fennálló (esetleg csak látens) perifériás érbetegség tüneteit fokozhatja (paraesthesia, végtagok lehűlése).
Veseelégtelenség esetén a vesefunkciót általában nem rontja, az ilyen betegek szorosabb követése azonban indokolt. A gyógyszer dózisa a vesefunkciótól függ (lásd 4.2 pont).
Diabeteses betegek szénhidrát anyagcseréjét jelentősen nem befolyásolja, elfedheti azonban a hypoglykaemia okozta tachycardiát (csak az izzadás marad meg tünetként).
Jóllehet a Sandonorm hosszú hatású gyógyszer, hirtelen elhagyása - különösen anginás betegek esetében - kerülendő. A gyógyszert fokozatosan, szigorúbb ellenőrzés mellett vonjuk el. Ellenkező esetben az anginás tünetek súlyosbodhatnak, myocardialis infarktus alakulhat ki.
Sebészi beavatkozás előtt az aneszteziológust tájékoztatni kell a bopindolol alkalmazásáról.
Mindazonáltal, bizonyos esetekben hasznos lehet a műtétet megelőzően alkalmazott β-blokkoló kezelés: a műtéti stresszhatás következtében fellépő szimpatikus túlsúly arritmogén és akut koronária insufficienciát előidéző hatását ellensúlyozhatja. Amennyiben ilyen megfontolásból β-blokkoló terápiában részesül a beteg, csekély negatív inotrop hatással rendelkező anesztetikumot kell választani a myocardialis depresszió rizikójának csökkentése érdekében.
Nagyon ritkán a fennálló enyhe atrioventriculáris ingerületvezetési zavar súlyosbodhat és AV-blokk alakulhat ki.
A Sandonorm tabletta laktóz-monohidrátot tartalmaz, ezért a ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, Lapp laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A Sandonormnak és egyéb antihipertenzív gyógyszereknek a magas vérnyomásra kifejtett hatása általában additív, ezért - hipotónia elkerülése céljából - körültekintéssel kell kombinációban alkalmazni. Mindazonáltal az antihipertenzív gyógyszerek hatásainak additív jellege eredményesebb vérnyomás kontrollt eredményez.
Együttadása ellenjavallt:
- Iv. adott kalcium-antagonistával (lásd 4.3 pont);
- MAO-inhibitorral (lásd 4.3 pont).
Óvatosan adható:
- Nitrátokkal (hipotónia veszélye);
- Egyéb antihipertenzívumokkal /főleg guanetidin, rezerpin, α-metildopa, klonidin, guanfacin típusúak/ (hipotónia és/vagy bradycardia veszélye);
- Bopindolollal kombinációban adott klonidin vagy guanfacin hirtelen elhagyásakor a rebound súlyosabb lehet, ezért a kombinációból előbb a β-blokkolót kell leépíteni;
- Per os antiarrithmikumokkal, verapamil- és diltiazem típusú kalcium-antagonistákkal, paraszimpatomimetikumokkal (hipotónia, bradycardia, AV-blokk veszélye);
- Digitálisz glikozidokkal (bradycardia, ingerület-vezetési zavar veszélye; a digitálisz pozitív inotrop hatását nem befolyásolja);
- Egyéb negatív inotrop, kronotrop és dromotrop hatású szerekkel (a felsorolt hatások fokozódása);
- Ergot-alkaloidokkal (periferiás ischaemia alakulhat ki);
- Központi idegrendszerre ható szerekkel /pl. hipnotikumok, trankvillánsok, tri- és tetraciklikus antidepresszánsok, neuroleptikumok/ és alkohollal (hipotónia veszélye);
- Narkotikumokkal (kardiodepresszív hatás);
- α- és β-mimetikus hatással rendelkező szimpatomimetikumokkal (hipertónia, kifejezett bradycardia, esetleges szívmegállás veszélye);
- β2-szimpatomimetikumokkal (kölcsönös hatásgyengülés);
- nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel (pl. indometacin), - antihipertenzív hatás csökkenhet;
- orális antidiabetikumokkal, inzulinnal (bár ISA pozitív β-blokkoló lévén kisebb valószínűséggel ugyan, de hypoglykaemiás hatásukat fokozhatja, továbbá a hypoglykaemia okozta tachycardiát elfedheti, így csak az izzadás marad meg tünetként);
- enzim-gátlók (pl.: cimetidin) a β-blokkolók hepatikus metabolizmusának módosítása révén azok plazmaszintjét emelhetik, így hatásuk fokozódhat;
- enzim-induktorok (pl.: rifampicin, barbiturátok) a β-blokkolók plazmaszintjének csökkentése révén azok hatását csökkenthetik;
- az alkohol potencírozhatja a β-blokkolók szedatív mellékhatását.
4.6 Terhesség és szoptatás
Állatkísérletekben a bopindolol nagy adagjai (300 mg/ttkg/nap) mellett sem észleltek fertilitásra gyakorolt vagy teratogén hatást.
Terhes nőkön történő alkalmazásra nincs megfelelő adat a bopindolol tekintetében. A Sandonorm 1 mg tablettát a terhesség ideje alatt nem szabad alkalmazni, csak akkor, ha erre egyértelműen szükség van.
Egyéb β -blokkolók terhesség alatt történő adásával kapcsolatban beszámoltak fokozott méhizomzat-aktivitásról, csökkent placentáris véráramlásról, a magzati növekedés elmaradásáról, magzati bradycardiáról, hypoglikaemiáról, a közlések azonban ellentmondásosak. Jelentős magzati károsodással egyértelmű összefüggést nem állapítottak meg.
A szülés várható időpontja előtt 48-72 órával fel kell függeszteni a Sandonorm adását annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az újszülöttnél jelentkező bradycardia, hipotónia, illetve hypoglikaemia. Ha ez nem lehetséges, akkor az újszülöttet a születést követően 48-72 óráig alapos megfigyelés alatt kell tartani.
Állatkísérletekben kimutatták, az aktív metabolit kis mennyiségben átjut az anyatejbe. Szoptató nőkön történő alkalmazásra nincs megfelelő adat a bopindolol tekintetében. A Sandonorm 1 mg tablettát a szoptatás ideje alatt nem szabad alkalmazni, csak akkor, ha erre egyértelműen szükség van.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Sandonorm a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket - különösen a kezelés elején, ill. alkohol egyidejű fogyasztásakor - hátrányosan befolyásolhatja, ezért a szükséges tilalom mértékét az észlelt mellékhatások tükrében egyedileg kell meghatározni.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A bopindolol általában jól tolerálható, az esetlegesen előforduló mellékhatások enyhék és átmenetiek, hasonlóak egyéb β-blokkoló gyógyszereknél észlelhetőkhöz.
A Sandonorm-ról nem áll rendelkezésre olyan modern klinikai dokumentáció, mely felhasználható lenne a nemkívánatos hatások gyakoriságának meghatározására, a legtöbb mellékhatásról nincsenek megfelelő adatok az incidencia kiszámításához.
Idegrendszeri betegségek és tünetek:
Fáradékonyság, szédülés, fejfájás, ritkábban paraesthesia fordulhat elő.
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek:
Bradycardia,
Szívelégtelenség, palpitáció, szívritmuszavarok, szívtáji fájdalom.
Igen ritkán ingerületvezetési zavarok.
Érbetegségek és tünetek:
Posturalis hipotónia (esetenként syncopéval),
Raynaud szindróma,
Korábban fennálló perifériás keringési zavarok esetén gangraena.
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek:
Nagyon ritkán előfordulhat effort dyspnoe, még ritkábban bronchospazmus /ismert obstruktiv tüdőbetegség nélkül is !/, esetenként rhinitis.
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei:
Ritkán különböző allergiás bőrelváltozások: bőrpír, urticaria.
A Sandonorm szedését abba kell hagyni, amennyiben a fenti tünetek bármelyike tartósan fennáll, és annak oka nem tisztázható egyértelműen.
4.9 Túladagolás
Tünetei: Kísérletes körülmények között 40 mg dózisig jelentősebb mellékhatást nem észleltek. Nagymértékű túladagolás, fokozott egyéni érzékenység esetén bradycardia, AV-blokk, hipotónia, keringési elégtelenség a várható tünetek.
A kezelésnek - többek között - magába kell foglalnia a beteg intenzív észlelését (keringési, légzési paraméterek, vesefunkció, vércukor és szérum elektrolitok), valamint a szokásos aspecifikus kezelést: a gyógyszer mielőbbi eltávolítása gyomormosással, aktív szén adása.
Bradycardia és AV-blokk esetében 0,5-1 mg (sz.e. nagyobb dózis) atropin iv., ennek hatástalansága esetén ideiglenes pacemaker javasolt. Keringési elégtelenség esetén a β-receptokat megkerülő hatású, az intracelluláris cAMP szintet emelő szer adása javasolt: glukagon 8-10 mg iv. bolusban, amelyet 1 óra múlva szükség esetén meg lehet ismételni. A kezelés ezután sz.e. 1-3 mg/óra sebességű glukagon infúzióval folytatható.
Megkísérelhető a kompetitív β-blokád áttörése izoprenalin (0,5-5 μg/perc - maximum 30 μg/perc) vagy dobutamin (2,5-10 μg/ttkg/perc - max: 40 μg/ttkg/perc) infúzióval is.
Nagy receptoraffinitása miatt az akut toxicitási tünetek dialízissel nem befolyásolhatók.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A mutagenitásra vonatkozó összes vizsgálat negatív volt.
A bopindolol nem növelte a tumorok előfordulásának gyakoriságát egereknél 1,5 évig történő adagolás alatt, illetve patkányoknál 2 évig történő adagolás alatt.
Teratogén hatás nem jelentkezett patkányokon illetve nyulakon végzett kísérletek során. Embriotoxikus hatást patkányoknál csak az anyaállatra nézve toxikus adagok (300 mg/kg/nap) mellett észleltek.
Az utódok fertilitása nem változott.
| |||