„Pápoc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kategóriacsere, replaced: Dezsõ → Dezső AWB |
|||
27. sor:
== Fekvése ==
[[Fájl:
[[Fájl:
A falu a [[Vasi-Hegyhát]] folytatásának tekinthető [[Kemeneshát]] (''Cser'' ) észak-nyugati szélén a [[Rába]] folyó jobb partján a [[Lánka patak]] - jelenleg száraz meder - torkolatánál található.
Helyzetét a [[16. század|XVI. század]] közepén megjelenő kezdetleges magyarországi térképek is feltűnően jó pontossággal mutatják.<ref>Magyarország története térképeken. Papp-Váry Árpád; Kossuth Kiadó/Cartographia 2002,2005|</ref>
44. sor:
A település első írásos említése – '''''Papuch''''' néven – egy 1234. évi, a [[Pannonhalma|pannonhalmi]] (Szent Márton-i) apát és népei közötti rendre vonatkozó oklevélben található. Az oklevelet [[Csák Demeter]] királyi udvari bíró ([[országbíró]]) ''Papuch''-on – valószínűleg saját birtokán – keltezte.<ref>Wenzel Gusztáv : Árpád-kori új okmánytár/VI.kötet/349.</ref>
A település első ismert birtokosa Kilián (''Kyliani'') győri nagyprépost (1210–1214) volt, aki birtokát urától [[Csák nembeli Ugrin (esztergomi érsek)|Csák Ugrin]] (''Vgrino'') győri püspöktől kapta.<ref>Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D. : Hazai okmánytár I./99.</ref>
=== A középkori település ===
56. sor:
Az 1359-ben már létező ''Szűz Mária-templom'' a kápolna közelében attól nyugatra állt. Az ezt követően épített [[kolostor]] főépületének déli homlokfala ráépítésre került a kápolna északi és nyugati karéjaira. A perjelséget és a plébánia templomot [[Kálmán győri püspök]] utasítására 1363-ban fallal választották el.
1365-ben alapított prépostságát Krisztus szent testéről, másként a Szent Megváltóról ("Szent Szalvator templom") nevezett egyháza a tér keleti oldalán a jelenlegi templom helyén állt.
A középkori falu közepén fürdő is volt, a falu jobbágytelkes részét "''Houstat''" -nak hívták.
A Rábán ("''Mezeuraba''") – a malomhoz tartozó szigeten – hatkerekű malom működött, oklevélben említett egyik erdője az Asszonyerdő ("''Ascunerdev''" ).<ref>A pápóci prépostság és perjelség története. Bedy Vince dr.;Győr 1939/Függelék (okiratok)|</ref>
A település a középkorban [[mezőváros]]i rangra emelkedett.A [[csorna]]i konvent egy adásvételt rögzítő 1476 évi irata ''Papocz''-ot városként a ''Hostath''-ot városrészként említi.<ref>A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa¡ DL-DF:88581</ref>
90. sor:
1361-ben Köcski György halálát követően a birtokot lefoglalni szándékozó királyi emberrel szemben a családot [[Lackfi család|Laczfi Miklós]] képviseli. A bemutatott 1351 és 1352 évi iratok alapján Gelsei Margitot [[I. Lajos magyar király]] még ebben az évben megerősíti birtokaiban.<ref>Magyar Országos Levéltár adatbázisai/Codex diplomaticvs Hvngarie ecclesiasisticvs ac civilis IX/3./CD/CX.|</ref>
1362-ben [[Kont Miklós]] nádor Csatabér, Ekl és Miklósfalu birtokokat Gelsei Margitnak és Köcski Kacsó Miklós fiának Tamásnak közös tulajdonául ítéli.<ref>A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa;DL-DF:278156|</ref>
1364-ben Gelsei Margit kérésére az esztergomi káptalan átírja I. Lajos 1351 évi oklevelét amelyben engedélyezi, hogy Pápoc helységet bárkinek elhagyhassa.<ref>Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D. : Hazai okmánytár I./159.</ref>
236. sor:
* Csányi Károly: A pápóci négykarélyos, emeletes kápolna mûszaki leírása. [Die technische Beschreibung der vierpassförmigen Geschosskapelle zu Pápóc.] In: Bedy Vince: A pápóci prépostság és perjelség története. [Geschichte der Probstei und des Priorates Pápocz.] (Gyõregyházmegye Múltjából, 6.) Gyõr, 1939. 119-124. p.
* Csányi Károly – Lux Géza: A pápóczi Szent Mihály kápolna. [Die Michaelskapelle von Pápocz.] Technika 23 (1942) 4. szám, 119-122. p.
* Dercsényi
* Ernst Mihály: A dunántúli falfestés középkori emlékei. Pestvidéki nyomda. Budapest, 1935. 84 p., 15 tábla ---
* Genthon István: Magyarország mûemlékei. I. Dunántúl. Budapest, 1959. 444 p. --- 246. p.
| |||