„Margarethe hadművelet” változatai közötti eltérés

{{Magyarország a második világháborúban}}

 

 

{{idézet2|''– Mennyi időre lenne szüksége Magyarország megszállásához?<br />– Huszonnégy órára.<br />– És ha ellenállnak?<br />– Tizenkét óra.<br />– Hogyhogy?<br />– Elmaradnak az üdvözlő beszédek.''|[[Walther von Brauchitsch]] tábornagy, a német haderők főparancsnokának válasza egy német diplomata kérdéseire<ref>Az idézet a ''Háború és 49 év béke'' 1994/1. folyóirat 15. oldalán található. Brauchitsch 1938. február 4.–1941. december 19. között volt főparancsnok ''(Oberbefehlshaber des Heeres, OBdH)'', Hitler vette át a posztját.</ref>}}

[[1944]]. [[április 4.|április 4-ére]] a gyakorlatilag szétvert német ''Dél hadseregcsoport''ot újraszervezték ''Észak-Ukrajna hadseregcsoport''á, így szeptember 28-áig működött, majd ezt követően ismét ''Dél hadseregcsoport'' néven tevékenykedett Magyarország területén.

 

 

[[október 11.|Október 11-én]] Moszkvában aláírták az újabb előzetes fegyverszüneti feltételeket (időhúzási céllal). Tito képviselete mellett ifj. Horthy Miklós tárgyalt a jugoszlávok segítségével való kiugrásról, a tárgyalás [[október 15.|október 15-re]] volt kitűzve. [[Otto Skorzeny]] ekkor már a városban tartózkodott. Tizenötödikén, vasárnap reggel a ''Micky Maus'' hadművelet keretében Skorzeny különítményével rövid, sikeres tűzharc után elrabolta a tárgyalás helyszínéül kijelölt budai épületéből Miklóst, majd még ezen nap 13:10-kor<ref>Más források szerint 14:00-kor.</ref> Horthy bejelentette a kiugrást és az oroszokkal való fegyverszünetet. Este, nem sokkal lemondása után letartóztatták és az újjáalakult „[[Nyilasok]]” átvették a hatalmat.<ref>A ''Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalmat'' augusztus 24-én a Sztójay-kormány betiltotta. Ezután ''„Hungarista Mozgalom”'' néven két hónapig illegálisan működött.</ref> Másnap, 16-án reggeli 5:59-kor Skorzeny-ék megindították a ''Panzerfaust'' hadműveletet, amellyel bevették a [[Várhegy (Buda)|Várhegyet]], majd a nap folyamán a főváros főbb pontjait.<ref>Lásd Charles Whiting: Skorzeny, 55–69. o.</ref> A nyilas hatalomátvétellel október közepétől továbbra is hadszíntér maradt Magyarország. A fegyverszüneti egyezményt végül [[1945]]. [[január 20.|január 20-án]] kötötték meg a szövetségesek az [[Ideiglenes Nemzeti Kormány|Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal]],<ref>[http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/doksi/fszunet.html Az 1945. januári fegyverszüneti-szerződés.]</ref> amit az 1945. évi V. törvényben hirdettek ki.<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8212 Az 1945. évi V. törvény szövege] az 1000ev.hu-n.</ref>

Meg kell jegyezni, hogy ha a magyar kormány már március elején kilép a tengelyből, az előbb-utóbb egyértelműen a német megszállást vonta volna maga után. A ''Margarethe''-re kijelölt egységek ellenségként érkeztek volna az ország nyugati, északi és déli feléből, amire a Magyar Királyi Honvédség nem tudott volna megfelelő minőségű ellenállást felállítani. Nagy a valószínűsége, hogy a Kállay-kormányt lemondatják a szélsőjobb javára (vagy ha nem, Budapestet ostrom alá veszik a németek már március végén, esetleg a kormány ismét [[Debrecen]]be menekül), a politikai és etnikai szempontból nemkívánatos személyekkel szemben pedig az októberinél korábbi és határozottabb fellépéssel élnek. Magyarország hadszíntérré válását ez a korai kiugrás semmiképpen sem odázhatta volna el, a magyar csapatok súlyos veszteségei pedig szintén valószínűsíthetőek, a németek mellett a román és szlovák csapatok is segédkeztek volna az ország keleti és dunántúli területeinek „védelmében”. Mindazonáltal a magyar szabotázsakciókkal támogatott ''2.'' és ''3. Ukrán Front''ok valószínűleg eredményesebben tudnak előretörni, ami azt jelenti, hogy a ténylegesen decemberre tervezett [[ardenneki offenzíva]] alakulataiból már a szeptember-októberi csatározásokra az ország nyugati felébe rendelnek német páncélos és -gránátos alakulatokat, vereségük azonban így is valószínűsíthető. Ez a fordulat valószínűleg 1-2 hónappal lerövidíthette volna a második világháborút, de Magyarország hadszíntérré válását, valamint polgári és katonai áldozatainak számát nem csökkenthette volna.

 

 

== Források ==

*** Kasza Imre: ''„Zongorás” voltam a légierőnél.'' (emlékirat-részletek) 20–22. o.

 

* [http://www.hadakutjan.hu/feladatok_1_cikk.php A Margatéta hadművelet] – hadakutjan.hu

* [http://www.hadakutjan.hu/feladatok_1_kerdesek.php A Margatéta hadművelet - kérdések, forráslista] – hadakutjan.hu