„Fonó (település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Fekvése: Elnézést… |
→Története: Folyószöveg. |
||
24. sor:
'''Fonó''' [[Árpád-kor]]i település. A [[középkor]]ban [[Tolna vármegye|Tolna vármegyéhez]] tartozott. Nevét [[1250]]-ben említették először az oklevelekben, ekkor királynéi szolgálmányosok lakhelye volt.
Az [[1536]]. évi adólajstrom szerint már [[Somogy vármegye|Somogy vármegyéhez]] számították és földesurai [[Lengyel család (Tóti)|Lengyel]] Gáspár és Boldizsár voltak. [[1542]]-es adólajstromban Vásárosfonó, másként Nagyfonó nevű helységet találhattunk itt. Fonó az [[1563]]. évi [[Oszmán Birodalom|török]] kincstári adólajstrom szerint már csak 6, az [[1573]]-[[1574]]. évi defter szerint 10 és az [[1580]]. évi szerint 13 házból állt, majd az [[1660]]-as dézsmaváltságjegyzék szerint már a székesfehérvári custodiatusé volt. Az elpusztult község az [[1715]]-ös országos összeírásban új településként szerepelt. [[1726]]-ban gróf Nádasdy László csanádi püspök birtoka volt, [[1733]]-ban pedig már ismét a székesfehérvári custodiatusé.
[[1805]]-ben a magyarországi kegyes tanítórend nyerte adományul [[Ferenc magyar király| Ferenc]] királytól, és az övék volt még az [[1900-as évek]] elején is. A [[20. század]] elején [[Somogy vármegye]] Igali járásához tartozott. [[1910]]-ben 550 magyar lakosa volt, melyből 543 római katolikus, 5 református, 2 izraelita volt. A település határának egy részén a "Pálháza" dűlő fekszik, amelyről a hagyomány azt tartja, hogy a régi falut alapító Fonai Márton egyik fiának neve Pál volt, aki itt építtetett magának házat. A régi falu a mai szőlők helyén volt és azt Fonai nevű letelepülő alapította.▼
▲A település határának egy részén a "Pálháza" dűlő fekszik, amelyről a hagyomány azt tartja, hogy a régi falut alapító Fonai Márton egyik fiának neve Pál volt, aki itt építtetett magának házat. A régi falu a mai szőlők helyén volt és azt Fonai nevű letelepülő alapította.
== Nevezetességei ==
| |||