„Nagysáró” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  7 évvel ezelőtt
a
→‎Története: õ→ő with AWB
a (hibás interwiki eltávolítása)
a (→‎Története: õ→ő with AWB)
Sáró települést [[1245]]-ben ''villa Saro'' néven említik először. [[1266]]-ban templom és két malom állt a faluban. [[1506]]-ban a lévai uradalom része, későbbi birtokosai a Révay, Beniczky, Hunyady családok voltak. [[1534]]-ben 12 adózó portája volt. [[1601]]-ben 52 ház, iskola és malom állt a településen. [[1720]]-ban 20 adózó portája volt. [[1828]]-ban 107 házában 598 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. Legrégebbi ismert pecsétnyomója 1563-ból származik.<ref>Nyitraivánkai Levéltár</ref>
 
Vályi András szerint ''"Kis Saro, Nagy Saro. Két elegyes falu Bars Várm. földes Ura Kis Sarónak az Esztergomi Érsekség; Nagy Sarónak pedig Gyurcsányi, és Semberg Uraságok, Kis Saró, Nagy Sarónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Garam vizének szomszédságában, Lévához 1 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik termékenyek, legelõjöklegelőjök hasznos, vagyonnyaik külömbfélék."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
Fényes Elek szerint ''"Sáró, (Nagy), magyar falu, Bars vgyében, az elébbeni helység mellett, 300 kath., 230 ref., 12 evang. lak. F. u. többen. Határa mind a két Sárónak termékenységü, de árviz járja. LegelõjeLegelője, szénája sok, erdeje kevés."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[1910]]-ben 1007, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bars vármegye]] [[Lévai járás]]ához tartozott.
309 026

szerkesztés