„Holics” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  10 évvel ezelőtt
a
→‎Története: õ→ő with AWB
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Története: õ→ő with AWB
38. sor:
Már a [[tatárjárás]] előtt vízivár állt itt, ekkor ''Fejéregyház'' volt a neve. A település a [[11. század]]ban a vár körül alakult ki. Első említése [[1205]]-ben ''Wywar'' néven történik. [[1228]]-ban [[II. András magyar király|II. András]] király határállomást létesített itt. Új vára a [[Morva (folyó)|Morva]] partján a [[sasvár]]i határispánság váraként épült [[1256]] előtt [[Sasvár]] helyett. Kezdetben királyi birtok volt, de még [[1299]] előtt [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] szerezte meg. [[1314]]-ben Luxemburgi János cseh király ostromolta a Csák Máté kezén levő várat, de a csehek csak ennek halála után [[1321]]-ben tudták elfoglalni. [[1332]]-ben békekötéssel került vissza [[Magyarország]]hoz. A település a [[14. század]] folyamán fontos határmenti kereskedelmi központtá fejlődött. [[1389]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] a [[Stiborici Stibor|Stíbor]] családnak adta. A vár uradalma ekkor már eléggé kiterjedt volt, északon a cseh határig, keleten [[Szenice|Szenicéig]], nyugaton a Morva folyóig ért. A várat [[16. század]]ban várkastéllyá építették át. A [[17. század|17]]. – [[18. század]]ban a [[Czobor]] és a Bakics családok birtoka volt. [[1736]]-ban a [[Habsburg-család|Habsburgok]]é lett, akik [[1749]] és [[1754]] között a várat kétemeletes nyaralónak építették ki, külső várárkát feltöltötték, ekkor kapta meg a település városi jogait. [[1746]]-ban [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc császár]] [[majolika]]gyárat alapított itt, melynek termékei híresek voltak.
 
Vályi András szerint ''"HOLICS. MezõMező Város Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, és evangelikusok, ’s számos zsidók, fekszik Pozsonyhoz négy méntföldnyire. Nevezetesíti e’ Várost, a’ pompás Királyi Vár, melly fallal, és sántzokkal vagyon körûl vétettetve, ’s az egész Városnak nagy díszt, és ékességet szolgáltat; híresítik egyszers’smind az egész Hazában esméretes holicsi fejér, és virágos asztali edények, mellyeknek készítõkészítő mûhelyét Ferentz Tsászár 1746ban állíttattá fel, és azolta, mindenkor nagyobb tökélletességre emelkedik, ’s híresedik is. A’ Királyi kátsáknak vadászattyai is emlékezetet érdemlenek, mellyek itten leg inkább õsszelősszel tartatnak, az ide való négy szegeletû tóban, nem puskával szokták vadászni a’ vad kátsákat, hanem mesterséges tõröstőrös hállóval, mellyet a’ melly kátsák észre vesznek, és magokat repûlésekkel a’ veszedelembõlveszedelemből ki szabadítani akárják, éppen akkor fogattatnak meg; és így a’ vadászat mind mulatságosabb, mind pedig hasznosabb, mert puska por nélkül történik, és egyszerre igen nagy számmal akadnak a’ hálóba; a’ Tsászári ménes is különösen nevezetes, melly Koptsánhoz nem meszsze vagyon. Határja jó, fája tûzre, és épûletre van, dohányt is sokat termesztenek lakosai, és szép jövedelmek van belõlebelőle, azon kivül keresetre jó módgyok, réttyei jók, legelõjelegelője elég, piatza, malma helyben."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Holics, egy szép vegyes tót-ném. mv., Nyitra vgyében, s feje egy cs. k. uradalomnak, közel a Morva vizéhez, N. Szombathoz 6, Pozsonyhoz 10 mföldnyire. Hajdan erõserős várral dicsekedett, ugy hogy a Bocskay-háboruban bár többször ostromoltatott; mindazáltal Révay Péter várkapitány mindannyiszor megoltalmazta. Azonban Bethlen Gábortól elfoglaltatván, fegyver és tûz által nagyon megrongáltatott. Innen ragadta el Bakics Péter detrekõidetrekői várába Forgách Susánnát Révay Ferencz feleségét, minekután a várat éjjel meglepte. – A régi idõkbenidőkben az ide tartozó uradalommal együtt a hatalmas Stibor vajda birta; késõbbenkésőbben Révayaké lett, azután gr. Czoboré; ettõlettől megvette I. Ferencz német császár, kinek halála óta mindig az uralkodó császár és király birtokában volt és van. – Utczái a városnak szélesek; házai csinosak; piacza, mellyen tartatnak héti- és országos vásárok, tágas. – A cs. k. mulatókastélyhoz egy kétszeres hársfasor, 2 hid, s ezen kivül 1–2 sáncz-árkon keresztülhuzott felvonó-hid viszen. A külsõbenkülsőben ezen sáncz-árkok közül a legszebb zöld pázsitot, a másodikban pedig kertet láthatni, mellyben legjobb izü gyümölcsös, burgundiai szõlõtõkékszőlőtőkék s baraczkfák díszlenek. A 3 emeletes kastélyban van egy chinai tánczoló- s ebédlõebédlő-terem, császár-módra kiékesitett szobák, egy pompás kápolna 3 karzattal együtt, több földalatti menetel. – 1805-ben az auszterliczi ütkzet után itt jöttek öszve Europának akkori legnagyobb fejedelmei s hadvezérei.
[[Fájl:Holic namestie.JPG|260px|thumb|right|Holics főtere]]
Mindjárt a épület mellett terül el a fáczányos kert, melyet a felséges vendégek vadászat kedveért gyakran meglátogatnak. – Emlitést érdemel a konyhakertben lévõlévő kásztor-tó (Biber, Castor) vagy hod-tó, hol ritkaság kedveért ezen állatokból egynehány darab mindig tartatik. Nevezetes épületek még itt: a kath. paroch. templom, az evang. szentegyház, a synagóga, a cs. k. harminczad és postaháza, a régi elhagyatott kapuczinusok klastroma;
kõedénygyárkőedénygyár; az 5 emeletes gabona-tárház; a gazdasági tiszek házai; – s végre a fél mfldnyi hosszaságu, csupa kövekbõlkövekből épitett pompás töltés, melly a Morva vizén, szigetein, lapályain Morvaországba Göding városába viszen. Lakosai Holicsnak 4515 lélek, u. m. 3091 kath., 423 evang., 1001 zsidó, kik földmivelésbõlföldmivelésből, kereskedésbõlkereskedésből s mesterségekbõlmesterségekből táplálják magokat, s igen vagyonosak. Határa ámbár homokos több helyeken, mégis jó mivelt s termékeny; rétjei kövérek; erdeje szép, de nem sok; legelõlegelő bõvebbbővebb. – Millyen virágában van a spanyol nemes juhok tenyésztése, s millyen tömérdek befolyással volt ez a juhok nemesbitésére nem csak magyar hazánkban, hanem az egész monarchiában közönségesen tudva van; sõtsőt a szaporitásra alkalmatos anyajuhok s kosok eladása által most is hasznot árasztani meg nem szünik. – A juhokon kivül nézésre méltó még a tehenészet, hol különféle faju, de válogatott szépségü tehenek tartatnak."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[1910]]-ben 5522 lakosából 4560 szlovák, 584 német és 266 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Szakolcai járás]]ához tartozott. 2001-ben 11416 lakosa volt, 10711 szlovák, 420 cseh, 113 cigány, 55 ukrán, 15 magyar, 15 orosz, 8 lengyel, 5 német, 2 morva, 1 bolgár, 70 egyéb és ismeretlen<ref>http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=106164&settlement_name=</ref>
341 323

szerkesztés