„Dombormű” változatai közötti eltérés

Vigyázat, a művek állításai ma is érvényesek, tehát jogos a jelenidő!
a (Bot: interwiki link áthelyezve a Wikidata d:q245117 adatába)
(Vigyázat, a művek állításai ma is érvényesek, tehát jogos a jelenidő!)
[[Fájl:Egyptian funerary stela.jpg|bélyegkép|Kőbe vésett hieroglif írás, ókori Egyiptom, mélydombormű, Kr. e. 27-8. sz.]]
 
A '''dombormű''' (relief) olyan [[szobrászat]]i vagy [[iparművészet]]i mű, melyamely alacsony plasztikával emelkedik ki egy alapaz síkrólalapsíkból a térbe. Anyaga lehet, kő, [[fém]], [[Fa (anyag)|fa]], [[elefántcsont]], [[agyag]], műanyag. Ha az adotta lapba belevésik az üzenetet, vagy ábrát, akkor mélydomborműről beszélünk.
 
== Kiemelkedésének mértéke szerint ==
 
* Lapos dombormű (bas-relief, mezzobasso rilievo)
 
* Féldombormű (demi-relief, bassomezzo rilievo)
 
* Magas dombormű (haut-relief, altorilievoalto rilievo)
 
* Felületbe vájt alkotás a mélydombormű
 
=== Lapos dombormű ===
A relief éppen csak kiemelkedik az anyagból, kiváló példa erre [[Tutanhamon]] és feleségének domborműve, mely a [[fáraó]] trónszékének háttámláját ékesítiháttámlájáról. A Kr. e. 1330 körül készült [[arany]]ozott és festett fafaragás. Tutanhamon kincsekkel megrakott sírját [[1922]]-ben fedezték fel, ott találták ezt a fáraói trónust díszítő családi jelenetet is, mely az Aton-stílus korszakából való. A fáraó kényelmesen ül trónusán, felesége megérinti a vállát, mintha mondani akarna neki valamit, mindeközben Aton nap[[isten]] égi aranygolyó formájában ontja rájuk áldó sugarait. A mű az Egyiptomi Múzeumban található [[Kairó]]ban. Alább két felvételt is közlünk e lapos domborműről, az egyik hiányos, csak a nap sugarai látszanak, a nap már nem, a másik a teljes trónszéket mutatja háromdimenziós [[fényképészet|fénykép]]en, ez utóbbi kissé megtévesztő, mintha nem is egy lapos domborműről lenne szó, holott szó sem lehet másról, hiszen törte volna a fáraó derekát akár egy félmagas dombormű is. Kisméretű lapos domborművek ([[érem]], [[érme]], [[plakett]]) készülnek az [[éremművészet]] és [[ötvösség]] tárgykörében is.
 
=== Félmagas dombormű ===
[[Fájl:BPergamon 3065.JPG|bélyegkép|jobbra| Zeusz -oltár (részlet) Kiss Tamás felvétele szemléletesen mutatja, hogy a harcos reliefek szinte leugranak az alapról]]
 
Anyagának alapjából ritmikusan kiemelkedő dombormű, a [[szarkofág]]ok, [[Diadalív (épülettípus)|diadalív]]ek, [[obeliszk]]ek, templomok reliefjei gyakorta ezt mutatják. Gyakran képes formában mondják el a legendákat, a harci cselekményeket vagy a szentek életét az írástudatlan embereknek. Azonban zavarba jöhetünk a kategorizálás kapcsán, mit is mondjunk "''A [[pergamon]]i [[Zeusz]] oltár"'' c.című, 100 alakot megjelenítő reliefjére, amely Kr. e. 170 körül készült, s elemi erővel jeleníti meg az istenek és a [[gigászok]] harcát, e harc közben igen szemléletesen szinte leugranak a harcosok a számukra kijelölt alapról, mintha nem is reliefekdomborművek lennének.<ref>Gombrich i. m. 108.</ref> Az [[illúzió]] annyira tökéletes, hogy időközben a berlini [[Pergamonmuseum]]ban a lépcsők felől egy széles, kecses korlátot is szerkesztettek a harcosok köré, mintegy védve őket a közönség simogatásaitól.
 
=== Magas dombormű ===
A magas domborműnél az alapsík ugyanúgy megvan, mint az előzőeknél, de itt már a kompozíció színte teljes körplasztikává válik. Sok esetben bizonyos részletei, teljesen kinyúlnak a térbe, inkább fülkeszobor hatását keltik, mint domborműét. Mellékelt ábráink [[August Valetin]] reliefjei [[1906]]-ból, kitűnően példázzák e jelenséget, kivált a második relief, ahol [[Krisztus]] térdre esik a kereszt nehéz súlya alatt, ezáltal a kereszt eltávolodik az alaptól. Mintegy háttérnek szolgál az alap, adott esetben a fal, amelyből kiemelkedik a reliefdombormű.
 
=== Mélydombormű ===
Mélydombormű akkor keletkezik, amikor az alapanyagba, fába, kőbe, márványba, fémbe belevésik az ábrázolni kívánt üzenetet. Leggyakrabban, már az ókori Egyiptomban a Kr. e. 27. századtól találkozunk kőbe vésett [[hieroglif írás|hieroglif]] vagy [[hieratikus írás]]sal. Mind a mai napig a temetőkben a halottak neveitnevét és születésük, elhalálozásuk időpontját kőbe, márványba vésik. A szabadban elhelyezett mélydombormű sokkal kevésbé van kitéve az időjárás viszontagságainak, mint az ugyancsak szabadban elhelyezett lapos- fél- vagy magas domborművek. A [[templom]]ok belsejét díszítő reliefek nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak, sokkal tartósabbak is, de tűzvész, háború, tudatos rombolás gyakran pusztította azokatőket is. (Gondoljunk bele, hogy a Kr. e. 27. századtól részben ez a bevésési technika vezetett el majd [[1440]]-ben a [[Gutenberg galaxis]] létrejöttéhez ([[magasnyomtatás]], [[mélynyomtatás]]), ahol már a könyveket [[fametszet|fa]]- és [[rézmetszet]]ek segítségével illusztrálták).
 
== Galéria ==
52 485

szerkesztés