Wikipédia

„Turócszentmárton” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a )
jav
26. sor:
}}
 
'''Turócszentmárton''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Martin,'' korábban ''Turčiansky Svätý Martin,'' [[német nyelv|németül]] ''(Turz-)Sankt Martin'') város [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Zsolnai kerület]] [[Turócszentmártoni járás]]ának székhelye. A [[Turóci-medence]] központja, [[Turóc vármegye]] egykori székhelye. [[Epres]], [[Kossuth (városrész)|Kossuth]], [[Podháj]], [[Révayfalva]], [[Tomcsány]] és [[Zaturcsány]] tartozik hozzá.
székhelye. [[Epres]], [[Kossuth (városrész)|Kossuth]], [[Podháj]], [[Révayfalva]], [[Tomcsány]] és [[Zaturcsány]] tartozik hozzá. [[2011]]-ben 57 428 lakosából 46 931 szlovák, 576 cseh és 117 magyar volt.
 
== Fekvése ==
36 ⟶ 35 sor:
 
== Története ==
[[1264]]-ben említik először oklevélben ''Zenthmarton'' néven. [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] [[1340]]-ben városi rangra emelte. [[1433]]-ban a husziták felégették. A rendszeres heti vásártartás jogával [[1489]]-ben ruházták fel. A [[16. század]]ban lakosságának nagy része áttért az [[evangélikus]] hitre. Az [[ellenreformáció]] idején, [[1639]]-ben az evangélikusok templomát és felekezeti iskoláját elkobozták. A várost a [[13. század]]ban alapították, de fejlődése csak a [[18. század]] közepén indult meg, ekkor fejlődött ki ipara. A [[19. század]]ban a [[szlovák nemzeti mozgalom]] központja. Az [[1861]]. [[június 6.|június 6]]–[[június 7.|7]]-én itt megtartott szlovák gyűlés autonómiát, nyelvhasználatot és kulturális jogokat követelt. [[1863]]–[[1875|75]] között, majd [[1918]] után itt működött a [[Matica slovenská]], a szlovákok kulturális egyesülete. [[1910]]-ben 4113 lakosából 2720 szlovák, 934 magyar és 392 német volt. [[1918]]. [[október 30.|október 30-án]] itt mondta ki a szlovák nemzeti tanács a [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] való csatlakozást.▼
[[Fájl:Túrócszentmárton egyik temploma.jpg|bélyegkép|balra|200px|Római-katolikus templom]]▼
[[Fájl:Turócszentmárton utcakép.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Turócszentmártoni utcakép]]▼
▲[[1264]]-ben említik először oklevélben ''Zenthmarton'' néven. [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] [[1340]]-ben városi rangra emelte. [[1433]]-ban a husziták felégették. A rendszeres heti vásártartás jogával [[1489]]-ben ruházták fel. A [[16. század]]ban lakosságának nagy része áttért az [[evangélikus]] hitre. Az [[ellenreformáció]] idején, [[1639]]-ben az evangélikusok templomát és felekezeti iskoláját elkobozták. A várost a [[13. század]]ban alapították, de fejlődése csak a [[18. század]] közepén indult meg, ekkor fejlődött ki ipara. A [[19. század]]ban a [[szlovák nemzeti mozgalom]] központja. Az [[1861]]. [[június 6.|június 6]]–[[június 7.|7]]-én itt megtartott szlovák gyűlés autonómiát, nyelvhasználatot és kulturális jogokat követelt. [[1863]]–[[1875|75]] között, majd [[1918]] után itt működött a [[Matica slovenská]], a szlovákok kulturális egyesülete. [[1910]]-ben 4113 lakosából 2720 szlovák, 934 magyar és 392 német volt. [[1918]]. [[október 30.|október 30-án]] itt mondta ki a szlovák nemzeti tanács a [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] való csatlakozást.
 
A [[19. század]]ban a [[szlovák nemzeti mozgalom]] központja. Az [[1861]]. [[június 6.|június 6]]–[[június 7.|7]]-én itt megtartott szlovák gyűlés autonómiát, nyelvhasználatot és kulturális jogokat követelt. [[1863]]–[[1875|75]] között, majd [[1918]] után itt működött a [[Matica slovenská]], a szlovákok kulturális egyesülete. Bútorgyárát [[1888]]-ban, sörgyárát [[1893]]-ban alapították. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Turóc vármegye]] [[Turócszentmártoni járás]]ának székhelye volt. [[1918]]. [[október 30.|október 30-án]] itt mondta ki a szlovák nemzeti tanács a [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] való csatlakozást.
Bútorgyárát [[1888]]-ban, sörgyárát [[1893]]-ban alapították. A város további nagymértékű iparosítása és ennek következtében lakosságának megtöbbszöröződése a II. világháborút követő évtizedekben történt, mely időszakban főként nehézgépipara fejlődött, de ezenkívül gyógyszer-, élelmiszer-, nyomda- és bútoripara is jelentőssé vált.
 
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Turóc vármegye]] [[Turócszentmártoni járás]]ának székhelye volt. Az [[1944]]–[[1945|45]]-ös szlovák nemzeti ellenállási mozgalom egyik központja, vasútállomásán robbantották fel Otto német tábornok vezérkarát. A város további nagymértékű iparosítása és ennek következtében lakosságának megtöbbszöröződése a II. világháborút követő évtizedekben történt, mely időszakban főként nehézgépipara fejlődött, de ezenkívül gyógyszer-, élelmiszer-, nyomda- és bútoripara is jelentőssé vált.
 
==Népessége==
[[1910]]-ben 4113 lakosából 2720 szlovák, 934 magyar és 392 német volt.
 
2002-ben 61 300 lakosa volt (95%-ban szlovák nemzetiségű).
 
[[2011]]-ben 57 428 lakosából 46 931 szlovák, 576 cseh és 117 magyar volt.
 
== Látnivalók ==
<gallery>
▲[[Fájl:Túrócszentmárton egyik temploma.jpg|bélyegkép|balra|200px|Római-katolikus templom]]
[[Fájl:Martin66.JPG|200px|bélyegkép|Evangélikus templom]]▼
▲[[Fájl:Turócszentmárton utcakép.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Turócszentmártoni utcakép]]
</gallery>
* [[Tours-i Szent Márton|Szent Márton]] templomát [[Dancs-mester]], [[zólyom]]i főispán alapította a [[13. század]] elején, eredetileg [[romanika|román stílusú]], két oldalhajója a [[16. század]] elején épült. [[1642]]-ben [[reneszánsz stílus|reneszánsz]] díszítőelemeket kapott. Toronyórája [[1690]]-ben készült.
* [[evangélikusok|Evangélikus]] temploma [[1784]]-ben épült [[empire stílus]]ban.
55 ⟶ 62 sor:
* Andrej Kmeť Turóci Múzeum
* Turóci Képtár
▲[[Fájl:Martin66.JPG|200px|bélyegkép|Evangélikus templom]]
 
== Híres emberek ==
78 ⟶ 84 sor:
 
== Külső hivatkozások ==
{{commonscat|Martin}}
* [http://www.martin.sk/ Turócszentmárton város hivatalos honlapja] (szlovák, angol, német és olasz nyelven)
* [http://www.fara.sk/martin/ A turócszentmártoni plébánia honlapja]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Turócszentmárton”