„Korompa” változatai közötti eltérés

[[1256]]-tól szerepel írott forrásokban, ekkor ''"Krumpach"'' alakban említik. A [[rihnó]]i váruradalom része volt. [[1273]]-ban ''"Krompach"'', [[1282]]-ben [[IV. László magyar király|IV. László]] király oklevelében ''"Kurumpach"'' néven említik. Már ekkor jelentős bányásztelepülés, a szepes-gömöri vasgyártás egyik fontos helye, a szepesi váruradalom része. Hegyeiben [[vas]]at és [[ezüst]]öt bányásztak. [[1285]]-ben ''"Karumpha"'', [[1304]]-ben ''"Chrompach"'' alakban szerepel a korabeli forrásokban. A [[14. század]] elején kereskedelmi központ vásártartási joggal. Plébániáját [[1397]]-ben alapították, [[gótika|gótikus]] templomát [[1424]]-ben szentelték fel. [[1574]]-ben Gundelfinger Dániel három [[hámor (fémfeldolgozás)|vashámor]]t alapított itt. A város [[16. század]]ban már gazdag kereskedőcsaládok irányítása alatt állt és [[1602]]-ben szabad királyi város lett. Az [[1670-es évek]]ben több [[kurucok|kuruc]] támadás érte. [[1787]]-ben 178 házában 1601 lakos élt. [[1828]]-ban 241 háza volt 1767 lakossal. [[1831]]-ben súlyos [[kolera]]járvány sújtotta. A [[19. század]]-ig csak kisebb vashámorok működtek területén. Ekkor alapították a Korompai Vastermelő Üzem részvénytársaságot, mely a [[20. század]] elejére Magyarország legnagyobb vasművévé nőtte ki magát. A századfordulón már mintegy 3500 dolgozót foglalkoztatott.

 

 

[[Fényes Elek]] geográfiai szótárában így ír a városról: ''"Krompach, Szepes v. tót-német bányaváros, [[Szomolnok]]hoz éjszakra 3 1/2 mfldnyire, kellemes völgyben: 1376 kath., 482 evang. lak., kik bányászságból, gyolcs-szövésből, méz-tisztitásból és zsindely-csinálásból keresik élelmöket. Kath. és evang. anyaszentegyház. Vashámorok. Vizimalmok. F. u. gr. Csáky nemzets. és Gundelfinger, kinek itt szép kastélya és kertje van. Ut. p. Lőcse."''<ref>{{Fényes}}</ref>