„Újvároska” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
a →‎Története: õ→ő, û→ű with AWB
41. sor:
A vár építésével egyidejűleg a császár döntött egy a közelében építendő, a nevét viselő város megalapításáról is. Ennek felépítéséhez két korábbi falu, Veresvár és Újfalu területét használták fel. Az építés 1665-ben kezdődött, első lakói bajor és morva kézművesek voltak, akik a vár építésénél dolgoztak. A település magyarul az Újvároska, latinul a ''"Neistadtad penes Praesidium Leopoldopolienes"'' nevet kapta. Lakói szolgálataikért számos kiváltságban részesültek, melyeket a császár [[1712]]-ben megerősített. A kiváltságokat később vámmentességgel, valamint vásár és hetipiac tartási joggal bővítették. Az első országos vásárt [[1713]]. [[január 17.|január 17]]-én tartották. A [[17. század]]tól a város többször szenvedett árvíz és tűzvész pusztításaitól. Az első nagyobb tűzvészt [[1683]]-ban szenvedte el a település, amikor Henrich Kielmansegg lipótvári kapitány gyújttatta fel katonáival, hogy az ne kerüljön a Bécs ellen vonuló török sereg kezére. Ebben megsemmisült a jezsuiták [[1671]]-ben épített temploma is. [[1693]]-ban helyette új katolikus templom épült, amely [[1813]]-ban az árvízben szenvedett súlyos károkat. A következő csapás [[1848]]-ban érte a várost, amikor a vár helyőrsége Hurban szabadcsapatai előtt gyújtotta fel azt. A város plébániáját [[1775]]-ben alapították, anyakönyveit [[1739]]-től vezetik. A Pozsony-Trencsén vasútvonal megépülése után a város jelentősége ismét megnőtt.
 
Fényes Elek szerint ''"Ujvároska (Leopold Mestitsko), Nyitra m. tót m.v. Leopoldvár mellett: 397 kath. lak. Kath. paroch. templom, sok urasági épületekkel, majorsággal és téglavetõveltéglavetővel. F. u. gróf ErdõdyErdődy Józsefné. Ut. p. Galgócz."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
Nyitra vármegye monográfiája szerint ''"Ujvároska, tót község a Vág jobb partján, 577 r. kath. lakossal. Posta, táviró és vasuti állomása Lipótvár. A község 1664-ben II. Lipót alatt keletkezett és a lipótvári vár épitése körül alkalmazott munkások voltak első lakói. A községházán máig is őrzik azokat a szabadalmi leveleket, melyek Ujvároskát a mezővárosok, lakóit pedig a szabad polgárok közé emelik. Ez időből maradt fenna a község piaczán álló és 1669. évszámmal ellátott emlékoszlop is. Kath. temploma 1710-ben épült. Kegyura a gróf Erdődy-család. A község 1848-ban sokat szenvedett a közeli Lipótvár körüli harczok miatt, sőt ez alkalommal az egész falu porrá égett."'' <ref>{{Borovszky}} Nyitra vármegye.</ref>