Wikipédia

„Rudolf Hilferding” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
42. sor:
Hilferding [[1918]]-ban csatlakozott a háborúellenes [[Németország Független Szociáldemokrata Pártja|Németország Független Szociáldemokrata Pártjá]]hoz (USPD). A novemberi forradalom alatt, röviddel azután, amikor kikiáltották a köztársaságot és az uralkodó elmenekült, visszatért Berlinbe. Az elkövetkező 3 évben az USPD napilapjának, a ''Die Freiheit''-nek a főszerkesztője és a párt VB egyik tagja volt. A ''Freiheit'' gyorsan [[Berlin]] legszélesebb körben olvasott napilapjává vált, melyet {{szám|200000}} példányban terjesztettek.
 
Az SPD és az USPD tagjaiból álló Népmegbízottak Tanácsa, mely a novemberi forradalom ideiglenes kormánya volt és aláírta a fegyverszünetet, delegálta Hilferdinget a „Szocializálási Bizottságba” (''Sozialisierungskommission''), melynek hivatalos feladata az arra alkalmas üzemek állami tulajdonba vétele volt. Hónapokat töltött ezzel a tervvel, mely a munkásság támogatásának dacára nem volt valódi érdeke a kormánynak, és az SPD vezetőség ellenezte a reformot.
 
Hilferding beszédet mondott az első birodalmi tanácskongresszuson (Reichsrätekongress) és bemutatott számukra egy tervet az ipar szocializálására. A kongresszus sikeresen zajlott le, határozat született, de a kormány nem hajtotta végre. A kormány támogatásának hiánya volt az egyik ok, amiért a bizottság beszüntette működését 1919 áprilisában. A Kapp-puccs után, a kormány a társadalmi nyomás hatására kinevezett egy új Szocializálási Bizottságot, aminek Hilferding szintén tagja volt, de a kormány ezeket a gazdasági reformokat is visszautasította.
 
Az SPD és az USPD közti feszültség kiterjedtmegnőtt, amikor [[Friedrich Ebert]] az USPD-vel való konzultáció nélkül, katonai erővel fojtotta el az 1918 decemberi forrongásokat. Amikor az SPD visszautasította a katonai és gazdasági reformokat, az USPD kivonult a kormányból, mely döntéssel Hilferding is egyet értett. A Weimari Nemzetgyűlési választásokon elért rossz eredmények arra ösztönözték az USPD politikusait, köztük Hilferdinget, hogy támogatni kezdjék a munkástanácsokat. Javaslatokat tartalmazó cikkeket írt a ''Freiheit''-be, melyeket Lenin élesen bírált.
 
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 102-07317, Berlin, Empfang der Reichs- und Staatsbehörden.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Paul Löbe (Reichstag elnök, SPD), Rudolf Hilferding (pénzügyminiszter, SPD) és Otto Braun (porosz miniszterelnök, SPD) (1929)]]
 
1919-ben megkapta a német állampolgárságot és kinevezték a Birodalmi Gazdasági Tanácsba. 1922-ben erőteljesen ellenezte az USPD és [[Németország Kommunista Pártja|Németország Kommunista Pártjá]]nak a közeledését, melyet aaz 201920-as években végig támadott, sés helyette az SPD-hez való közeledést támogatta. A weimari köztársaság inflációs csúcsának idején, 1923 augusztustól októberig a Német Gazdasági Minisztériumban dolgozott. Tevékenysége hozzájárult a márka stabilizálásához, de az inflációt nem tudta megfékezni. Hivatalának ideje alatt történt döntés a ''[[német járadékmárka|járadékmárka]]'' bevezetéséről, de még röviddel a pénzügyi reform életbe lépése előtt lemondott.
 
1924-től 1933-ig a ''Die Gesellschaft'' című elméleti újság kiadója volt. 1924 május 4-én az SPD jelöltjeként beválasztották a [[Reichstag (weimari köztársaság)|Reichstagba]], ahol 1933-ig mint az SPD gazdasági ügyekben illetékes fő szóvivője volt. Karl Kautskyval együtt megszövegezte a ''Heidelberg Program''-ot 1925-ben. 1928-tól 1929-ig, a gazdasági világválság első évéig újra pénzügyminiszter volt. [[Hjalmar Schacht]], a [[Reichsbank]] elnökének nyomására adta fel ezt a pozícióját.
 
=== Emigrációban ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rudolf_Hilferding”