„Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom” változatai közötti eltérés

a
a
 
== Története ==
[[Szálasi Ferenc]] az [[1935]]. [[március 4.|március 4-én]] megalapított, és a [[Darányi-kormány]] által [[1937]]. [[április 16.|április 16-án]] rendeletileg feloszlatott [[Nemzeti Akarat Pártja]] (NAP) után, [[1937]]. [[október 24.|október 24-én]] a budai [[Budai Vigadó|Vigadóban]] rendezett gyűlésen nyilvánosan is deklarálta a [[Magyar Nemzeti Szocialista Párt]] (MNSZP) megalakítását. [[1938]]. [[február 21.|február 21-én]] a belügyminiszter az MNSZP-t – arra való hivatkozással, hogy azonos a betiltott Nemzeti Akarat Pártjával – szintén feloszlatta, egyben [[Szálasi Ferenc|Szálasit]] letartóztatta.<ref name="sipos">[http://www.historia.hu/archivum/2004/0409sipos.htm Sipos Péter: Nemzetvesztő nemzetvezető (História 2004/9)]</ref> A börtönből való szabadulás után Szálasi 1938 áprilisában ''Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom'' (NSZMP – HM) néven újjáalakította pártját, melyet [[1939]]. [[február 23.|február 23-án]] ismét betiltottak, azonban egy hónapon belül, [[1939]]. [[március 15.|március 15-én]] ''Nyilaskeresztes Párt'' néven megint újjáalakult, s. ígyÍgy részt vehetett az [[1939]]. [[május 25.|május 25]]-[[május 26.|26]]-án, [[pünkösd]]kor tartott (és ebből kifolyólag [[Magyarországi országgyűlési választások#Az 1939-es választások|pünkösdi választásnak]] nevezett) [[Magyarországi országgyűlési választások|országgyűlési választásokon]]. A párt neve a magyar szélsőjobb berkein belül egy ideje már használatban levő [[nyilaskereszt]]ből jöttalakult ki.
 
=== 1939-es választások ===
A Nyilaskeresztes Párt az [[1939]]. [[május 25.|május 25]]-[[május 26.|26]]-án, [[pünkösd]]kor tartott (és ebből kifolyólag [[Magyarországi országgyűlési választások#Az 1939-es választások|pünkösdi választásnak]] nevezett) [[Magyarországi országgyűlési választások|országgyűlési választásokon]] a szavazatok 15,41%-át<ref name="voks" /> (338 049 szavazat<ref name="voks" />) szerezte meg, és 29<ref name="voks">[http://www.vokscentrum.hu/valaszt/egyeb.php?mszkod=112701&evvalaszt=1939&jny=hun Választási eredmények, 1939 (vokscentrum.hu)]</ref> mandátumhoz jutott az akkor 260 tagú [[Országgyűlés]]ben. [[1939]] nyarára kb. 300 000 tagja lett a pártnak, annak ellenére, hogy sajtóját folyamatosan betiltották, és a vezetőit rendszeresen internálták.
 
[[1940]]-ben több kisebb nemzetiszocialista párt is beolvadt a Nyilaskeresztes Pártba, mint például a [[Keresztény Nemzeti Szocialista Front]], vagy a [[Pálffy Fidél]] vezette [[Nyilaskeresztes Front]] (hivatalos nevén [[Egyesült Nemzeti Szocialista Párt]]).
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 101I-680-8283A-27A, Budapest, ungarische Soldaten vor Verteidigungsministerium.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Nyilaskeresztes honvédtisztek 1944. október 16-án [[Budapest]]en. Háttérben egy őrséget adó német ejtőernyős]]
{{Bővebben|Nyilas hatalomátvétel|Szálasi-kormány}}
A Nyilaskeresztes Párt – Hungarista MozgalmatMozgalom nevű pártot [[1944]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-én]] a [[Sztójay-kormány]] is betiltotta. Ezután ''„Hungarista Mozgalom”'' néven két hónapig illegálisan működtek, mígnem [[1944]]. [[október 15.|október 15-én]] este, nem sokkal [[Horthy Miklós]] lemondatása, majd letartóztatása után újjáalakult és [[puccs]]al magához ragadta a hatalmat. A nyilas karhatalmisták még aznap este a [[Duna|Dunába]] lőttek [[munkaszolgálat]]os [[zsidók]]at a budapesti [[Lánchíd]]nál és [[Margit-híd]]nál.<ref>[http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=7_2_1 A holokauszt Magyarországon - A nyilas puccs és a zsidók]</ref>
 
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 101I-680-8283A-13A, Budapest, marschierende Pfeilkreuzler.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Menetelő nyilasok 1944 októberében Budapesten]]
 
A 170 napnyi nyilas uralom során a Horthy által július 7-én leállíttatott deportálások újraindultak [[Adolf Eichmann]] vezetésével, és a nyilas kormány hozzájárulásával és támogatásával zsidók és romák tízezreit hurcolták kényszermunkára illetve [[Koncentrációs tábor|haláltáborokba]].<ref>[http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=7_2_3 A holokauszt Magyarországon - A halálmenetek]</ref> A Budapesten maradt zsidók túlnyomó részének vagyonát és lakásait a nyilas kormány elkobozta, az embereket gettóba zsúfolta. A fegyveres nyilasok zsidók ezreit gyilkolták meg a budapesti [[gettó]]ban illetve a város egyéb pontjain.<ref>[http://www.magyarholokauszt.hu/mh011125.html Magyar holokauszt-kronológia – 1944]</ref> A nyilas kormány alapvető stratégiája volt a szovjet csapatokkal szembeni feltétlen ellenállás. Ennek nyomán az ország egész területe hadszíntérré vált, és hetekig tartó ostrom alá került Budapest is és megsemmisültek a főváros Duna-hídjai.<ref>{{cite web|url={{MEK|02100/02185/html/72.html}}|title=Magyarország a XX. században / Budapest ostroma }}</ref>
 
=== A háború utáni időszak ===
 
1946-ban Henney altábornagy (Szálasi "személye körüli miniszter"), dr. Tarnói László és Nyisztor Zoltán Caracasban /Venezuela/ alapította meg - a náci ODESSA mintájára - a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata nevű szervezetet, azzal a céllal, hogy összefogja a világ minden részére szétszóródott nyilas párttagokat, hungaristákat. Az 1998-ban megszűnt organizáció utolsó vezetője az illegalitásban működő Hungarista Mozgalom hírfőnöke Szemenyei-Kiss Tamás volt.
 
A háborút követően az új, [[kommunista]] vezetésű [[Magyarország]] karhatalmának, az [[ÁVH]]-nak a működésében sok egykori nyilas is (gúnynevükön „kisnyilasok”) részt vett, akik egy része önkéntesen, míg más része valamilyen külső „ösztönzés” hatására oda csatlakozott.
 
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után [[Szabó Albert]] a hungarista elvek nyomán létrehozta a nyilaskeresztesek utódpártját [[Világnemzeti Népuralmista Párt]] néven [[1993]]-ban. A pártot még abban az évben betiltották utódszervezeteivel együtt, de különböző formális vagy informális csoportosulások (pl. [[Magyar Nemzeti Arcvonal]], [[Vér és Becsület]], [[Pax Hungarica Mozgalom]], stb.) formájában ma is léteznek.
543

szerkesztés