„Második zsidótörvény” változatai közötti eltérés

format
(format)
== Előzmények ==
Az 1938. évi VX. törvény volt az [[Első zsidótörvény|ún. első zsidótörvény]] [[Darányi Kálmán]] miniszterelnöksége idején terjesztettek be az országgyűlés elé amelyet már [[Imrédy Béla]] idejében fogadtak el. Ennek a törvénynek a megszületése az egyre erősödő szélsőjobb visszaszorítására szolgált egyrészt. A másik fontos tényező pedig, hogy a náci Németországgal márciusba szomszédos lett Magyarország ami egyre jobban szűkítette a magyar külpolitika mozgásterét és Darányi szerint igazodni kell az új helyzethez.<br />
 
[[Fájl:A magyar országgyűlés.jpg|keretezettbélyegkép|baljobbra|250px|A magyar országgyűlés]]
Az 1938. évi VX. törvény volt az [[Első zsidótörvény|ún. első zsidótörvény]] [[Darányi Kálmán]] miniszterelnöksége idején terjesztettek be az országgyűlés elé amelyet már [[Imrédy Béla]] idejében fogadtak el. Ennek a törvénynek a megszületése az egyre erősödő szélsőjobb visszaszorítására szolgált egyrészt. A másik fontos tényező pedig, hogy a náci Németországgal márciusba szomszédos lett Magyarország ami egyre jobban szűkítette a magyar külpolitika mozgásterét és Darányi szerint igazodni kell az új helyzethez.<br />
<br />
== Az 1939. évi IV. tc. elfogadása ==
1939. május 5-én fogadta el a magyar országgyűlős ezt a törvényt. Ekkor már [[Teleki Pál]] volt a miniszterelnök és erős ellenérzéssel fogadtatta el ezt a törvényt amelyet még az Imrédy Béla vezette kormány készített elő. Ez a törvény már faji alapon állt és olyan magyar állampolgárokat is zsidónak minősített akiknek két nagyszülője izraelita vallású volt, bár a vallásukat már rég nem gyakorolták, sőt régen más felekezethez tartoznak. A különböző foglalkoztatásokban a zsidók aránya 20%-ról 12, vagy 6, vagy 0%-ra szorították le. Azzal, hogy elfogadtatta Teleky a törvényt a szélsőjobb egyes követeléseit kielégítette és a Szálasi vezette Hungarista Mozgalmát betiltatta ezzel egy időben.<br />
<br />
1939. május 5-én fogadta el a magyar országgyűlős ezt a törvényt. Ekkor már [[Teleki Pál]] volt a miniszterelnök és erős ellenérzéssel fogadtatta el ezt a törvényt amelyet még az Imrédy Béla vezette kormány készített elő. Ez a törvény már faji alapon állt és olyan magyar állampolgárokat is zsidónak minősített akiknek két nagyszülője izraelita vallású volt, bár a vallásukat már rég nem gyakorolták, sőt régen más felekezethez tartoznak. A különböző foglalkoztatásokban a zsidók aránya 20%-ról 12, vagy 6, vagy 0%-ra szorították le. Azzal, hogy elfogadtatta Teleky a törvényt a szélsőjobb egyes követeléseit kielégítette és a Szálasi vezette Hungarista Mozgalmát betiltatta ezzel egy időben.<br />
<br />
[[Fájl:A magyar országgyűlés.jpg|keretezett|bal|A magyar országgyűlés]]
==== A törvény néhány kiemelt paragrafusa ====
 
==== A törvény néhány kiemelt paragrafusa ====
„1. § A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait.<br />
 
5. § Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgyszintén bármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába.(...)<br />
„1* 1. § A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait.<br />
* 5. § Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgyszintén bármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába.(...)<br />
A közép-, a középfokú és a szakiskolákban oktatást végző zsidó tanárokat, a népiskolákban oktatást végző zsidó tanítókat(...) nyugdíjazni kell, illetőleg az erre irányadó szabályok szerint a szolgálatból végkielégítéssel el kell bocsátani.<br />
* 7. § Az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó hallgatók (növendékek) száma az egyetem vagy a főiskola illető karára (osztályára) felvett összes hallgatók (növendékek) számának hat százalékát, a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem közgazdasági karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán a hallgatók számának tizenkét százalékát ne haladja meg. <br />
* 9. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, úgyszintén színművészeti és filmművészeti kamarába zsidót tagul csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó tagok száma az illető kamara összes tagjai, ha pedig a kamara szakosztályokra vagy foglalkozási csoportokra tagozódik, az egyes szakosztályok, illetőleg foglalkozási csoportok tagjai számának hat százalékát ne haladja meg.(...)<br />
* 14. § Ipar gyakorlására zsidónak iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt mindaddig nem lehet kiállítani, amíg az illető községben a zsidóknak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma a községben fennálló összes iparigazolványok és iparengedélyek számának hat százaléka alá nem csökken. A kereskedelem- és közlekedésügyi, illetőleg az iparügyi miniszter közérdekből kivételt tehet."<ref>Az 1939. évi IV. törvény a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról - az ún. második zsidótörvény</br>
 
(Az 1939. évi IV. törvény a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról - az ún. második zsidótörvény)
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól. -* [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8098 Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól]
 
{{DEFAULTSORT:Zsidotörvény 02}}