Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
| align=center|<ref>{{citweb |url=http://www.servat.unibe.ch/icl/cs00000_.html |szerző= |cím=Constitution of the Republic of Costa Rica |weblap=servat.unibe.ch |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-23 }}</ref><ref>{{citlib| szerző=Robert H. Holden |cím=Armies without Nations |alcím=Public Violence and State Formation in Central America, 1821-1960 |hely=Oxford |kiadó=Oxford University Press |év=2004 |isbn=9780198036517 |url=http://books.google.hu/books?id=y00MUWBxCrEC&pg=PA219 |oldal=219. }}</ref>
|-
!scope=row| {{flagcountryzászlóország|GrenadaDominikai Közösség}}
|Az országnak az 1983-as [[grenadai invázió|amerikai invázió]] óta nincs hadserege. Területi védelméért a [[hidegháború]] alatt [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] ösztönzésre létrehozott egyezmény, a [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') felelős, amelynek tagjai [[Karib-térség|kelet-karib-tengeri államok]]. AHáború Grenadaivagy Királyiszükséghelyzet Rendőrségesetén rendelkezika egyrendőrséget különlegeskatonasággá osztaggalnyilváníthatják.
|align=center|<ref name="RSS">{{citweb |url=http://www.state.gov/p/wha/rls/70686.htm |szerző= |cím=Treaty Establishing the Regional Security System (1996) |weblap=state.gov |dátum=1996-03-05 |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-24 }}</ref><ref>{{citlib| szerzőname=Humberto García Muñiz |cím=Boots, Boots, Boots |alcím=Intervention, Regional Security and Militarization in the Caribbean, 1979-1986 |közreműködők= |hely=Río Piedras |kiadó=Caribbean Project for Justice and Peace |év=1986 |isbn= |url=http://www"resdal.academia.edu/706367/Boots_Boots_Boots_Intervention_Regional_Security_and_Militarization_in_the_Caribbean_1979-1986 }}</ref><reforg">{{citweb |url=http://www.country-dataresdal.comorg/cgiatlas/atlas10-bin/query/ring-337809-the-caribbean.htmlpdf |szerző= |cím=The Caribbean Islands - Controversial Security Issues |weblap=coutry-dataresdal.comorg |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-24 }}</ref><ref>{{citweb28 |urlformátum=http://rgpf.gd/index.php?option=com_content&view=article&id=13:allocation-of-responsibilitites&catid=7:organization-structure&Itemid=4 |szerző= |cím=Allocation of Responsibilities |weblap=rgpf.gd |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-24PDF }}</ref>
|-
!scope=row| {{zászlóország|Grenada}}
|Az országnak az 1983-as [[grenadai invázió|amerikai invázió]] óta nincs hadserege. Területi védelméért a [[hidegháború]] alatt [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] ösztönzésre létrehozott egyezmény, a [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') felelős, amelynek tagjai [[Karib-térség|kelet-karib-tengeri államok]]. Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják. A Grenadai Királyi Rendőrség rendelkezik egy különleges osztaggal.
|align=center|<ref name="RSS" /><ref name="resdal.org" /><ref>{{citlib| szerző=Humberto García Muñiz |cím=Boots, Boots, Boots |alcím=Intervention, Regional Security and Militarization in the Caribbean, 1979-1986 |közreműködők= |hely=Río Piedras |kiadó=Caribbean Project for Justice and Peace |év=1986 |isbn= |url=http://www.academia.edu/706367/Boots_Boots_Boots_Intervention_Regional_Security_and_Militarization_in_the_Caribbean_1979-1986 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.country-data.com/cgi-bin/query/r-3378.html |szerző= |cím=Caribbean Islands - Controversial Security Issues |weblap=coutry-data.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-24 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://rgpf.gd/index.php?option=com_content&view=article&id=13:allocation-of-responsibilitites&catid=7:organization-structure&Itemid=4 |szerző= |cím=Allocation of Responsibilities |weblap=rgpf.gd |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-24 }}</ref>
|-
!scope=row| {{zászlóország|Kiribati}}
|align=center|<ref>{{citlib| szerző= |cím=Liechtenstein |alcím=Country Study Guide |közreműködők= |hely=Washington, DC |kiadó=International Business Publications, USA |év=2013 |isbn=9781438774862 |url=http://books.google.hu/books?id=SW68AAAAQBAJ&lpg=PA44 |oldal=44. }}</ref><ref>{{citper |szerző=Andrew Young |cím=Freedom and Prosperity in Liechtenstein |alcím=A Hoppean Analysis |periodika=Journal of Libertarian Studies |év=2010 |hónap= |nap= |évfolyam= |szám=22 |oldal=273-293 |url=http://mises.org/journals/jls/22_1/22_1_14.pdf }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.landespolizei.li/Portals/0/docs/pdf-Files/Imagebroschuere_LP_e_end.pdf |szerző= |cím=At your service. For your safety. Your National Police |weblap=landespolizei.li |nyelvkód=en |kiadó=Landespolizei |elér=2013-10-24 |formátum=PDF }}</ref>
|-
!scope=row| {{flagcountryzászlóország|Marshall-szigetek}}
|Függetlenné válásakor egyben az [[Amerikai Egyesült Államok]] társult állama is lett, védelméért az amerikai hadsereg felelős, saját katonasága soha nem volt. (Bővebben lásd [[Hadsereggel nem rendelkező országok#Az Amerikai Egyesült Államok társult államai|itt]].) A rendőrség szervezetén belül működik a parti őrség (''Sea Patrol''), amelynek egyetlen egysége az ''RMIS Lomor'' nevű, Pacific osztályú, kis méretű őrhajóval járőrözik. Az állampolgárok nem tarthatnak fegyvert.
|align=center|<ref name="cofa">{{citweb |url=http://www.fsmlaw.org/compact/ |szerző= |cím=Compact of Free Association |weblap=fsmlaw.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.state.gov/r/pa/ei/bgn/26551.htm |szerző= |cím=Marshall Islands |weblap=state.gov |nyelvkód=en |kiadó=Bureau of Public Affairs, US Department of State |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.hazegray.org/worldnav/asiapac/asiapac.htm#6 |szerző=Andrew Toppan |cím=World Navies Today: Other Asia-Pacific Navies |weblap=hazegray.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.marshallislandsjournal.com/Archive%207-13-12-page.html |szerző= |cím=Birthday party for the Lomor |weblap=The Marshall Islands Journal |dátum=2012-07-13 |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref><ref name="Alpers & Twyford">{{citlib| szerző=Philip Alpers & Conor Twyford |cím=Small Arms in the Pacific |alcím= |közreműködők= |hely=Genf |kiadó=Small Arms Survey |év=2003 |isbn= |url=http://www.smallarmssurvey.org/fileadmin/docs/B-Occasional-papers/SAS-OP08-Pacific.pdf |fejezetszerző= |fejezetcím= |sorozat=Occasional Papers, No. 8 }}</ref>
|-
!scope=row| {{zászlóország|Saint Lucia}}
|Területi védelméért a [[hidegháború]] alatt [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] ösztönzésre létrehozott egyezmény, a [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') felelős, amelynek tagjai [[Karib-térség|kelet-karib-tengeri államok]]. Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják. A Saint Lucia-i Királyi Rendőrségen belül működik a parti őrség (''Coast Guard'') és egy különleges szolgálati egység (''Special Services Unit''). Utóbbi tagjai félkatonai kiképzést kapnak és külföldi bevetésükre is volt példa: az amerikai csapatok mellett részt vettek Grenada 1983-as amerikai inváziójában (Barbados, Jamaica, Dominica, Antigua és Saint Vincent hasonló egységeivel együtt).
|align=center|<ref name="RSS" /><ref name="resdal.org" /><ref>{{citweb |url=http://www.state.gov/j/drl/rls/hrrpt/2010/wha/154518.htm |szerző= |cím=2010 Human Rights Report: Saint Lucia |weblap=state.gov |nyelvkód=en |kiadó=Bureau of Public Affairs, U.S. Department of State |elér=2013-10-28 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.humanrightsinitiative.org/programs/aj/police/intl/docs/police_accountability_paper_gomes.pdf |szerző=Carolyn Gomes |cím=Police Accountability in the Caribbean: Where Are the People? |weblap=humanrightsinitiative.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-28 |formátum=PDF }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.rslpf.com/hist.htm |szerző= |cím=History of the Royal Saint Lucia Police Force |weblap=rslpf.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-28 }}</ref><ref name="McClintock">{{citlib| szerző=Michael McClintock |cím=Instruments of Statecraft |alcím=U.S. Guerilla Warfare, Counterinsurgency, and Counterterrorism, 1940-1990 |hely= |kiadó=Pantheon Books |év=1992 |isbn= |url=http://www.statecraft.org/chapter17.html |fejezetcím=Watching the Neighbors: Low-Intensity Conflict in Central America |oldal= }}</ref>
|align=center|
|-
!scope=row| {{zászlóország|Saint Vincent és a Grenadine-szigetek}}
|Területi védelméért a [[hidegháború]] alatt [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] ösztönzésre létrehozott egyezmény, a [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') felelős, amelynek tagjai [[Karib-térség|kelet-karib-tengeri államok]]. Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják.
|
|align=center|<ref name="RSS" /><ref name="resdal.org" />
|-
!scope=row| {{zászlóország|Salamon-szigetek}}
|align=center|
|}
 
===Az Amerikai Egyesült Államok társult államai===
A második világháború után [[Mikronézia]] jó része az ENSZ védnöksége alá került, a közigazgatás vezetése az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének (1947-51), majd belügyminisztériumának felelőssége volt. Az [[Északi-Mariana-szigetek]] [[1976]]-ban az USA szuverenitását elismerő, azzal politikai unióra lépő, autonóm terület lett (''commonwealth'').<ref>{{citweb |url=http://www.cnmilaw.org/cnmicovenant.html |szerző= |cím=Covenant to Establish a Commonwealth of the Northern Mariana Islands in Political Union with the United States of America |weblap=cnmilaw.org |nyelvkód=en |kiadó=Commonwealth Law Revision Commission |elér=2013-10-26 }}</ref> A védnökség más területei a hetvenes évek végétől állították fel önálló kormányzatukat: a [[Mikronéziai Szövetségi Államok]] és a [[Marshall-szigetek]] [[1979]]-ben, [[Palau]] pedig [[1981]]-ben. Az [[1986]]-ban megkötött szabad társulási egyezmény (''Compact of Free Association'', COFA) alapján a Marshall-szigetek és a Mikronéziai Szövetségi Államok az USA-val [[társult állam|társult viszonyban álló]], független állammá vált. A megállapodás szerint az országok védelméért az USA felelős, hadseregének egységei szabadon működhetnek a felségterületükön, de bázisok létrehozásához külön egyezmények szükségesek. Az államok kormányai önálló külpolitikát folytatnak, de döntéseik előtt figyelembe veszik a COFA szövegét.<ref name="kim & stone">{{citweb |url=http://www.upf.org/peace-and-security/forums/5424-dw-kim-a-g-stone-compact-of-free-association-and-the-future-of-micronesia |szerző=Dong Woo Kim & Gregory Stone |cím=Compact of Free Association and the Future of Micronesia |weblap=upf.org |nyelvkód=en |kiadó=Universal Peace Federation |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citlib| szerző=Francis X. Hezel |cím=Strangers in Their Own Land |alcím=A Century of the Colonial Rule in the Caroline and Marshall Islands |közreműködők= |hely=Honolulu |kiadó=University of Hawai'i Press |év=1995 |isbn=9780824828042 |url=http://books.google.hu/books?id=RAj5qL903P0C&pg=PA364 |oldal=364-365. |sorozat=Pacific Islands Monograph Series, No. 13 }}</ref>
 
A [[palau]]i államvezetés a két másik függetlenség előtt álló terület képviselőivel egy időben tárgyalt a társulási egyezményről, de az ország polgárai azt hét népszavazáson is elvetették.<ref>{{citper |szerző= |cím=Banning Nuclear Weapons: How Many Times Must a People Say No? |periodika=Cultural Survival Quarterly |év=1987 |hónap=tavasz |évfolyam=11 |szám=1 |oldal= |url=http://www.culturalsurvival.org/publications/cultural-survival-quarterly/micronesia/banning-nuclear-weapons-how-many-times-must-peop |doi= }}</ref> A legnagyobb ellenállás a nukleáris fegyverek esetleges odatelepítésével szemben alakult ki: Palau [[1981]]-ben elfogadott alkotmánya – a világon elsőként – gyakorlatilag kitiltotta a [[ABC-fegyverek|nukleáris, biológiai és vegyi fegyvereket]] és hulladékaikat az ország területéről azzal, hogy bármilyen velük kapcsolatos tevékenységet a szavazók ¾-ének jóváhagyásához kötött (II. cikk. 3. § és XIII. cikk. 6. §).<ref>{{citweb |url=http://www.palauembassy.com/Documents/ConstitutionE.pdf |szerző= |cím=Constitution of the Republic of Palau |weblap=palauembassy.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-26 |formátum=PDF }}</ref> A kialakuló jogi viták során a Palaui Fellebbviteli Bíróság elfogadta, hogy a szövegben a nukleáris anyagok ''használata'' a lehető legtágabban értendő, vagyis az amerikai hadsereg atommeghajtású járművei sem léphetnek be az ország területére népszavazás nélkül.<ref name="Bennardo">{{citper |szerző=Kevin Bennardo |cím=The Rights and Liberties of the Palau Constitution |periodika=Asian-Pacific Law & Policy Journal |év=2011 |hónap= |nap= |évfolyam=12 |szám=2 |oldal=1-122. |url=http://blog.hawaii.edu/aplpj/files/2011/11/APLPJ_12-2_Bennardo_Final.pdf |doi= }}</ref> A nyolcadik népszavazás kiírása előtt a törvényhozás egy alkotmány-kiegészítést terjesztett a szavazók elé, amely a COFA-val kapcsolatban felfüggesztette az alaptörvény ellentmondó rendelkezéseit. Az alaptörvény szerint egy kiegészítés elfogadásához egyszerű többség is elegendő az ország közigazgatási egységeinek (''államainak'') ¾-ében, amit a szöveg meg is kapott. Ezzel a COFA elfogadásához már nem kellett a szavazók ¾-ének beleegyezése az [[1993]]. [[november 9.|november 9]]-én tartott népszavazáson, így Palau a voksolók 68%-ának jóváhagyásával [[1994]]-ben független országgá és egyben az USA társult államává vált.<ref name="Bennardo" /><ref>{{citweb |url=http://www.doi.gov/oia/reports/Chapter-6-Republic-of-Palau.cfm |szerző= |cím=A Report on the State of the Islands, 1997 - Chapter 6: Republic of Palau |weblap=doi.gov |nyelvkód=en |kiadó=Office of Insular Affairs, U.S. Department of the Interior |elér=2013-10-26 }}</ref>
 
===Regionális Biztonsági Rendszer (''Regional Security System'')===
 
==A Japán Önvédelmi Erő==
 
Az Önvédelmi Erők otthoni tevékenysége is korlátozott: jóval tüzetesebb polgári ellenőrzés alatt kell működniük, mint más fegyveres erőknek.<ref name="japán" />
 
==Az Amerikai Egyesült Államok társult államai==
A második világháború után [[Mikronézia]] jó része az ENSZ védnöksége alá került, a közigazgatás vezetése az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének (1947-51), majd belügyminisztériumának felelőssége volt. Az [[Északi-Mariana-szigetek]] [[1976]]-ban az USA szuverenitását elismerő, azzal politikai unióra lépő, autonóm terület lett (''commonwealth'').<ref>{{citweb |url=http://www.cnmilaw.org/cnmicovenant.html |szerző= |cím=Covenant to Establish a Commonwealth of the Northern Mariana Islands in Political Union with the United States of America |weblap=cnmilaw.org |nyelvkód=en |kiadó=Commonwealth Law Revision Commission |elér=2013-10-26 }}</ref> A védnökség más területei a hetvenes évek végétől állították fel önálló kormányzatukat: a [[Mikronéziai Szövetségi Államok]] és a [[Marshall-szigetek]] [[1979]]-ben, [[Palau]] pedig [[1981]]-ben. Az [[1986]]-ban megkötött szabad társulási egyezmény (''Compact of Free Association'', COFA) alapján a Marshall-szigetek és a Mikronéziai Szövetségi Államok az USA-val [[társult állam|társult viszonyban álló]], független állammá vált. A megállapodás szerint az országok védelméért az USA felelős, hadseregének egységei szabadon működhetnek a felségterületükön, de bázisok létrehozásához külön egyezmények szükségesek. Az államok kormányai önálló külpolitikát folytatnak, de döntéseik előtt figyelembe veszik a COFA szövegét.<ref name="kim & stone">{{citweb |url=http://www.upf.org/peace-and-security/forums/5424-dw-kim-a-g-stone-compact-of-free-association-and-the-future-of-micronesia |szerző=Dong Woo Kim & Gregory Stone |cím=Compact of Free Association and the Future of Micronesia |weblap=upf.org |nyelvkód=en |kiadó=Universal Peace Federation |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citlib| szerző=Francis X. Hezel |cím=Strangers in Their Own Land |alcím=A Century of the Colonial Rule in the Caroline and Marshall Islands |közreműködők= |hely=Honolulu |kiadó=University of Hawai'i Press |év=1995 |isbn=9780824828042 |url=http://books.google.hu/books?id=RAj5qL903P0C&pg=PA364 |oldal=364-365. |sorozat=Pacific Islands Monograph Series, No. 13 }}</ref>
 
A [[palau]]i államvezetés a két másik függetlenség előtt álló terület képviselőivel egy időben tárgyalt a társulási egyezményről, de az ország polgárai azt hét népszavazáson is elvetették.<ref>{{citper |szerző= |cím=Banning Nuclear Weapons: How Many Times Must a People Say No? |periodika=Cultural Survival Quarterly |év=1987 |hónap=tavasz |évfolyam=11 |szám=1 |oldal= |url=http://www.culturalsurvival.org/publications/cultural-survival-quarterly/micronesia/banning-nuclear-weapons-how-many-times-must-peop |doi= }}</ref> A legnagyobb ellenállás a nukleáris fegyverek esetleges odatelepítésével szemben alakult ki: Palau [[1981]]-ben elfogadott alkotmánya – a világon elsőként – gyakorlatilag kitiltotta a [[ABC-fegyverek|nukleáris, biológiai és vegyi fegyvereket]] és hulladékaikat az ország területéről azzal, hogy bármilyen velük kapcsolatos tevékenységet a szavazók ¾-ének jóváhagyásához kötött (II. cikk. 3. § és XIII. cikk. 6. §).<ref>{{citweb |url=http://www.palauembassy.com/Documents/ConstitutionE.pdf |szerző= |cím=Constitution of the Republic of Palau |weblap=palauembassy.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-26 |formátum=PDF }}</ref> A kialakuló jogi viták során a Palaui Fellebbviteli Bíróság elfogadta, hogy a szövegben a nukleáris anyagok ''használata'' a lehető legtágabban értendő, vagyis az amerikai hadsereg atommeghajtású járművei sem léphetnek be az ország területére népszavazás nélkül.<ref name="Bennardo">{{citper |szerző=Kevin Bennardo |cím=The Rights and Liberties of the Palau Constitution |periodika=Asian-Pacific Law & Policy Journal |év=2011 |hónap= |nap= |évfolyam=12 |szám=2 |oldal=1-122. |url=http://blog.hawaii.edu/aplpj/files/2011/11/APLPJ_12-2_Bennardo_Final.pdf |doi= }}</ref> A nyolcadik népszavazás kiírása előtt a törvényhozás egy alkotmány-kiegészítést terjesztett a szavazók elé, amely a COFA-val kapcsolatban felfüggesztette az alaptörvény ellentmondó rendelkezéseit. Az alaptörvény szerint egy kiegészítés elfogadásához egyszerű többség is elegendő az ország közigazgatási egységeinek (''államainak'') ¾-ében, amit a szöveg meg is kapott. Ezzel a COFA elfogadásához már nem kellett a szavazók ¾-ének beleegyezése az [[1993]]. [[november 9.|november 9]]-én tartott népszavazáson, így Palau a voksolók 68%-ának jóváhagyásával [[1994]]-ben független országgá és egyben az USA társult államává vált.<ref name="Bennardo" /><ref>{{citweb |url=http://www.doi.gov/oia/reports/Chapter-6-Republic-of-Palau.cfm |szerző= |cím=A Report on the State of the Islands, 1997 - Chapter 6: Republic of Palau |weblap=doi.gov |nyelvkód=en |kiadó=Office of Insular Affairs, U.S. Department of the Interior |elér=2013-10-26 }}</ref>
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
==Fordítás==
{{fordítás|en|List of countries without armed forces|oldid=577977867}}
 
<!--[[Kategória:Országlisták]]