„Sínai-félsziget” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Lonely Planet (könyvkiadó)|Lonely Planet
Új képek
1. sor:
{{részben nincs forrás}}
{{Pozíciós térkép
[[Fájl:Sinai Peninsula from Southeastern Mediterranean panorama STS040-152-180.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Sínai-félsziget]]
| Egyiptom
| méret = 250
| felirat = '''Sínai-félsziget'''
| szélesség = É
| szélességi fok = 29
| szélességi ívperc = 30
| hosszúság = K
| hosszúsági fok = 33
| hosszúsági ívperc = 50
| felirat pozíciója = balra
| térképtípus = relief
| koordináta a cím alatt = 1
}}
 
[[Fájl:Sinai Peninsula from Southeastern Mediterranean panorama STS040-152peninsula-180map.jpg|bélyegkép|jobbra|250px202px|A Sínai-félsziget térképe]]
[[Fájl:Katharinenkloster Sinai BW 2.jpg|bélyegkép|250px|A Sínai-félszigeti [[Szent Katalin-monostor]], a világ egyik legrégibb kolostora]]
[[Fájl:EgyptIsraelBorderEilat.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|thumbAz egyiptomi-[[izrael]]i [[országhatár|határ]] a sivatagban]]
[[Fájl:View From Sinai.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Panoráma a [[Sínai-hegy]]en]]
A '''Sínai-félsziget''' ([[arab nyelv|arabul]]: سينا ; سيناء ''/ Színá;'' [[kopt nyelv|koptul]]: ''Szina;'' [[héber nyelv|héberül]]: ''סיני / Szi-naj)'' a [[Földközi-tenger|Földközi-]] és a [[Vörös-tenger]] által közrefogott, [[Ázsia|Ázsiát]] [[Afrika|Afrikával]] összekötő jellegzetes, háromszög alakú [[félsziget]]. A Sínai-félsziget neve a Sináj szóból ered, melynek magyar jelentése „fog”, ami a félszíget formáját is hűen tükrözi. A mintegy 61 100 négyzetkilométeres, [[Egyiptom]]hoz tartozó félsziget északkelet felől [[Izrael]]lel, délkeleten az [[Akabai-öböl]]lel, délnyugaton a [[Szuezi-öböl]]lel, nyugaton a [[Szuezi-csatorna|Szuezi-csatornával]] határos. A félsziget déli részét magas hegyláncok jellemzik (itt van az ország legmagasabb pontja), északi része sivatagos síkság. Jelentősebb települései [[el-Arís]], [[et-Tór]], [[Nuveiba]], [[Dahab]] és a kedvelt üdülőhely, [[Sarm es-Sejk]].
 
A '''Sínai-félsziget''' ([[arab nyelv|arabul]] {{Arab írás|سينا}} , {{Arab írás|سيناء}} [Színá], [[kopt nyelv|koptul]] ''Szina'', [[héber nyelv|héberül]] ''סיני'' [Szi-naj]) a [[Földközi-tenger|Földközi-]] és a [[Vörös-tenger]] által közrefogott, [[Ázsia|Ázsiát]] [[Afrika|Afrikával]] összekötő jellegzetes, [[háromszög]] alakú [[félsziget]].
 
== Neve ==
A Sínai-félsziget neve a ''Sináj'' szóból ered, melynek magyar jelentése „[[fog]]”, ami a félsziget formáját is hűen tükrözi.
 
== Földrajz ==
A mintegy 61 100 km²-es, [[Egyiptom]]hoz tartozó félsziget a [[Vörös-tenger]]be nyúlik. Északkelet felől [[Izrael]]lel, délkeleten az [[Akabai-öböl]]lel, délnyugaton a [[Szuezi-öböl]]lel, nyugaton a [[Szuezi-csatorna|Szuezi-csatornával]] határos. Északi része sivatagos síkság. A félsziget déli részét magas hegyláncok jellemzik. Egyik csúcsa a [[Sínai-hegy]] (2285 m). Itt van az ország legmagasabb pontja, a [[Katalin-hegy]] (2629 m).
 
Jelentősebb települései [[el-Arís]], [[et-Tór]], [[Nuveiba]], [[Dahab]], és a kedvelt üdülőhely, [[Sarm es-Sejk]].
 
== Történelem ==
Az ókorban ''Mafkat'' néven ismert félszigeten az [[Ókori Egyiptom|egyiptomi birodalom]] több évszázadon keresztül két [[türkiz]]bányát üzemeltetett (a mai [[Szerabit el-Hadim]]nál és [[Vádi Magára|Vádi Magáránál]]), ezek voltak a világ első ismert [[bányászat|bányái]].
 
[[1260]]-tól az egyiptomi [[mamelukok]] tartották ellenőrzésük alatt a területet, majd [[1517]]-től a félsziget az [[Oszmán Birodalom]], azon belül az [[Egyiptomi ejálet]] ([[török nyelv|törökül]] ''Mısır'') része lett.
 
[[1869]]-ben nyitották meg a félsziget nyugati peremén kiépített, 163 kilométer hosszú [[Szuezi-csatorna|Szuezi-csatornát]], amely forradalmian felgyorsította az [[Európa]] és [[Ázsia]] közötti vízi kereskedelmet azzal, hogy szükségtelenné tette [[Afrika]] megkerülését. [[1906]]-tól a [[Nagy-Britannia|britek]] ellenőrizte [[Egyiptom]] része lett, s ekkor húzták meg keleti részén a [[Palesztina]], majd [[Izrael]] felé ma is államhatárt képező [[Rafah]]–[[Taba]] vonalat. Az [[1948]]-ban újonnan megalakult [[Izrael]] és az arab országok között kitört [[arab–izraeli háború|háború]] során egyiptomi katonákat állomásoztattak itt a félsziget védelmében. Az izraeli hadsereg rövid időre bevonult a félsziget északnyugati részére, de nemzetközi nyomásra hamarosan elhagyta a területet. Az [[1949]]-es fegyverszüneti tárgyalások során a Sínai-félsziget a [[Gázai-övezet]]tel együtt mint demilitarizált területek egyiptomi fennhatóság alatt maradtak.
 
Egyiptom – hogy előteremtse az [[asszuáni gát]] felépüléséhez szükséges tőkét – [[1956]]. [[július 26.|július 26-án]] bejelentette, hogy a Szuezi-csatornát nemzeti ellenőrzés alá vonja, s annak bevételei az egyiptomi költségvetést illetik. Ezzel párhuzamosan az [[Akabai-öbölbenöbö]]ben lévő [[Eilat]] kikötőjét is blokád alá vonták, és válaszlépésként [[október 29.|október 29-én]] [[Nagy-Britannia|brit]] és [[Franciaország|francia]] támogatással Izrael lerohanta a Sínai-félszigetet, ezzel kitört a [[szuezi válság]]. [[1957]] márciusára [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] és [[Szovjetunió|szovjet]] nyomásra az izraeliek kivonultak a területről, és helyüket az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] békefenntartó egysége, az [[UNEF]] vette át. [[1967]]. [[május 16.|május 16-án]] Egyiptom katonailag ismét ellenőrzése alá vonta a félszigetet, az UNEF-et pedig az ország elhagyására szólította fel. Ismét blokád alá vonták Eilat kikötőjét is, amelyre válaszlépésül Izrael [[június 5.|június 5-én]] lerohanta Egyiptomot, és kitört a [[hatnapos háború]], amelynek során Izrael átvette az ellenőrzést többek között a Sínai-félsziget fölött is. [[1973]]-ra látták az egyiptomiak elérkezettnek az időt az Izrael által 1967-ben elhódított területek visszafoglalására, s [[október 6.|október 6-án]] fegyveres erőik átkeltek a Szuezi-csatornán, s az így kitört [[jom kippuri háború]] Sínai-félsziget keleti sávját ismét ellenőrzésük alá vonták. Az [[1979]]-ben megkötött izraeli–egyiptomi békeszerződés alapján [[Izrael]] a félsziget teljes ellenőrzését átengedte Egyiptomnak, s [[1982]]-ben az utolsó izraeli katona is elhagyta Sínait.
 
== Turizmus ==
A félsziget a [[Lonely Planet (könyvkiadó)|Lonely Planet]] által összeállított, [[2011]] legkívánatosabb úti céljait tartalmazó lista 1. helyére került.<ref>{{cite web |url=http://index.hu/gazdasag/vilag/2010/11/09/hova_utaznank_a_legszivesebben_jovore/ |title=Hová utaznánk a legszívesebben jövőre? |accessdate=20101109 |date=20101109 |publisher=[[Index (internetes újság)|Index]] |language=magyar}}</ref>
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
==További információk==
* [http://sinai-felsziget.lap.hu/ Sínai-félsziget.lap.hu - linkgyűjtemény]
 
== Külső hivatkozások==
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{commonskat|Sinai Peninsula}}
* [http://sinai-felsziget.lap.hu/ Sínai-félsziget.lap.hu] - linkgyűjtemény]Linkgyűjtemény
*[[Sínai-hegy]]
 
{{portál|Földrajz||}}
 
{{DEFAULTSORT:Sinaifelsziget}}
 
[[Kategória:Egyiptom félszigetei]]
[[Kategória:Az ókori Egyiptom földrajza]]