„Rudolf Hilferding” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
forráshivatkozások be
hivatkozások be
22. sor:
== Élete és munkássága ==
=== Bécs ===
Bécsben született jómódú zsidó családba és ott szerzett orvosi diplomát. Már diákkorában csatlakozott az osztrák szociáldemokrata mozgalomhoz, ahol akkoriban a [[Második Internacionálé]] egy sajátos opportunista áramlata, az [[ausztromarxizmus]] alakult ki. Orvosi tanulmányai mellett történelmet, közgazdaságtant és filozófiát is hallgatott. [[Carl Grünberg]] marxista közgazdaságtani előadásait és [[Ernst Mach]] filozófiai kurzusait hallgatta szocialista barátai és egyetemi diáktársai ([[Karl Renner]], [[Otto Bauer]], [[Max Adler]]) körében, akik mindnyájan jelentősen befolyásolták fiatalkori szellemi fejlődését. [[Victor Adler]] [[Osztrák Szociáldemokrata Párt|SPÖ]]-alapító egyik legszilárdabb támogatójává vált.<ref>{{cite book | author= Malcolm Charles Sawyer, Philip Arestis |language=angol | title=A Biographical Dictionary of Dissenting Economists | url=http://books.google.hu/books?id=Gi1-hW3cfo4C&pg=PA290&ots=V0QTaCyyeD&dq=%22Rudolf+Hilferding%22&as_brr=3&sig=ly8ZyZXavEvhLJnaME9SfNmKWUo&redir_esc=y#v=onepage&q=%22Rudolf%20Hilferding%22&f=false | year=2000 | publisher=Edward Elgar Publishing, Inc | pages= 290. o. }}</ref><ref name="SmaldoneBook">{{cite book | author=William Smaldone | title= ''Rudolf Hilferding'', | publisher=Berghahn books | year=2000 | id= ISBN 1-57181-000-5 | pages=}}</ref>
 
Gyermekorvosként végzett [[1901]]-ben, de az orvoslás kevéssé kötötte le. Érdeklődése a közgazdaság felé fordult, minden szabadidejét a politikai gazdaságtan tanulmányozásának szentelte.<ref name="Barclay">{{cite book | author=David E. Barclay, Eric D. Weitz, Michael Kreile | title=Between Reform and Revolution: German Socialism and Communism from 1840 to 1990 | publisher=Dietz, | year=1998 | id= ISBN 3-8012-4113-0. |url=http://books.google.hu/books?id=hpzno0qNY34C&pg=PA373&ots=AU0XRyZOSJ&dq=%22Rudolf+Hilferding%22&as_brr=3&sig=aaC8URVGjBrDniSPpgaW3hUKn6w&redir_esc=y#v=onepage&q=%22Rudolf%20Hilferding%22&f=false | pages=14. o.}}</ref> Nem adta fel azonban addig az orvosi hivatását, amíg első cikkekei elismerést nem hoztak számára. Csatlakozott az [[Osztrák Szociáldemokrata Párt]]hoz (SPÖ) is. [[1902]]-ben [[Karl Kautsky]]nak, abban az időben a világ legfontosabb marxista teoretikusának kérésére közgazdasági tanulmányokat publikált a ''Die Neue Zeit'' hasábjain, és egy hosszú távú személyes és politikai barátság alakult ki köztük . Egyfajta közvetítő szerepet töltött be a Kautsky és Victor Adler között fennálló ideológiai különbségek tompításában. Színvonalas írásainak köszönhetően 1905-re már a szociáldemokrácia jelentős teoretikusa volt, ennek következtében közeli kapcsolatba került mind az SPÖ mind az SPD ([[Németország Szociáldemokrata Pártja]]) vezetésével. Max Adler társaságában megalapította és szerkesztette a ''Marx-Studien'' című elméleti és politikai folyóiratot, mely az ausztromarxizmus egyik fő terjesztője volt [[1923]]-ig. [[Karl Renner]], Adler és Hilferding [[1903]]-ban egyesületet alapított a munkásoktatás fejlesztésére, amely az első bécsi munkásiskola volt.<ref>{{Opcit|n=Smaldone|o=14-15}}</ref>
29. sor:
 
=== Berlinben és az első világháború alatt ===
Feladta bécsi orvosi állását, és [[1906]]-ban [[August Bebel]] hívására<ref name="Fischer">{{cite book | author=Ruth Fischer,| title=''Stalin And German Communism: A Study in the Origins of the State Party''. |url=http://books.google.com/books?id=ForT6-NIv0UC&pg=PA142&dq=%22Rudolf+Hilferding%22&as_brr=3&sig=UeJOZbj5pVWhbMiOAy5KJLLfIIU}}</ref> közgazdaságtant és gazdaságtörténetet kezdett tanítani az SPD [[berlin]]i oktatási központjában.<ref name=" Wistrich">{{cite book|last= Wistrich|first=Robert Solomon|authorlink=Robert Solomon Wistrich|title=Who's who in Nazi Germany|url=http://books.google.com/?id=PrYwT3eI3wcC&pg=PA110&dq=%22Rudolf+Hilferding%22+died#v=onepage&q=%22Rudolf%20Hilferding%22%20&f=false|year=2002|publisher=[[Psychology Press]]|isbn=978-0-415-26038-1|pages=110–11}}</ref> 1906 novemberében érkezett Berlinbe, de csak egy szemesztert taníthatott, mert a német törvények nem tettek lehetővé hosszabb munkavállalást német állampolgárság hiányában. A rendőrség kiutasítási fenyegetésének hatására [[1907]]-ben fel kellett adnia ezt az állást, melyet [[Rosa Luxemburg]] vett át tőle.<ref>{{Opcit|n=Smaldone|o=50}}</ref>
 
1905-ig az SPD legnagyobb újságjának, a ''Vorwärts''-nek a külföldi szerkesztője a legfontosabb pártvezetők közvetlen szomszédságában. Bebel javasolta ebbe az állásba, aki szerette volna általa növelni a marxizmus részarányát a szerkesztésben. Rövid időn belül Hilferding vezetői majd főszerkesztői kinevezést kapott. Ez a ''Die Neue Zeit'' és a ''Der Kampf''-nál végzett munkájával együtt megfelelő jövedelmet nyújtott számára. Szintén élvezte osztrák bajtársának, Karl Kautskynak a támogatását, aki a mentora volt, s akit az [[1920-as évek]]ben felváltott az SPD fő teoretikusi pozíciójában. Hilferding elméleti képességei és a vezető szocialistákkal ápolt személyes kapcsolatai hozzájárultak, hogy pártkarriert érjen el.<ref>{{Opcit|n=Smaldone|o=47}}</ref>
 
Leghíresebb művét ''A finánctőke'' (''Das Finanzkapital'') címmel publikálta 1910-ben, amely fontos elméleti mérföldkő volt, s ezt a szerepét mind a mai napig megőrizte.<ref name="DHM">{{cite web |url=http://www.dhm.de/lemo/html/biografien/HilferdingRudolf/index.html |title=''Biographie: Rudolf Hilferding''|language=német }}</ref> Megalapozta Hilferding hírnevét mint kiemelkedő közgazdászt, mint a [[Szocialista Internacionálé]] vezető közgazdasági teoretikusát, és a ''Vorwärts''-nél betöltött vezető pozíciójával együtt az SPD országos döntési szintjére emelte. Megerősítette pozícióját az SPD marxista centrumában, amelynek immár ő lett az egyik legfontosabb figurája.<ref>{{Opcit|n=Smaldone|o=50}}</ref> 1912 óta ő képviselte ''Vorwärts''-et a pártbizottsági értekezleteken, amely lehetővé tette számára a döntési részvételt a szocialista párt döntéshozatali folyamataiban az [[első világháború]] előtt.<ref>{{Opcit|n=Smaldone|o=70-71}}</ref>
 
Amikor az első világháború kitört, Hilferding ellenezte az SPD-nek az osztályharcban tűzszünetet hirdető ''burgfrieden'' politikáját, a háborúba való belépést, és a hadihitelek megszavazását. Mindazonáltal egy belső pártszavazáson, közeli barátjával [[Hugo Haase]]-vel csak törpe kisebbséget képviselt álláspontja, így bele kellett törődniük a párt döntésébe a hadihitelek megszavazásáról. Hilferding a ''Vorwärts'' szerkesztőségének többségével együtt aláírt egy nyilatkozatot, mely ellenezte ezt a politikát. Az SPD vezetősége [[1915]] októberében eltávolította az ellenzéki szerkesztőket, de Hilferdinget ekkorra már behívták az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] hadseregébe mint katonaorvost.<ref>{{Opcit|n=Smaldone|o=85}}</ref>
 
Hilferding egységével először Bécsben állomásozott, ahol egy tábori járványkórházat vezetett. Itt még abban a szerencsés helyzetben volt, hogy együtt élhetett feleségével és két gyermekével. Kautskyval fennálló baráti kapcsolatainak köszönhetően a pártügyekről is naprakészen tájékozódott. Aztán [[1916]]-ban a [[Brenner-hágó]]hoz, az olasz határra vezényelték mint frontorvost. A háború egész ideje alatt Hilferding aktív maradt az írásban és benne volt a politikában. Számos cikket publikált a ''Die Neue Zeit''-ben és a ''Kampf''-ban. Ezen cikkeinek egyikében, melyet 1915 októberében közölt, összefoglalta az SPD helyzetét és módosította ''A finánctőke'' című művében kifejtett ''szervezett kapitalizmus'' elméletének első változatát.<ref>{{Opcit|n=Smaldone|o=87}}</ref>
 
=== A weimari köztársaságban ===