Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Rupertet [[1400]]-ban német királlyá koronázták, ettől kezdve az épület reprezentációs célokat is szolgált. A Ruprecht-szárnyon birodalmi sassal díszített címertábla utal a királyságra. Az épület belsejében található egy reneszánsz kandalló, ami azon kevés dolgok közé tartozik, amik a belső berendezésből a mai napig megmaradtak.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=11-12}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Ruprechtsbau.htm|title=Ruprechtsbau|language=német|accessdate=2009-04-10}}</ref>
 
==== Lajos-épületszárny ====
Az épületet (Ludwigsbau)''' [[1524]]-ben [[V. Lajos pfalzi választófejedelem|V.&nbsp;Jámbor Lajos]] építtette és elsősorban lakóépületnek használták. Egy régebbit helyettesített vele, amelynek falait részben felhasználták az új építmény számára. Nevéhez fűződik a kastély megerősítése, a „nyugati fal” („''Westmauer''”) és a „kövér torony” ''(Dicker Turm)'' megépítése és más épületek modernizálása. A [[gótika|gótikus]] lépcsős oromzat, amely az épület déli falát zárta le, már nem létezik. A Lajos-szárny eredetileg egy szimmetrikus, északi irányban hosszabban elterülő épület volt, a lépcsőtorony a homlokzat közepére esett. Először Ottó Henrik fejedelem változtatott a szimmetrián: a lépcsőtornyon túli északi részt lebontatta, hogy helyet csináljon az Ottó Henrik-épület részére, [[1764]]-ben pedig egy tűzvész rombolta le a tornyot. Az épület külső falán lévő címerek között két majom látható, amik éppen egy kötéllel játszanak ''(Strangkatzenziehen)'': ez valószínűleg a Lajos-szárny legfelső emeletén lakó nemes ifjak erőpróbájára utalt.<ref>{{cite book|last=Stolpmann|title=Heidelberg|pages=14}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.sino.uni-heidelberg.de/students/tjuelch/Schloss/Ludwigsbau.htm|title=Ludwigsbau|language=német|accessdate=2009-04-10}}</ref>