„Nádosy Imre” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Solymári átnevezte a(z) Nádosy Imrét lapot a következő névre: Nádosy Imre: ragozott személynév került a szócikk címébe |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''Nádosy Imre''' ([[1872]]–1935k.?) – politikus, országos rendőrfőkapitány, az [[1920-as évek]]beli [[frankhamisítási botrány]] egyik főszereplője.
== Élete ==
Baranya-Szentlőrincen, vagyis a mai [[Szentlőrinc]]en született [[1872]]-ben, ahol apja és nagybátyja az Esterházy hercegek szentlőrinci uradalmának volt a bérlője. Apja a köztiszteletben álló [[Nádosy Kálmán]] (1832-1913), anyja Jeszenszky Mária volt. Nádosy Imre [[Sopron]]ban járt evangélikus lyceumba, később jogász végzettséget és doktorátust szerzett. [[1898]]-ban vette feleségül Győri Etelkát, apósa [[Győri Elek]] országgyűlési képviselő, s a pesti evangélikus egyház vezetője volt.
Aktív éveiben politikai és hivatali karriert is épített: az [[első világháború]]] előtt miniszteri titkár, [[1920]] előtt igazságügyi miniszteri tanácsos volt. Ezt követően előbb [[Budapest]] rendőrfőkapitánya, majd [[1920]]-tól [[1926]]-ig országos rendőrfőkapitány lett. 1920-ban a [[Wolff Károly]] vezetésével működő titkos társaság képviselője is volt az [[Egyesült Keresztény Liga]] vezéri tanácsában. Irányító szerepe volt az 1920-as évek [[frankhamisítási botrány|frankhamisításában]], ami miatt a Kúria 1926. októberében három és fél évre fogházra ítélte. 1928. áprilisban kormányzói amnesztiában részesült, majd nyugdíjazták.
Fogházévei után visszavonult a politikától, birtokán és kastélyában, [[Helesfa|Helesfán]] élt. 63 évesen Budapesten, váratlanul halt meg, influenzás volt, majd szívbénulást kapott.
== Források ==
{{jegyzetek}}
== Külső hivatkozások ==
|