„Hadsereggel nem rendelkező országok” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
[[Fájl:List of countries without armed forces.svg|bélyegkép|jobbra|350px|{{jelmagyarázat|#47828f|Hadsereg nélküli országok}}
{{jelmagyarázat|#5f8f47|Állandó hadsereggel nem rendelkező, de korlátozott katonai erőt fenntartó országok}}]]
A [[Föld]] huszonegyhuszonkét független [[állam]]a nem rendelkezik állandó [[hadsereg]]gel, közülük hat tart fenn tevékenységében korlátozott (fél)katonai erőt, tizenötnektizenhatnak pedig semmilyen katonai szervezete nincs.
 
A listán szereplő egyes országok demilitarizáltak, de minden ország nem-militarizált.<ref>{{citweb |url=https://web.archive.org/web/20120211134805/http://www.demilitarisation.org/Countrieswithoutarmy.htm |szerző= |cím=Non-militarization |weblap= |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.demilitarisation.org/IMG/pdf/Zenko-NDL-Christophe_Barbey.pdf |szerző=Christophe Barbey |cím=Peace Zones, Non-militarization and the future of humankind |weblap=demilitarisation.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 |formátum=PDF }}</ref>
26. sor:
|-
!scope=row| {{zászlóország|Dominikai Közösség}}
|Területi védelméért a [[hidegháború]] alatt [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] ösztönzésre létrehozott egyezmény, a [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') felelős,. amelynek(Bővebben tagjailásd [[Karib-térségHadsereggel nem rendelkező országok#Regionális Biztonsági Rendszer|kelet-karib-tengeri államokitt]].) Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják.
|align=center|<ref name="RSS">{{citweb |url=http://www.state.gov/p/wha/rls/70686.htm |szerző= |cím=Treaty Establishing the Regional Security System (1996) |weblap=state.gov |dátum=1996-03-05 |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-24 }}</ref><ref name="resdal.org">{{citweb |url=http://www.resdal.org/atlas/atlas10-ing-09-the-caribbean.pdf |szerző= |cím=The Caribbean |weblap=resdal.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-28 |formátum=PDF }}</ref>
|-
!scope=row| {{zászlóország|Grenada}}
|Az országnak az 1983-as [[grenadai invázió|amerikai invázió]] óta nincs hadserege. Területi védelméért a [[hidegháború]] alatt [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] ösztönzésre létrehozott egyezmény, a [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') felelős,. amelynek(Bővebben tagjailásd [[Karib-térségHadsereggel nem rendelkező országok#Regionális Biztonsági Rendszer|kelet-karib-tengeri államokitt]].) Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják. A Grenadai Királyi Rendőrség rendelkezik egy különleges osztaggal.
|align=center|<ref name="RSS" /><ref name="resdal.org" /><ref>{{citlib| szerző=Humberto García Muñiz |cím=Boots, Boots, Boots |alcím=Intervention, Regional Security and Militarization in the Caribbean, 1979-1986 |közreműködők= |hely=Río Piedras |kiadó=Caribbean Project for Justice and Peace |év=1986 |isbn= |url=http://www.academia.edu/706367/Boots_Boots_Boots_Intervention_Regional_Security_and_Militarization_in_the_Caribbean_1979-1986 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.country-data.com/cgi-bin/query/r-3378.html |szerző= |cím=Caribbean Islands - Controversial Security Issues |weblap=coutry-data.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-24 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://rgpf.gd/index.php?option=com_content&view=article&id=13:allocation-of-responsibilitites&catid=7:organization-structure&Itemid=4 |szerző= |cím=Allocation of Responsibilities |weblap=rgpf.gd |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-24 }}</ref>
|-
58. sor:
|-
!scope=row| {{zászlóország|Saint Lucia}}
|Területi védelméért a [[hidegháború]] alatt [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] ösztönzésre létrehozott egyezmény, a [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') felelős,. amelynek(Bővebben tagjailásd [[Karib-térség|kelet-karib-tengeriHadsereggel nem rendelkező országok#Regionális államokBiztonsági Rendszer|itt]].) Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják. A Saint Lucia-i Királyi Rendőrségen belül működik a parti őrség (''Coast Guard'') és egy különleges szolgálati egység (''Special Services Unit'')., Utóbbiutóbbi tagjai félkatonai kiképzést kapnak és külföldi bevetésükre is volt példa: az amerikai csapatok mellett részt vettek Grenada 1983-as amerikai inváziójában (Barbados, Jamaica, Dominica, Antigua és Saint Vincent hasonló egységeivel együtt).
|align=center|<ref name="RSS" /><ref name="resdal.org" /><ref>{{citweb |url=http://www.state.gov/j/drl/rls/hrrpt/2010/wha/154518.htm |szerző= |cím=2010 Human Rights Report: Saint Lucia |weblap=state.gov |nyelvkód=en |kiadó=Bureau of Public Affairs, U.S. Department of State |elér=2013-10-28 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.humanrightsinitiative.org/programs/aj/police/intl/docs/police_accountability_paper_gomes.pdf |szerző=Carolyn Gomes |cím=Police Accountability in the Caribbean: Where Are the People? |weblap=humanrightsinitiative.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-28 |formátum=PDF }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.rslpf.com/hist.htm |szerző= |cím=History of the Royal Saint Lucia Police Force |weblap=rslpf.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-28 }}</ref><ref name="McClintock">{{citlib| szerző=Michael McClintock |cím=Instruments of Statecraft |alcím=U.S. Guerilla Warfare, Counterinsurgency, and Counterterrorism, 1940-1990 |hely= |kiadó=Pantheon Books |év=1992 |isbn= |url=http://www.statecraft.org/chapter17.html |fejezetcím=Watching the Neighbors: Low-Intensity Conflict in Central America |oldal= }}</ref>
|-
!scope=row| {{zászlóország|Saint Vincent és a Grenadine-szigetek}}
|Területi védelméért a [[hidegháború]] alatt [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] ösztönzésre létrehozott egyezmény, a [[Regionális Biztonsági Rendszer]] (''Regional Security System'') felelős,. amelynek(Bővebben tagjailásd [[Karib-térségHadsereggel nem rendelkező országok#Regionális Biztonsági Rendszer|kelet-karib-tengeri államokitt]].) Háború vagy szükséghelyzet esetén a rendőrséget katonasággá nyilváníthatják.
|align=center|<ref name="RSS" /><ref name="resdal.org" />
|-
87. sor:
A [[palau]]i államvezetés a két másik függetlenség előtt álló terület képviselőivel egy időben tárgyalt a társulási egyezményről, de az ország polgárai azt hét népszavazáson is elvetették.<ref>{{citper |szerző= |cím=Banning Nuclear Weapons: How Many Times Must a People Say No? |periodika=Cultural Survival Quarterly |év=1987 |hónap=tavasz |évfolyam=11 |szám=1 |oldal= |url=http://www.culturalsurvival.org/publications/cultural-survival-quarterly/micronesia/banning-nuclear-weapons-how-many-times-must-peop |doi= }}</ref> A legnagyobb ellenállás a nukleáris fegyverek esetleges odatelepítésével szemben alakult ki: Palau [[1981]]-ben elfogadott alkotmánya – a világon elsőként – gyakorlatilag kitiltotta a [[ABC-fegyverek|nukleáris, biológiai és vegyi fegyvereket]] és hulladékaikat az ország területéről azzal, hogy bármilyen velük kapcsolatos tevékenységet a szavazók ¾-ének jóváhagyásához kötött (II. cikk. 3. § és XIII. cikk. 6. §).<ref>{{citweb |url=http://www.palauembassy.com/Documents/ConstitutionE.pdf |szerző= |cím=Constitution of the Republic of Palau |weblap=palauembassy.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-26 |formátum=PDF }}</ref> A kialakuló jogi viták során a Palaui Fellebbviteli Bíróság elfogadta, hogy a szövegben a nukleáris anyagok ''használata'' a lehető legtágabban értendő, vagyis az amerikai hadsereg atommeghajtású járművei sem léphetnek be az ország területére népszavazás nélkül.<ref name="Bennardo">{{citper |szerző=Kevin Bennardo |cím=The Rights and Liberties of the Palau Constitution |periodika=Asian-Pacific Law & Policy Journal |év=2011 |hónap= |nap= |évfolyam=12 |szám=2 |oldal=1-122. |url=http://blog.hawaii.edu/aplpj/files/2011/11/APLPJ_12-2_Bennardo_Final.pdf |doi= }}</ref> A nyolcadik népszavazás kiírása előtt a törvényhozás egy alkotmány-kiegészítést terjesztett a szavazók elé, amely a COFA-val kapcsolatban felfüggesztette az alaptörvény ellentmondó rendelkezéseit. Az alaptörvény szerint egy kiegészítés elfogadásához egyszerű többség is elegendő az ország közigazgatási egységeinek (''államainak'') ¾-ében, amit a szöveg meg is kapott. Ezzel a COFA elfogadásához már nem kellett a szavazók ¾-ének beleegyezése az [[1993]]. [[november 9.|november 9]]-én tartott népszavazáson, így Palau a voksolók 68%-ának jóváhagyásával [[1994]]-ben független országgá és egyben az USA társult államává vált.<ref name="Bennardo" /><ref>{{citweb |url=http://www.doi.gov/oia/reports/Chapter-6-Republic-of-Palau.cfm |szerző= |cím=A Report on the State of the Islands, 1997 - Chapter 6: Republic of Palau |weblap=doi.gov |nyelvkód=en |kiadó=Office of Insular Affairs, U.S. Department of the Interior |elér=2013-10-26 }}</ref>
 
===Regionális Biztonsági Rendszer (''Regional Security System'')===
A Regionális Biztonsági Rendszer (Regional Security System) az Amerikai Egyesült Államok ösztönzésére jött létre a hidegháború alatt, 1982-ben.<ref>{{citlib| szerző=Patsy Lewis |cím=Surviving Small Size |alcím=Regional Integration in Caribbean Ministates |hely=Mona |kiadó=University of the West Indies Press |év=2002 |isbn=9789766401160 |url=http://books.google.hu/books?id=3GTcO_x9mg4C&pg=PA66 |oldal=66-67 }}</ref> A Kis-Antillák négy országa: Antigua és Barbuda, a Dominikai Közösség, Saint Lucia, Saint Vicent és a Grenadine-szigetek, valamint a náluk nagyobb területű és népességű Barbados között. A felek többek között kölcsönös katonai segítségnyújtásra kötelezték el magukat.{{jegyzet|Az egyezmény kiterjed még a rendfenntartás (csempészet, bevándorlás, vízirendészet, vámszedés, katasztrófavédelem) és a környezetvédelem (szennyezés, halállomány) területeire.}}<ref>{{citweb |url=http://www.rss.org.bb/about-us/functions-of-the-rss.aspx |szerző= |cím=Purposes and Functions of the RSS |weblap=rss.org |nyelvkód=en |kiadó=Regional Security System |elér=2013-10-31 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.guyana.org/Speeches/ishmael_102902.html |szerző=Odeen Ishmael |cím=Approaches on Security in the Caribbean Region. Statement by Ambassador Odeen Ishmael of Guyana at the Meeting of the Committee on Hemispheric Security of the OAS Washington DC, 29 October 2002 |weblap=guyana.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-31 }}</ref> Az egyezményhez 1983-ban csatlakozott Saint Kitts és Newis, majd 1985-ben Grenada.{{forr}} Az RSS 1996-ban öltött szervezeti formát, addig az alapítók által 1982-ben elfogadott, majd 1992-ben felújított memorandum keretén belül működött.<ref>{{citweb |url=http://www.rss.org.bb/about-us/history.aspx |szerző= |cím=History |weblap=rss.org |nyelvkód=en |kiadó=Regional Security System |elér=2013-10-31 }}</ref>
 
Az RSS tagállamai közül jelenleg négynek nincs állandó hadserege: Dominikai Közösség, Grenada, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek. A memorandum elfogadása után, 1983-ban amerikai pénzügyi támogatással különleges egységeket hoztak létre az RSS-államok rendőrségein belül.<ref>{{citlib| szerző=Anthony Payne & Paul K. Sutton |cím=Modern Caribbean Politics |hely=Baltimore |kiadó=Johns Hopkins University Press |év=1993 |isbn=9780801844355 |url=http://books.google.hu/books?id=qJMlv8Q1jX4C&pg=PA284 |fejezetszerző= |fejezetcím= |oldal=284 }}</ref> Ezek az egységek félkatonai kiképzést kapnak, és az országhatárokon túli bevetésükre is volt példa mind természeti katasztrófák, mind politikai krízisek idején, elsőként Grenada 1983-as inváziója során az amerikai csapatok mellett (a hadműveletben Antigua és Barbuda, Barbados, a Dominikai Közösség, Jamaica, Saint Lucia és Saint Vincent különleges egységei vettek részt).<ref>{{citlib| szerző=Michael McClintock |cím=Instruments of Statecraft |alcím=U.S. Guerilla Warfare, Counterinsurgency, and Counterterrorism, 1940-1990 |hely= |kiadó=Pantheon Books |év=1992 |isbn= |url=http://www.statecraft.org/chapter17.html |fejezetcím=Watching the Neighbors: Low-Intensity Conflict in Central America |oldal= }}</ref>
 
==A Japán Önvédelmi Erő==