„I. Olaf norvég király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 26 interwiki link migrálva a Wikidata d:q213801 adatába
35. sor:
Olaf apja [[Tryggve Olafsson]] (óészakiul Tryggvi Ólafsson), az [[Oslo-fjord]] vidékén elterülő délkelet-norvégiai [[Viken]] törzsfője, egyúttal [[I. Harald norvég király|I. Széphajú Harald]] norvég király unokája volt. A források szerint [[963]]-ban [[II. Harald norvég király|II. Szürkeköpenyes Harald]] király megölette<ref name=nagylexikon/> a trónjára nézve veszélyes rokont. Tryggve állapotos özvegye, Astrid (Ástríth) az öldöklés elől egy közeli tó elhagyatott szigetére menekült, és ott adott életet fiának, Olafnak. A fiúgyermek élete azonban nem volt biztonságban – lévén a királyi [[Yngling-dinasztia]] tagjaként potenciális trónkövetelő –, így anya és gyermeke a Norvég és a [[Svédország|Svéd Királyság]] területén bujdosott. Amikor Olaf hároméves lett, Astrid felkerekedett, hogy a [[novgorod]]i Vlagyimir kíséretében szolgáló bátyja, Sigurd (Sigurðr) jóindulatára bízza a maga és fia életét. Hajójukat azonban a [[Balti-tenger]]en [[Kalózkodás|kalózok]] támadták meg, akik Olafot és Astridot a normannok által meghódított, mai [[észtország]]i területeken rabszolgának adták el. A legenda szerint hat esztendővel később Sigurd a kamasszá cseperedett Olafban felismerte unokaöccsét, kiváltotta és magával vitte ura, Vlagyimir novgorodi (viking nevén holmgardi) udvarába.
 
Időközben Vlagyimir [[980]]-tól [[I. Vlagyimir]] néven a [[Kijevi Rusz]] fejedelme lett. A kíséretében szolgáló [[normannok|normann]]-[[vikingek|viking]] fegyveresek nevelték fel Olafot<ref name=nagylexikon/> (de megismerkedett a kereszténységgel is<ref name=nagylexikon/>), s a közelharc, a fegyverforgatás valamennyi általuk ismert fogására megtanították. Tizennyolc esztendős korában indult első hadjáratára, amelynek során megtámadta [[Bornholm]] szigetét és a [[vandálok]] lakta [[Vindland]]ot is (a mai [[Németország|Északkelet-Németország]] partvidékén). Ez utóbbi helyen feleségül vette a helyi király, Boriszláv (Burisleif) Geira nevű leányát (egyes források szerint [[I. Mieszko]] [[Lengyelország|lengyel]] fejedelem leánya volt). Három éven keresztül, felesége hirtelen bekövetkező, feltehetően [[985]]. évi haláláig itt is éltek. Ezt követően Olaf visszatért a viking életmódhoz, s részt vett az [[Anglia]] ellen intézett támadásokban<ref name=nagylexikon/> és [[II. Ethelred angol királyánakkirály]] legyőzésében<ref name=nagylexikon/>, aki szövetségest keresett Olafban<ref name=nagylexikon/>. [[Snorri Sturluson]] krónikája szerint Olaf embereivel ez idő tájt feltűnt [[Northumbria]], az [[Alba Királyság]] (ma [[Skócia]]), az [[Orkádok Grófsága]] (ma [[Hebridák]]), [[Man sziget]]e, [[Írország]], [[Wales]] és [[Valland]] (ma [[Franciaország]]) partjainál, és húszas évei közepére nagy hírnevet vívott ki magának. A [[991]]. [[augusztus 10.|augusztus 10-e]]i [[maldon]]i csata megnyerésével jelentősen elősegítette [[II. Æthelred]] angol király meghódoltatását, noha az korábban igyekezett Olafot szövetségeséül megnyerni.
 
=== Uralkodása ===