„Schrödinger macskája” változatai közötti eltérés

a
Halott Élet és tudomány-link cseréje élőre
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(→‎Források: Vassy Zoltán: Schrödinger macskája és más történetek)
a (Halott Élet és tudomány-link cseréje élőre)
 
=== Az NIST 1996-os kísérlete ===
A [[colorado|coloradói]] Boulderben lévő [[Szabványügyi és Technológiai Intézet]] (NIST) kutatói [[1996]]-ban sikeres kísérleteket folytattak a kvantum-szuperpozíció összeroppanásának vizsgálatára.<ref>[http://www.sulinetorigo.hu/cgi-bintudomany/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Afaf&url=/eletestudomany/archiv/2000/0006/elsokez/kvantumf20000303mikor.htmhtml Kvantumfizika: Mikor „roppan össze” Schrödinger macskája?] ([[Élet és Tudomány]], 2000/6.)</ref>
 
A kísérletben a kutatók [[berillium]]ionokat (egyik külső [[elektron]]juktól megfosztott berilliumatomokat) különítettek el és tartottak [[Elektromágnes (fizika)|elektromágneses]] csapdában az [[abszolút nulla fok]]hoz közeli [[hőmérséklet]]en, külső [[energia]]- és [[radioaktív sugárzás|sugárzási]] forrásoktól elszigetelten. Így a csaknem mozdulatlan (hőmozgásában is korlátozott) [[ion]]nak csupán két lehetséges kvantumállapota van: a legkülső pályán maradt egyetlen [[elektron]] [[mágneses momentum]]a ''felfelé'' vagy ''lefelé'' mutathat. A kvantumfizika törvényei szerint mindaddig, amíg az elektront valamilyen módon meg nem zavarjuk, az ion e két állapot fele-fele arányú keverékében, koherens szuperpozíciójában van.
181

szerkesztés