„Nagy elektron–pozitron” változatai közötti eltérés

 
== Felépítése ==
 
=== Földmunkák és épületek ===
 
1976-ban kezdték tanulmányozni egy nagy elektron–pozitron [[tárológyűrű]] megvalósítási lehetőségét, az első eredmények 1978-ra születtek meg. Az első tanulmány egy 22 km kerületű, nyalábonként 70 GeV-es energiájű gyorsítóról szólt, majd elhatározták egy 30 km-es, 90 GeV-es terv kidolgozását is. A [[rádiófrekvenciás üregrezonátorok]] elérhetővé válásával lehetővé vált a két terv nyalábenergiájának növelése 100 illetve 130 GeV-re.{{refhely|CERN Myers LEP}}
 
Az építkezés 1983-ban februárjában kezdődött 3 fúrópajzssal, az alagút 3 év alatt lett kész,{{refhely|CERN public LEP}} amelynek hosszát a végleges tervekben 26,67 km-ben határozták meg. Az innen kiásott föld azonban felét sem tette ki az összes kitermelendő mennyiségnek. Ásni kellett ugyanis 4 barlangot a kísérletek számára, 18 elérési aknát, 3 km másodlagos alagutat és 60 egyéb szobát és fülkét. Az alagút síkja nem vízszintes, hanem 1,4%-os lejtésű a [[Jura (hegység)|Jura]] felől a [[Genfi-tó]] felé, hogy valamennyi barlang szilárd kőzetbe kerüljön, ugyanakkor ne legyen 150 m-nél mélyebben. A földalatti építkezés mellett a felszínen is kellett 71 épületet emelni 51 ezer m<sup>2</sup> összterülettel.{{refhely|CERN Myers LEP}}
 
=== Az elektromágneses nyalábvezérlés és a gyorsítórendszer ===
1985. februárjában három fúrópajzs kezdte ásni az alagutat, amivel 3 év alatt végzett. Működésének első fázisához 5178 mágnest és 128 gyorsító [[üregrezonátor]]t építettek be. Az első részecskenyaláb 1989. július 14-én körözött az alagútban. Az első fázisban – a Z-bozon tömegének pontos megmérése után – a tömegközépponti energia a Z-bozon tömegére (91 GeV) volt beállítva, hogy a lehető legtöbb Z-bozon keletkezzen.{{refhely|CERN public LEP}}
 
Működésének első fázisához 5178 mágnest és 128 gyorsító [[üregrezonátor]]t építettek be.{{refhely|CERN public LEP}}
 
1985. februárjában három fúrópajzs kezdte ásni az alagutat, amivel 3 év alatt végzett. Működésének első fázisához 5178 mágnest és 128 gyorsító [[üregrezonátor]]t építettek be. Az első részecskenyaláb 1989. július 14-én körözött az alagútban. Az első fázisban – a Z-bozon tömegének pontos megmérése után – a tömegközépponti energia a Z-bozon tömegére (91 GeV) volt beállítva, hogy a lehető legtöbb Z-bozon keletkezzen.{{refhely|CERN public LEP}}
 
1995-ben a LEP működésének második fázisához hozzáadtak a meglévőkhöz még 288 szupravezető gyorsító üregrezonátort. Ez lehetővé tette a 209 GeV tömegközépponti energia elérését és W<sup>+</sup>W<sup>-</sup> párok keltését.{{refhely|CERN public LEP}}
 
=== Utóélete ===
Az alagútjában 2008 szeptember 10-től a nagy hadronütköztető, az [[LHC]] működik.
 
AzA LEP alagútjában 2008 szeptember 10-től. óta a nagy[[Nagy hadronütköztető]], az [[LHC]] működik.
 
== Alkalmazása ==
69 861

szerkesztés