„Dán Gunhilda” változatai közötti eltérés

1036-ban Gunhilda hozzáment a leendő [[III. Henrik német-római császár]]hoz, [[II. Konrád német-római császár|II. Konrád]] és [[Sváb Gizella]] fiához. A frigy II. Konrád és Knut békekötését volt hivatott elősegíteni, egy vitatott fennhatóságú terület, Kiel város (Észak-Németországban, Schleswig-Holstein tartományban) határainak megrajzolása kapcsán. A megállapodás létrejöttével nagyjából egy időben, 1035-ben Knut sajnos elhunyt. Gunhilda akkor már 1025 óta élt a német udvarban, hogy megtanulja az ottani nyelvet és a szokásokat. Házasságkötésük után Gunhilda felvette a Kunigunda nevet. Egy leányuk született csupán, Beatrix (1037 – 1061. július 13.), a quedlinburgi és a gandersheimi apátság későbbi zárdafőnökasszonya.

A két elismert, kora középkori krónikaíró, Alberic de Trois-Fontaines és Malmesbury-i Vilmos szerint Gunhildát egyszer még házasságtöréssel is megvádolták rosszakarói, ám az asszony vétlenül került ki az ellene folyó perből, s mindenki legnagyobb meglepetésére elhatározta, hogy apáca lesz belőle. Tervét végül nem valósította meg, s úgy tűnik, nemsokára rendeződött is a férjével való kapcsolata. 1038-ban II. Konrád német-római császárt megkérték, hogy foglaljon állást egy területi vita kapcsán, mely IV. Guaimar salerno-i herceg és IV. Pandulf capua-i herceg közt folyt már egy ideje. Konrád végül úgy döntött, inkább az áll érdekében, hogy Guaimar-t támogassa a vitás kérdésben. A két rivális herceg csapatai Mezzogiorno tartományban (Dél-Olaszországban) csaptak össze, a harc pedig a salerno-i herceg győzelmével fejeződött be, a német-római császár hathatós katonai segítségével. Ezután Mezzogiorno teljes lakossága II. Konrád vazallusa lett. Erre a csatára már a későbbi III. Henrik és Gunhilda is elutazott a császárral.

 

==Halála==