„Dunaújváros története” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
===Vaskor, kelták===
[[File:Dunaujvaros ovaros varosresz.jpg|200px|thumb|left|Dunaújváros Óvárosa]]
A Kr.e. 5. századtól szokták egyesek a ''[[késő vaskor]]t'' számítani, [[Pannónia]] ([[Dunántúl]]) római megszállást befoglaló időszak. A [[kelta|kelták]] őshazája [[Svájc]], [[Franciaország]] és [[Németország]] Svájc felőli része. Kirajzottak Anglia irányába és keletre a mai Csehország irányába.
A harcos keltaiak gyalogosok vagy lovasok kétélű kardot használtak, jól bántak a ''lándzsá''val, ''vaskés''sel, ''pajzzsal''. Bronz karcperecet, bokaperecet, övláncot viseltek a [[kelta]]i nők. Leletek egy része a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban van kiállítva.
 
===Római kor===
[[File:Dunaujvaros-Romai.jpg|200px|thumb|Dunaújváros Római városrész]]
[[Kr.e. 31]]-től Kr. u. 14-ig [[Augusztus császár]] gyarkolta a hatalmát a terület felett. A [[duna]]i folyami szállítás miatt stratégiailag fontos szerephez jutott [[Pannónia]], nem a folyami határok kijelölése vezérelte a rómaiakat a hódításokkor.
Utakat nem építettek korábban, a gyors vizi közlekedési lehetőség miatt a [[Duna]] és a [[Rajna]] felértékelődött. [[Claudius császár]] alakította meg [[Pannóniai provincia|Pannónia provinciát]]. Az északi [[germán]]ok és a [[szarmaták]] jó kapcsolatokat ápoltak a rómaiak.
 
==Pentele a közép- és kora újkorban==
[[File:Dunaujvaros-Beke.jpg|200px|thumb|Dunaújváros, Béke városrész]]
[[899]]. [[december 8]]-át követően a magyarok birtokba vették a [[Dunántúl]]t a [[honfoglalás]]sal. Kelet [[frank]] szövetséges [[Arnulf]] 887 és 899 között gyarkololt hatalmat.
Köznépi középkori ruházatot fedeztek fel: ékszer leleteket, nyakpereceket, bronz ruhadíszeket, gyöngyöket, bronz ruhadíszeket találtak [[Dunapentele]] területén. Sok emlék a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ba került.
[[1238]]-ban már említettek írásos emlékek Pentelén [[monostor]]t, amit [[Szent Pantaleon]]ról neveztek el. A jelenlegi ''[[Rácdomb]]on'' várat emeltek a középkorban. Ebben az időben kőt és fát szintén használtak a várakhoz. Mellette [[suburbium]], váralja falu alakult ki.
A ''suburbium''ból származik [[III. Niképhorosz]] aranypénze, azaz solidusa és fülbevalója. [[III. Niképhorosz]] [[bizánc]]i uralkodó volt.
[[File:Dunaujvaros-Felso-dunapart.jpg|200px|thumb|left|Dunaújváros Felső-dunapartja]]
 
===Pentele a Török Birodalom idején===
[[Buda]] elesett [[1541]]-ben, a hódító [[Szulejmán]] [[török]] adminisztrációs területeket hozott létre a [[török hódoltság]]i földeken. A töröknek egy rendszere volt a polgári és katonai közigazgatásra. [[Vilájet]]eket, azaz "tartományokat" jelöltek ki, vezetőjük a mindenkori [[beglerbég]]. Voltak beglerbégek, akik a [[pasa]] rangot is megszerezték maguknak.
 
===Pentele felszabadítása===
[[File:Dunaujvaros-Kertvaros.jpg|200px|thumb|Dunaújváros, Kertváros]]
[[File:Dunaujvaros-Sagvari.jpg|200px|thumb|Dunaújváros Technikum városrésze]]
[[1686]]. június 18-án [[Lotharingiai Károly]] vezetése alatt a [[Szent Szövetség]] katonái [[Buda|Budát]] támadták. [[Szulejmán]] irányította a [[török]] utánpótlás csapatait, aki júliusban ért Magyarországra.
[[1686]]. [[július 20]]-án [[Pállfy Károly]] 1500 katonával indult a [[keresztény]]től felderítésre. [[Földvár]] mellett csapott össze a keresztény és a török sereg, [[Czobor Ádám]] lovasaival visszatért Budához az ostromhoz, [[Pállfy Károly]] [[Pentele|Pentelén]] állomásozott, aki [[július 29]]-én indult vissza. A török sereg [[1686]]. augusztus 10-én, kb. tíz nappal később menetelt Pentelénél.
69

szerkesztés