„Giovanni Lorenzo Bernini” változatai közötti eltérés

De csak leveleket fog, fanyar bogyónál nem jut neki egyéb.)

</poem>

 

Új – architektonikus helyett naturalisztikus – alapeszmét vitt bele az ilynemű művekbe. Bernini tervei alapján készült el a [[18. század]]ban a híres [[Trevi-kút]] is. A palotaépítésre is nagy befolyást gyakorolt Bernini, kivált a római [[Palazzo Barberini]] erősen tagolt elrendezésével, míg a [[Palazzo Ludovisi]] (ma Palazzo di Monte Citorio) és Palazzo Odescalchi egyszerűbb, előkelő nyugalmú művek. [[X. Ince pápa]], majd [[VII. Sándor pápa]] idejére esik Bernini nagy tevékenysége a [[Szent Péter-bazilika]] számára. Az ő vezetése alatt folyik a templom belsejének színes kiképzése; segédjeivel együtt alkotja meg a templom óriási szobrait és [[1656]]-65-ben készül el Szent Péter katedrája, a négy egyházatya óriási alakjaitól hordott pompás trón, bronzból öntve, a templom szentélyében. Ugyanebben az időben keletkezett leghíresebb építészeti műve, a Szent Péter templom előtti nagy tér kiképzése, a kétoldalt a homlokzat felé húzódó oszlopcsarnokokkal (kolonnádok), melyek oly nagy mértékben emelik annak hatását. [[1663]]-66-ig képezi ki a [[Vatikán]] pompás Scala Regiáját.