„Elektroforézis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Alapfogalmak: permeábilitástól -> permittivitásától (e két fogalom fel lett cserélve) + link |
+néhány belső hivatkozás |
||
1. sor:
Az '''elektroforézis''' töltött [[elemi részecske|részecskék]] (
Az elektroforézis jelenségét ugyanakkor olyan speciális területeken is kihasználják, mint az [[e-papír]] alkalmazása.
==Alapfogalmak==
Az '''elektroozmotikus áramlás''' (electroosmotic flow, EOF) olyan, az elektroforetikus módszereknél általában fellépő alapvető jelenség, amikor az elektromos tér hatására a folyadék egy
<math> \mu_{EOF}= \frac{ \zeta \epsilon}{4 \pi \eta}</math>
11. sor:
<math> \mu_{EOF}= \frac{v_{EOF}}{E}=\frac{L_{eff} L_{t}}{t_{EOF} U}</math>,
ahol v<sub>EOF</sub> az elektroozmotikus áramlás sebessége, E az alkalmazott térerősség, L<sub>eff</sub> a kapilláris effektív hossza, L<sub>t</sub> a kapilláris teljes hossza, t<sub>EOF</sub> a töltés nélküli komponens (EOF marker) migrációs ideje és U az alkalmazott [[elektromos feszültség|feszültség]].
A '''diszk-elektroforézis''' (disc-electrophoresis) olyan nagy felbontóképességű poliakrilamid-gél elektroforézis (PAGE) technika, mely két különböző koncentrációjú poliakrilamid gélt, és három különböző pufferrendszert alkalmaz. Az elválasztógél fölé egy ún. koncentráló gélt polimerizálnak, melynek akrilamid koncentrációja az elválasztógélénél jóval alacsonyabb, így itt a molekulaszűrő hatás még nem érvényesül, de a gélbe felvitt minta komponensei kisebb térfogatba koncentrálódva érik el az elválasztógélt.
'''Kohlrausch I. törvénye''' Az ionok független vándorlásának törvénye. Az ionmozgékonyság kizárólag a kérdéses ion tulajdonsága, független minden más, az
'''Kohlrausch II. törvénye''' Erős elektrolitok esetére megadja a moláris fajlagos vezetésnek az elektrolit [[koncentráció|koncentrációjától]] való függését.
'''Elektroforetikus hatás'''on azt értjük, hogy az elektroforézis során a mozgó ion súrlódik az oldószer molekulákon, de ha az ellentétes töltésű ionatmoszféra is jelen van, akkor a súrlódás mértéke tovább növekszik, mert az ellentétes töltésű ionfelhő éppen ellenkező irányba mozog, mint az ion.
23. sor:
'''Relaxációs hatás'''on azt értjük, hogy elektroforézis során az ionatmoszférát kialakító ionok nem tudnak pillanatszerűen igazodni a mozgó ionhoz, így a töltésfelhő nem tud kialakulni teljes mértékben az ion előtt és nem bomlik el teljesen az ion mögött. Emiatt a töltésfelhő elektromos középpontja nem a mozgó ion helyén lesz, hanem kevéssé mögötte. Mivel az ion és a töltésfelhő középpontjának töltése éppen ellentétes, ez lassítja az ion vándorlását.
'''Merev/diffúz kettős réteg, zéta potenciál'''. A [[kvarc]] kapilláris felülete és az elektrolitoldat határfelülete között kettős ionos réteg (így elektromos potenciál) alakul ki. A merev rétegen belül a potenciál lineárisan, a diffúz kettősréteg potenciálja pedig [[Exponenciális növekedés|exponenciálisan]] csökken a felülettől távolodva. A merev kettősréteg vastagsága, az adszorbeálódott ellenionok monomolekuláris rétegét feltételezve, molekuláris tartományúnak vehető. A diffúz kettősréteg vastagsága megegyezik az ionatmoszféra sugarával.
'''Elektrodiszperzió''' jelensége akkor lép fel, ha a puffer és a mintazónák vezetése között nagy a különbség, és emiatt az elektromos térerősség lokális megváltozása a zónák torzulásához, és ezen keresztül az elválasztási hatékonyság romlásához vezet. Ha a mintarészecskék mozgékonysága nagyobb a puffer mozgékonyságánál, akkor a mintazóna eleje diffúzzá, míg hátulsó része élessé válik. Ellenkező esetben, amikor a mintazóna a puffernél kisebb mozgékonyságú, a mintazóna elülső széle lesz élesebb.
29. sor:
'''Túlterhelési jelenségek''' (overburdening effect) akkor figyelhetők meg, ha túlságosan nagy mennyiségű mintát injektálunk az elválasztó rendszerbe. Mivel a kapilláris elektroforézisnél nincs igazi állófázis és az elválasztásnál injektált mintamennyiség csak legfeljebb néhány μL lehet, túlterhelési jelenségek könnyen előfordulhatnak.
Az '''[[elektrolízis]]''' [[elektromos áram]] hatására végbemenő
== Elektroforetikus analitikai módszerek ==
47. sor:
A '''poliakrilamid-gél elektroforézis''' (polyacrylamide gel electrophoresis, PAGE) a leggyakrabban használatos gélelektroforézis, ahol az elektroforetikus elemzés hordozó közegeként poliakrilamid gélt használnak. A módszert fehérjék, illetve kis RNS és DNS fragmentek elválasztásához alkalmazzák.
A '''nátrium dodecil szulfát - poliakrilamid-gél elektroforézis''' (sodium dodecyl sulfate - polyacrylamide gel electrophoresis, SDS-PAGE) olyan gélelektroforetikus módszer, ahol a gél SDS-t tartalmaz, mely a fehérjék felületére adszorbeálódva konstans töltés/tömeg aránnyal jellemezhető részecskéket eredményez. Az elválasztásra csak a molekulaszűrési effektus, és így a fehérje
====Kapilláris elektroforetikus módszerek====
88. sor:
'''Blottolási eljárások'''
A '''[[Southern blot]]''' eljárás segítségével a gélelektroforézist követően az adott DNS mintából specifikus DNS szakaszok kimutatása válik lehetővé.
A '''[[Northern blot]]''' eljárás segítségével a gélelektroforézist követően az adott mintából az RNS-t az agarózgélből a nitrocellulóz membránra viszik át. (Az eljárás nagyon hasonló a Southern blottoláshoz, kivéve, hogy a denaturálást NaOH helyett formaldehiddel végzik.)
A '''[[Western blot]]''' eljárás segítségével a gélelektroforézist követően az adott mintából a fehérjéket a gélből nitrocellulóz membránra viszik át. (Ez az eljárás elvében hasonló a Southern és Northern blot eljárásokhoz, de ezt a gélben levő fehérjéknek átviteléhez fejlesztették ki. A membránnak fehérje kötő részei vannak, melyek nem specifikusak, minden fehérjét azonos valószínűséggel kötnek.)
==Források, ajánlott szakkönyvek==
| |||