„Tiszadorogma” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
25. sor:
'''Tiszadorogma''' (Dorogma) [[Árpád-kor]]i település. Nevét már [[1200]] körül említette oklevél '''Drugma''' néven.
 
Későbbi névváltozatai: [[1320]]-ban ''Dorogma'', [[1328]]-ban ''Durugman'', ''Durugma'', ''Doregma'', ''Doregna'', ''Dorogina'' formákban írták.
 
Révje már [[Anonymus]] [[honfoglalás]] történetében is szóba került, mint amelyen magyarok keltek át a [[Tisza]] túloldalára, ami bizonyossá teszi, hogy [[1200]] körül már fontos révhely volt, ugyanekkor Pély határjárásakor az idevezető utat is leírták.
 
Dorogma az Örsúr nemzetségbeliek birtokai közé tartozott. A nemzetség tagjai közül egy oklevél szerint [[1320]]-ban Dorogmai Lőrinc, mint királyi ember volt jelen Montaj és Bábolna iktatásánál.
[[1200]] körül már említik az idevezető utat is, Pély határjárásában.
 
[[1328]]-ban [[Szent Mihály]]ról elnevezett egyháza és papja is meg volt nevezve. [[1332]]-ben a [[pápai tizedjegyzék]] szerint papja 7 garas pápai tizedet fizetett.
[[1320]]-ban Dorogmai Lőrincet, mint királyi embert említik Montaj és Bábolna iktatásánál.
 
[[1347]]-[[1348]]-ban között az [[Örsúr nemzetség]]beli családok osztoztak meg rajta.
[[1328]]-ban már említik [[Szent Mihály]]ról elnevezett egyházát és papját is.
 
[[1332]]-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 7 garas pápai tizedet fizetett.
 
[[1347]]-[[1348]]-ban [[Örsúr nemzetség]]beli családok osztoztak meg rajta.
 
A [[20. század]] elején [[Borsod vármegye]] Mezőcsáti járásához tartozott.
 
[[1910]]-ben 1255 magyar lakosa volt. Ebből 150 római katolikus, 1040 református, 63 izraelita volt.
 
 
Egykor nevezetes település, révhely volt a mára már a település határába olvadt ''Pély'' is: