„Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dzsi (vitalap | szerkesztései) a njt.hu hivatkozás kiigazítása |
Dzsi (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
A megyei jogú városokhoz hasonlítható helyzetben 1950 előtt a [[törvényhatósági jogú város]]ok voltak. 1954-1971 között a négy legnagyobb vidéki város ([[Debrecen]], [[Miskolc]], [[Pécs]] és [[Szeged]]) volt megyei jogú város, 1971-1990 között pedig az öt vidéki nagyváros (az előbbieken kívül [[Győr]]) a [[megyei város (tanácsrendszer)|megyei város]] címet viselte, melyet 1989-ben [[Kecskemét]], [[Nyíregyháza]] és [[Székesfehérvár]] is megkapott. A [[rendszerváltozás]]kor, pontosabban a [[tanácsrendszer]] megszűnésével, azaz az 1990-es önkormányzati választások napján a nyolc város megyei város jogállása megszűnt, ám az új rendszerben mindegyik (további tizenkét várossal együtt) megyei jogú város címet kapott.
A megyei jogú város képviselő-testülete a [[közgyűlés]], amelynek továbbra is lehetőséget biztosít az önkormányzati törvény, hogy kerületekre oszthassa föl a várost. A megyével közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására egyeztető bizottságot kell felállítaniuk, amelynek tagjait fele-fele arányban a megyei jogú városi és a megyei közgyűlés választja.<ref>[http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=13226.19247 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, VI. fejezet]</ref>
Magyarország megyei jogú városai (a megyei jogú várossá alakulás éve, dőlttel jelölve a nem megyeszékhely városok):
| |||