„Gustav Stresemann” változatai közötti eltérés

| születési_dátumszületési dátum =[[1878]]. [[május 10.]]

| születési_helyszületési hely =[[Berlin]]

| halálozási_dátumhalálozási dátum =[[1929]]. [[október 3.]] {{életkor-holt|1878|5|10|1929|10|3}}

| halálozási_helyhalálozási hely =[[Berlin]]

1897-től a berlini egyetemen tanult politológiát. 1898-ban a elhagyta a berlini egyetemet, és helyette a lipcsei egyetemen tanult tovább.

1901-ben a [[drezda]]i Német Csokoládégyárának adminisztrátora lett. Alig egy évvel később a szövetség üzleti részének vezetője lett. Itt nagy hasznát vette a gyermekkorában szerzett vendéglátási tapasztalatának, ugyanis kiváló szervezési képességeivel elérte, hogy a szövetség vonzóbb legyen a német csokoládégyárak számára. Ennek köszönhetően 1902-ben már 140, 1904-ben 1000, 1912-ben pedig már 5000 tagja volt a szervezetnek.

Üzleti sikerei népszerűvé tették Drezdában. Olyannyira, hogy 1906-ben beválasztották a városi tanácsba, amelynek egészen 1912-ig tagja volt.

Ezekben az években kezdett aktív szerepvállalást a politikában és a közéletben. 1907-ben a Német Birodalmi Gyűlés tagja lett. A Nemzeti Liberális párt oszlopos tagjaként többször is kitűnt figyelemreméltó beszédeivel. Elhivatottságának és szorgalmának köszönhetően tíz évvel később 1917-ben a Nemzeti Liberális párt elnökévé választották. Stresemann egyetértett a német politikai törekvésekkel, ezért támogatta az [[első világháború]]t. Már a háború kitörése előtt többször is felszólalt annak érdekében, hogy a kormány megerősítse a haditengerészetet, mert enélkül lehetetlen megvédeni távoli gyarmataikat. Bár a német flotta megerősítése és korszerűsítése megkezdődött, a német hajók nem tudtak tevékenyen részt venni a gyarmatok védelmében. Ezért Stresemann a [[korlátlan tengeralattjáró-háború]]t lelkesen üdvözölte. 1918-ban háború vége felé viszont már kiábrándult a császári kormányból, mert megértette, hogy a világ változik és a császárság intézménye nem maradhat fenn tovább. Hitt abban, hogy Németország nem roppan bele a háborúba, azonban ez bekövetkezett. A [[versailles-i békeszerződés]]t ellenezte, azonban eredményeket nem sikerült elérnie a módosítás érdekében.

1918-ban a Reichstag pártjainak egy része összeomlott, ezért Stresemann megalapította a Német Néppártot, amelynek elnöke lett. A párt bekerült a [[Weimari köztársaság]] pártjai közé, és 1920-ban Stresemann kormányt alakíthatott. 1923. augusztus 13-án nevezték ki külügyminiszterré, és kancellárrá egyszerre. Alig négy hónapos kancellársága alatt megpróbálta stabilizálni Németország gazdasági helyzetét. Vezetése alatt tört ki 1923-ban a hírhedt [[sörpuccs]], amelynek a végén [[Adolf Hitler]]t és társait bebörtönözték. Stresemannt roppantul sikeres politikusnak tartották. Sokan mondták, hogy Bismarckhoz méltó külügyminiszter.