„A Szent Korona tudományos kutatásának története” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
126. sor:
Tóth Endre a [[Szent Korona]] eredetére vonatkozó jelenleg érvényes, a [[Magyar Tudományos Akadémia]], valamint a [[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia]] által is támogatott főáramlati tudományos eredményeket – hangsúlyozva, hogy a kutatást a maga részéről sem tekinti lezártnak – úgy foglalja össze, hogy a koronát valószínűleg III. Béla idején állították össze Magyarországon két részből. Az alsó rész, az úgynevezett görög korona eredetileg Bizáncból érkezhetett I. Géza görög felesége számára női korona formájában, és ezt a két rész összeállításakor dolgozták át. A felső, latin rész valamilyen módon Szent István királyhoz köthető elemekből készült. A korona tetején lévő kereszt egy fizikai sérülés nyomán ferdült el.
A Párizsi Magyar Intézet 2001. november 17-én konferenciát rendezett a magyar Szent Koronáról. A konferencián neves magyar, francia és brit tudósok járultak hozzá saját eredményeikkel a korona kutatásához. A konferencia anyagát az Akadémiai Kiadó és a Párizsi Magyar Intézet a Magyar Tudományos Akadémia ''Acta Historiae Artium'' című művészettörténeti folyóiratának különszámában jelentette meg.{{refhely|Párizsi konferencia}} Ebben David Buckton brit zománckutató kimutatja, hogy a „görög korona” zománcai jól megfelelnek a technikailag azonos kivitelezésű 11. századi bizánci zománcoknak. A „corona latina” zománcairól bizánci és nyugat-európai párhuzamok alapján azt állapítja meg, hogy azok a 12. században készülhettek.{{refhely|Buckton}} Szakács Béla Zsolt, a Pázmány Péter Egyetem kutatója a latin korona filigránjait nyugat-európai párhuzamok alapján a 11. század második felére datálja.{{refhely|Szakács}}
==A kutatás jövője==
| |||