„A Szent Korona tudományos kutatásának története” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
124. sor:
Az új millennium, a 2000. év és ezzel Szent István megkoronázásának 1000. évfordulója közeledtével a korona vizsgálata egyre aktuálisabbá vált. A régi és új eredményeket [[Tóth Endre (régész)|Tóth Endre]] összesítette műveiben, az ezredforduló előtt megjelent, [[Szelényi Károly (fotóművész)|Szelényi Károly]] részletes és művészi fotóival illusztrált kiadványban,{{refhely|Tóth 1999}} majd a Vatikáni Múzeumban a magyarországi kereszténység ezredéves évfordulójára bemutatott kiállítás reprezentatív, tudományos színvonalú katalógusában.{{refhely|Tóth 2001}}
Tóth Endre a [[Szent Korona]] eredetére vonatkozó jelenleg érvényes, a [[Magyar Tudományos Akadémia]], valamint a [[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia]] által is támogatott főáramlati tudományos eredményeket – hangsúlyozva, hogy a kutatást a maga részéről sem tekinti lezártnak – úgy foglalja össze, hogy a koronát valószínűleg III. Béla idején állították össze Magyarországon két részből. Az alsó rész, az úgynevezett görög korona eredetileg Bizáncból érkezhetett I. Géza görög felesége számára női korona formájában, és ezt a két rész összeállításakor dolgozták át. A felső, latin rész valamilyen módon Szent István királyhoz köthető elemekből készült. A korona tetején lévő kereszt egy fizikai sérülés nyomán ferdült el.<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20130402-szent-korona-kereszt-magyar-tortenelem-palffy-geza.html Páffy Géza a korona sérüléséről]</ref>
A Párizsi Magyar Intézet 2001. november 17-én konferenciát rendezett a magyar Szent Koronáról. A konferencián neves magyar, francia és brit tudósok járultak hozzá saját eredményeikkel a korona kutatásához. A konferencia anyagát az Akadémiai Kiadó és a Párizsi Magyar Intézet a Magyar Tudományos Akadémia ''Acta Historiae Artium'' című művészettörténeti folyóiratának különszámában jelentette meg.{{refhely|Párizsi konferencia}} Ebben David Buckton brit zománckutató kimutatja, hogy a „görög korona” zománcai jól megfelelnek a technikailag azonos kivitelezésű 11. századi bizánci zománcoknak. A „corona latina” zománcairól bizánci és nyugat-európai párhuzamok alapján azt állapítja meg, hogy azok a 12. században készülhettek.{{refhely|Buckton}} Szakács Béla Zsolt, a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]] kutatója a latin korona [[filigrán]]jait nyugat-európai párhuzamok alapján a 11. század második felére datálja.{{refhely|Szakács}}
| |||