„I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
|}}
 
'''I. Vszevolod Jaroszlavics''' vagy '''Békés Vszevolod (Tyihij)'''<ref name=nagylexikon>'''Magyar Nagylexikon''', ''főszerkesztő:'' Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004, 18. kötet, 609. oldal</ref> (''{{ny-ru|Всеволод I Ярославич}}''), ([[1030]] k.<ref name=genealogia>{{cite web | title = Rurikids 1 | publisher = Genealogy.eu | url = http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik1.html | language = angol | accessdate = 2011-01-10}}</ref> – [[1093]]. [[április 13.]]<ref name=kimikor/><ref name=nagylexikon/><ref name=genealogia/>, [[Kijev]]<ref name=nagylexikon/>) kijevi nagyfejedelem [[1076]]-ban és [[1078]]-tól haláláig.
==A három fivér triumvirátusa==
Vszevolod [[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|Bölcs Jaroszláv]] és svéd felesége, Ingegerd negyedik és kedvenc fiaként született [[1029]]-ben vagy [[1030]]-ban. Míg apja élt, vele együtt [[Kijev|Kijevben]] tartózkodott, csak annak végrendeletében bízta rá 1054-ben [[Perejaszlav-Hmelnickij|Perejaszlavl]] és [[Rosztov]] városát. Legidősebb bátyja ekkor már halott volt, a nagyfejedelmi címet öröklő [[I. Izjaszláv kijevi nagyfejedelem|Izjaszláv]] pedig két legidősebb öccsét - [[II. Szvjatoszláv kijevi nagyfejedelem|Szvjatoszlávot]] és Vszevolodot - bevonta az állam kormányzásába. A "Jaroszlavicsok triumvirátusa" majdnem húsz évig uralta a Kijevi Ruszt. Vszevolod városában a perejaszlavli püspök [[metropolita]]i státuszt kapott<ref name=nagylexikon/>.
 
1068-ban az Alta folyónál a három fivér serege vereséget szenvedett a [[Kunok|kunoktól]], ők pedig Kijevbe menekültek. A kijevi nép fellázadt a nagyfejedelem ellen és a börtönből kiszabadított [[Polack|polocki]] herceget, [[II. Vszeszláv polocki fejedelem|Vszeszlávot]] emelték a trónra. Izjaszláv Lengyelországba távozott. Vszevolod a felkelés hét hónapja alatt Kijevben tartózkodott, míg bátyja egy lengyel sereggel visszatérve helyre nem állította a rendet.
[[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|I. Jarolszláv]] negyedik és kedvenc fiaként született [[1029]]-ben vagy [[1030]]-ban. [[1046]]-ban édesapja összeházasította [[IX. Kónsztantinosz bizánci császár]] leányával, Anasztáziával. Egy gyermekük született, a későbbi [[II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem|II. Vlagyimir]]. Vszevolod édesapja halála után Perejaszlavl, Rosztov és Szuzdal fejedelemségét kapta örökségként. Uralkodása alatt Perejaszlav püspöke címzetes metropolita rangjára emelkedett.<ref name=nagylexikon/> Két bátyjával ([[I. Izjaszláv kijevi nagyfejedelem|I. Izjaszláv]] és [[II. Szvjatoszláv kijevi nagyfejedelem|II. Szvjatoszláv]]) együtt viselt hadat a sztyeppei nomádok ellen. [[1067]]-ben meghalt felesége, a görög Anasztázia és Vszevolod másodszorra egy Anna nevű [[kipcsakok|kipcsak]] hercegnővel nősült össze. Ő egy fiatalon meghalt fiút és két leányt szült férjének, akiből az egyik apáca, a másik, Eupraxia [[IV. Henrik német-római császár]] felesége lett. [[1072]]-ben készült Vszevolod és két testvérének (Izjaszlávnak és [[II. Szvjatoszláv kijevi nagyfejedelem|Szvjatoszláv]]nak) a törvénykönyve, a ''pravda Jaroslaviej''.<ref name=nagylexikon/> Miután Szvjatoszláv Kijev nagyfejedelme lett, Vszevolodé lett Csernyigov,<ref name=nagylexikon/> Szvjatoszláv halála után pedig rövid időre Kijevet is<ref name=nagylexikon/>, de hamarosan átengedte a idősebbik bátyjának, a korábbi fejedelemnek, Izjaszlávnak. Miután Izjaszláv elesett a Szvjatoszláv fia ellen vívott küzdelemben, Vszevolod lett Kijev egyedüli nagyfejedelme.<ref name=nagylexikon/> Uralkodása békésen telt<ref name=nagylexikon/>, utolsó évében betegség gyötörte és ekkor már fia, Vlagyimir írányította az országot. Vszevolodról még azt jegyezték fel, hogy öt nyelven beszélt.
==Első nagyfejedelemsége==
1073-ban felbomlott a triumvirátus, Szvjatoszláv és Vszevolod megbuktatta Izjaszlávot, aki Nyugat-Európában keresett menedéket. Szvjatoszláv lett az új nagyfejedelem, addigi városát, [[Csernyihiv|Csernyigovot]] pedig Vszevolod kapta meg. Perejaszlavl Szvjatoszláv fiára, Davidra szállt.
 
1076 decemberében meghalt Szvjatoszláv és nagyfejedelmi trónon Vszevolod váltotta fel. Néhány hónappal később azonban lengyel segítséggel visszatért Izjaszláv, Vszevolod pedig békében visszaadta neki a vezetést. Cserébe megtarthatta Csernyigovot és visszakapta Perejaszlavlt is. Azonban nem sokkal később fellázadt ellene két unokaöccse, Szvjatoszláv fia, Oleg és a [[Szmolenszk|szmolenszki]] Borisz Brjacseszlavics és csatában megfutamították. Vszevolod a nagyfejedelemhez fordult segítségért, ám a következő ütközetben, 1078. október 3-án mind Izjaszláv, mind a lázadó Borisz herceg elesett.
==Jegyzet==
==Második nagyfejedelemsége==
<references/>
[[Fájl:Vsevolod Yaroslavich.png|bélyegkép|bal|90px|Vszevolod a kijevi Szent Szófia-székesegyház freskóján]]
Bátyja halála után immár másodszor szállt Vszevolodra a nagyfejedelmi cím. Az [[Elmúlt idők krónikája|őskrónika]] azt írta, hogy az egész Ruszt uralta, bár [[Novgorod|Novgorodban]] és Volhíniában Szvjatoszláv fiai voltak a fejedelmek, Polock pedig nem ismerte el Kijev fennhatóságát és az uralkodóváltás körüli kavarodást felhasználva Szmolenszk ellen vonult. Válaszul Vszevolod fia, [[II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem|Vlagyimir]] végigpusztította a polocki fejedelemséget. Mivel [[II. Vszeszláv polocki fejedelem|Vszeszláv polocki herceg]] továbbra is agresszívan lépett fel, újabb bosszúhadjáratra került sor, melyben kun segédcsapatokkal együtt majdnem teljesen elpusztították [[Minszk|Minszket]].
 
Vlagyimir ezután egy kun betörést hárított, A [[Gyeszna]] folyónál a kunok két vezérét, Aszaduk és Szauk kánokat is foglyul ejtette. Az 1080-as évek elején két téli hadjáratban hódoltatták meg végleg a lázongó [[vjaticsok]]at, földjüket pedig a Csernyigovi fejedelemséghez csatolták. Hogy lázongó, föld nélküli unokaöccseit lecsillapítsa, Vszevolod szétosztotta közöttük nyugati birtokait, Vlagyimir Volinszkijt, Peremislt és Tyerebovlt.
==Forrás==
{{fordítás|en|Vszevolod I of Kiev}}
 
Vszevolod lánya, [[Kijevi Eupraxia|Jevprakszija]] [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik német-római császárhoz]] ment feleségül ám házasságuk botrányos véget ért, Eupraxia elmenekült a férjétől és a pápa előtt azzal vádolta hogy orgiákon való részvételre kényszerítette őt és a csupasz testén áldozott a Sátánnak.
==Lásd még==
 
Vszevolod állítólag öt nyelven beszélt, az óoroszon kívül feltehetően svédül (anyja anyanyelve) és görögül (felesége nyelve), valamint talán kun nyelven és angolul (menye, [[Wessexi Gytha]] révén).
 
A nagyfejedelem 1093.április 13-án halt meg, a kijevi [[Szent Szófia-székesegyház (Kijev)|Szent Szófia-székesegyházban]] temették el. Utódja legidősebb fia, Vlagyimir Monomah lett.
 
 
==Családja==
Vszevolod kétszer nősült, először [[IX. Kónsztantinosz bizánci császár|IX. Konsztantinosz Monomakhosz]] bizánci császár lányát, Anasztáziát vette feleségül 1046-ban. Két gyermekük született:
*[[II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem|Vlagyimir]] (1053 - 1125. május 19), kijevi nagyfejedelem
*Janka (†1112)
 
Első felesége 1067-es halála után egy ismeretlen nevű kun hercegnőt (†1111) vett el. Gyermekeik:
*Rosztyiszláv (1070-1093) perejaszlavli fejedelem
*[[Kijevi Eupraxia|Jevprakszija]] (1069/1071 - 1109)
*Jekatyerina
*Marija
==Források==
{{jegyzetek}}
*Валькова В.Г., Валькова О.А. Правители России. — М., 1999. — С. 40. — 352 с. — 10 000 экз. — ISBN 5-7836-0101-2
*[http://www.bibliotekar.ru/rus/2-3.htm Повесть Временных лет]
*[http://www.bibliotekar.ru/rus/34.htm Поучение Владимира Мономаха]
{{fordítás|ru|Всеволод Ярославич|oldid=59054873}}
 
==Kapcsolódó szócikkek==
* [[Kijevi nagyfejedelmek családfája]]