Főmenü megnyitása

Módosítások

fr. helynév
A '''Falkland-szigetek''' ({{ny-en|Falkland Islands}}, {{spanyolul|Islas Malvinas}}) az [[Atlanti-óceán]] déli részén helyezkednek el, 483 km-re [[Dél-Amerika]] partjaitól. Két fő sziget alkotja, [[Kelet-Falkland]] és [[Nyugat-Falkland]], 700 kisebb [[sziget]]tel együtt. A Kelet-Falklandon lévő [[Stanley (Falkland-szigetek)|Stanley]] a [[főváros]] és a legnagyobb település. A szigetek az [[Egyesült Királyság]] saját kormányzású [[Brit tengerentúli területek|tengerentúli területe]].
 
[[1982]]-ben a szigeteket [[Argentína]] megszállta, melynekennek következtében két hónaposkéthónapos [[Falkland-szigeteki háború|háború]] zajlott Argentína és az Egyesült Királyság között. A háború az argentinok vereségével végződött. A háború ótaAzóta erős gazdasági növekedés állt be, a [[halászat]]ban és a [[turizmus]]ban egyaránt. A szigetek lakói, akik főleg [[skótok|skót]] származásúak, [[britek|brit]] állampolgároknak tartják magukat, és általában elfogadják a [[szuverenitás]] jelenlegi formáját.
 
== Földrajz ==
[[Fájl:Falkland Islands topographic map-en.svg|bélyegkép|balra|160px|A Falkland-szigetek domborzati térképe]]
 
A Falkland-szigetek két nagyobb és 776 kisebb szigetből áll.<ref name=semmi/> A teljes szárazföldi terület 12&nbsp;173&nbsp;km², a partok hossza 1288&nbsp;km. A szárazföld nagy részét a két nagy sziget, [[Nyugat-Falkland]] és [[Kelet-Falkland]] foglalja magába, amelyeketamiket a [[Falkland-szoros]] választ el egymástól. Kelet-Falklandon van a főváros, [[Stanley (Falkland-szigetek)|Stanley]] és itt lakik a lakosság nagy része.<ref name=semmi/> Mindkét szigeten vannak hegységekdombságok, a legmagasabb hegy „hegy” a kelet-falklandi [[Mount Usborne]], 704 m. Vannak mocsaras síkságok, a legfontosabb a [[Lafonia]], Kelet-Falkland déli fele. Lényegében az egész területet legelőként használják.
 
A kisebb szigetek a két nagyot veszik körbe. Ide tartozik a [[Barren-sziget]], [[Beaver-sziget]], [[Bleaker-sziget]], [[Carcass-sziget]], [[George-sziget]], [[Keppel-sziget]], [[Lively-sziget]], [[New-sziget]], [[Pebble-sziget]], [[Saunders-sziget]], [[Sealion-sziget]], [[Speedwell-sziget]], [[Staats-sziget]], [[Weddel-sziget]], [[West Point-sziget]]. A [[Jason-szigetek]] a fő szigetcsoporttól északkeletre vannak, a [[Beauchene-sziget]] délre. A Speedwell és a George-szigetet az [[Engle-átjáró]] választja el Kelet-Falklandtól.
 
=== Éghajlat ===
A Falkland-szigeteknek hideg tengeri éghajlata van, erős nyugati szelekkel. Általában felhős és párás az idő, eső egy átlagos év napjainak a felében van. A [[havazás]] ritka, de az év bármely időszakábanszakában előfordulhat.<ref name=semmi/>
 
=== Élővilág, természetvédelem ===
Az emberen kívülEredetileg mindössze egyetlen [[emlősök|emlősfaj]] élt a szigeteken, a [[falklandi pamparóka]], ezt azonban a [[19. század]]ra bundájáért kipusztították. Falklandon öt [[Pingvinfélék|pingvinfaj]] honos, és itt él a világ [[dolmányos albatrosz|dolmányosalbatrosz-állományának]] a 60%-a.<ref name=semmi/>
 
== Történelem ==
Felfedezése óta mozgalmas a Falkland-szigetek története. Egyaránt birtokának nyilvánította [[Franciaország]], [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]], [[Spanyolország]] és [[Argentína]]. Településeket létesítettek és hagytak el a szigeteken. Az [[1770]]. évi falklandi válság a háború szélére sodorta a francia-spanyol szövetséget Nagy-Britanniával. A spanyol igényt örökölte Argentína. [[1831]]. [[december 28.|december 28]]-án ''Lexington'' amerikai hadivitorlás elpusztította Puerto Luis argentin települést. [[1833]]-ban Nagy-Britannia vette birtokába a szigeteket. Argentína továbbra is saját területének tekintette őket. Ezt a vitát használta fel az argentin [[katonai junta]] arra, hogy [[1982]]-ben megtámadja és rövid időre megszállja a szigeteketSzigeteket. A brit expedíciós csapatok a két hónapig tartó [[Falkland-szigeteki háború|falklandi háborúban]] visszafoglalták a Falkland-szigeteket.
 
=== A második világháború végéig ===
[[Fájl:Upland.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Upland]]
[[Fájl:Falkland Islands Penguins 38.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Pingvin]]ek]]
A szigetek lakatlanok voltak, amikor az európaiak felfedezték őket. Vitatott, hogy léteztek-e korábbi települések. Az első európai, aki látta a szigeteket, [[Sebald de Weert]] [[hollandok|holland]] tengerész volt, [[1600]]-ban. [[1690]] [[január]]jában [[John Strong]] angol tengerész, a ''Welfare'' hajó parancsnoka, a mai Argentínában fekvő [[Puerto Deseado|Puerto Deseadóba]] tartott. Ellenszél térítette el útirányától, ismét elérte a Sebald-szigeteket és a Bold Cove nevű helyen partra szállt. Áthajózott a két fő sziget közötti tengerszoroson., Ezts elnevezte „Falkland-csatornának”. Ebből a víznévbőlhajózási névből később angolul az egész szigetcsoport összefoglaló angol neve lett.
 
A Falkland-szigetek első települését [[Louis Antoine de Bougainville]] alapította, [[1764]]-ben, Port St. Louis néven. Ez ma a Kelet-Falkland szigeten [[Port Louis]]. 1748-ban [[Franciaország|francia]] - [[St. MalóSaint-Malo|Saint-Malói]]-i - tengerészek létesítettek egy telepet, és a szigeteket ''Malouines''-nek nevezték el, ezt spanyolosították később a spanyol telepesek Malvinasra''Malvinas''ra.
 
A franciák jelenlétéről nem tudva, [[1765]] [[január]]jában [[John Byron]] kapitány felfedezte Saunders-szigetet a szigetcsoport nyugati végén. A kikötőt Port Egmontnak nevezte. Felderítette a közeli szigeteket és [[III. György angol király]] nevében - egy palack elhelyezésével - birtokba vette őket. [[1766]]-ban Port Egmontban brit település épült. Szintén 1766-ban Spanyolország pénzfizetés ellenében megszerezte a francia gyarmatot és miután tényleges ellenőrzése alá vonta [[1767]]-ben, a szigeteket a [[Buenos Aires]]ben székelő [[Gyarmat (terület)|gyarmati]] közigazgatás alá rendelte. A spanyolok Port Egmontot is megtámadták, ahol a brit jelenlét [[1770]]-ben ért véget. A brit telepesek elűzése háború szélére sodorta a két országot. Az [[1771]]-ben megkötött béke értelmében a britek visszatértek Port Egmontba. Egyik fél sem mondott le a szigetekre támasztott igényéről.
[[1833]] januárjában a brit erők visszatértek és tájékoztatták az argentin parancsnokot, hogy feladatuk a brit szuverenitás visszaállítása. A jelenlévő telepesek maradhattak. Vernet településén élt egy ír ember, William Dickson, őt nevezték ki a szigetek kormányzójának.
 
A Királyi Haditengerészet támaszpontot létesített Stanley-banStanleyben, a szigetek a [[Horn-fok]] körüli hajózási útvonal stratégiai jelentőségű pontjává váltak. Az [[első világháború]]ban [[1914]] decemberében a közelben vívtak tengeri csatát a britek és németek. A britek győztek. A [[második világháború]]ban is haditengerészeti támaszpont volt Stanley, itt volt a bázisa a Rio de la Plata tengeri csatát megvívó hajóknak.
 
=== A falklandi háború ===
Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa]] 502-es számú határozatában Argentínát erői visszavonására, mindkét felet diplomáciai megoldás keresésére szólította fel. A nemzetközi reakció vegyes volt. Egyik végletében Argentínát támogatták a latin-amerikai országok, [[Chile]] kivételével, másfelől az európai országok Nagy-Britanniát támogatták, [[Spanyolország]] kivételével. Végül az utóbbi oldalon foglalt állást az [[Amerikai Egyesült Államok]]. A britek expedíciós hadsereget küldtek a szigetek visszafoglalására és megvívták a falklandi háborút. Rövid, de heves légi és tengeri csaták után a brit erők a San Carlos Water nevű helyen [[május 21.|május 21-én]] szálltak partra, szárazföldi hadjáratuk után az argentin erők [[június 14.|június 14-én]] kapituláltak.
 
A háború után a britek megépítették a [[Brit Királyi Légierő]] Mount Pleasant támaszpontját (Stanley-tőlStanleytől 30&nbsp;km-re délnyugatra, [[IATA]]: MPN, [[ICAO]]: EGYP), megnövelték a helyőrség létszámát. Bár [[1989]]-ben az Egyesült Királyság és Argentína között helyreállt a diplomáciai kapcsolat, a szigetek helyzetéről nem tárgyalnak.
 
=== Napjaink ===
 
== Gazdaság ==
[[Fájl:Aerial photo Port Stanley.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Stanley (Falkland-szigetek)|Stanley]] légifotója]]
Pénzneme az [[Font sterling|angol fonthoz]] rögzített [[Falkland-szigeteki font]].<ref name=semmi/>
 
Névtelen felhasználó