„Balogh Edgár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infobox paraméterek egységesítése, egyéb apróságok with AWB |
|||
4. sor:
| képméret=200px
| megjegyzés= Fiatalkori fényképe
|
|
|
|
|
| nemzetiség=[[Magyarok|magyar]]
| szakma=[[író|publicista]], főszerkesztő, [[rektor]]
37. sor:
A Babeș és Bolyai Egyetemek egyesítése után a magyar irodalomtörténeti tanszéken publicisztikát adott elő. 1957-től 1971-ig az újrainduló [[Korunk]] főszerkesztő-helyettese. Újabb cikkgyűjteménye az ''Egyenes beszéd'' (1957), ezt követte irodalompolitikai jegyzeteinek kötete, a ''Toll és emberség'' (1965). Ugyanebben az évben adták ki Budapesten ''Hét próba'' ("Egy nemzedék elindul") c. emlékiratát, ebben a Sarló történetét írta meg személyi vallomás formájában.
Az otthoni íróasztal, az egyetemi katedra és a szerkesztőség aprómunkáit tükrözte ''Én tintás esztergapadom'' c. jegyzetgyűjteménye (1967). Egy-egy kötetet szerkesztett s bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel látott el [[Nicolae Bălcescu]] (1956), [[Benedek Elek]] (1957), [[Móricz Zsigmond]] (1962), [[Ady Endre]] (1967), [[Szentimrei Jenő]] (1968) és [[Fábry Zoltán]] (1973) publicisztikai munkáiból.
Tanulmányokat közölt a régi Korunk elindulásáról, fordulatáról és eszmei kiforrásáról ([[NyIrK]], 1964, 1968, 1970, 1973; együtt kötetben ''Itt és most'', Kolozsvár, 1976); az [[Erdélyi Helikon]], [[Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)|Erdélyi Múzeum]] és [[Magyar Kisebbség (folyóirat)|Magyar Kisebbség]] [[Marxizmus|marxista]] értékeléséről (Korunk 1964/12; 1965/7-8; 1969/10). ''Szép halál'' c. története (Kortárs, Bp. 1969) az antifasiszta mozgalom emlékét idézi, a ''Szép élet'' és ''Szép szó'' ([[Kortárs]], Budapest, 1973) kisközösségek benső feszültségét, vitáit tükrözte; a három együtt ''Szárnyas oltár'' címmel jelent meg (Budapest, 1978).
| |||