Wikipédia

„Budai pasák listája” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Criptorix (vitalap | szerkesztései)
899 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
a 1 link korr. + elütések, helyesírási hibák jav. (részben)
2. sor:
A '''budai pasák listája''' az [[1541]] és [[1686]] közt [[Buda (történelmi település)|Budára]] a [[szultán]] által kinevezett [[pasa|pasák]] neveit és legfontosabb életrajzi adatait tartalmazza. A [[Budai pasa|budai pasákat]] működési sorrendben mutatjuk be, ha egy személy e tisztséget több ízben is betöltötte, a listában csak a neve és hivatalának második ideje szerepel.
 
#'''Szulejmán pasa''', előbb [[Tripoli (Libanon)|Tripoliban]] volt [[Bej|bég]], [[1531]] januárjában [[Zulkadr]], [[1532]] novemberében [[Diyarbakır|Dijárbekr]] pasájává nevezték ki. [[1533]] októberében e tisztségeitől megvált. A szultán [[1535]] márciusában [[bagdad]]i pasává nevezte ki. [[1538]] első felében a portához hívatták, [[1539]] július közepén [[anatólia]]i, [[1541]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-án]] budai pasává nevezték ki, egyben a [[Vezír (török)|vezír]]i méltóságra emelték. [[1542]]. februárjának közebénközepén nyugalomba vonult, s nem sokkal később meghalt.
#'''Kücsük Báli pasa''', 1542. februárjánakfebruárjában nevezték ki, és sietve Budára küldték. [[1543]] május elején hunyt el, halálának híre [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]]t a [[Szófia]] melletti Hadzsi Karamán helységben [[május 14.|május 14-én]] érte.
#'''Jahjapasazade Muhammad pasa''', [[bodon]]i bég volt, [[1527]]-ben [[Végszend]]re, [[1534]] áprilisának elején [[morea]]i bégnek nevezték ki. 1542. [[szeptember 2.]] anatóliai pasa lett, de erről a tisztségéről néhány nap elteltével leváltották. 1543. [[május 16.|május 16-án]] lett budai pasa, s [[1548]]. januárjának végén hunyt el.
#'''Kaszim pasa''', előbb [[mohács]]i, azután [[pécs]]i bég volt, 1548. februárjának elején nevezték ki budai pasává. [[1555]]. [[május 16.]] és [[május 22.]] közt megfosztották hivatalától, s [[székesfehérvár]]i béggé nevezték ki. [[Temesvár]] elfoglalása után a város pasája lett, [[1557]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] ismét budai, [[1558]]. [[november 4.|november 4-én]] pedig [[Bosznia-Hercegovina|bosznia]]i pasává nevezik ki, ám már [[november 13.]] letették.
#'''Hadim Ali pasa''', boszniai pasa volt, [[1551]]. [[május 16.]] vagy [[május 22.|május 22]]-től a források budai pasaként említik. A források szerint e tisztségétől [[1553]]. február végén fosztották meg. Később [[karaman]]i, [[1556]]. [[február 22.|február 22-én]] vagy [[február 23.|február 23-án]] ismét budai, [[1557]]-ben újra boszniai pasaként említik.
#'''Tujgún pasa''', 1553 február végtől budai pasaként említik, hivatalától 1556. február 22. vagy február 23-án fosztották meg. [[1558]]. [[november 4.|november 4-étől]] újra kinevezik. [[1559]]. júniusának első harmadában halt meg, halálhíre [[Konstantinápoly]]ba [[június 20.|június 20-án]] érkezett meg.
#'''Hadim Ali pasa''' másodízben (1556. február 22. vagy 23. - 1557 februárjának eleje)
#'''Hadzsi Muhammad pasa''', boszniai pasa volt, 1557. februárjának elején nevezték ki budai pasává. Még ebben az évben, [[augusztus 5.|augusztus 5-én]] vagy [[augusztus 6.|augusztus 6-án]] meghalt, a korabeli török történetírók szerint zsidó származású orvosa a gyógyszerébe mérget kevert.
#'''Kaszim pasa''' másodízben (1557. [[augusztus 19.]] - 1558. [[november 4.]])
#'''Tujgún pasa''' másodízben (1558. november 4. - 1559. júniusának első harmada)
#'''Güzeldzse Rüsztem pasa''', 1551. februárjában mint végszendrei béget, később mint temesvári pasát említik. [[1559]]. [[június 21.]] nevezték ki budai pasává, [[1563]]. novemberének első harmadában halt meg [[pestis]]ben. Halálhíre Konstantinápolyba [[november 18.]] érkezett meg. (Lásd még: [[Rusztem pasa fürdője]])
#'''Zál Mahmúd pasa''', a mai [[Ljubljana|Ljubljanában]] született, a szultán udvarában nevelkedett. [[vlora]]i bég lett, budai pasának 1563. november 18-án nevezték ki. A katonák lázadása miatt [[1564]]. júniusának végén menekülnie kellett, [[augusztus 19.]] érkezett meg Konstantinápolyba. A budai pasaságot 1564 július közepéig Hasszán [[esztergom]]i bég, ezután Iszkender pasa megérkeztéig Arszlán végszendrei bég vezette. Zál Mahmúdot a fővárosba való megérkezte után előbb [[Aleppo|aleppói]], később anatóliai pasává nevezték ki. [[1567]]. [[február 11.|február 11-én]] vezír lett, s [[II. Szelim]] egyik testvérét vette el feleségül. [[1577]]. [[október 1.|október 1-jén]] hunyt el, temetése [[október 22.|október 22-én]] volt.
#'''Iszkender pasa''', [[Kurdisztán]]ban, [[Ván]] városában volt bég, budai pasává 1564. október első harmadában nevezték ki. [[1565]]. [[május 19.|május 19-én]] tették le hivatalából. [[1566]]. [[május 1.|május 1]]-én [[kajmakám]]nak nevezték ki.
#'''Arszlán pasa''', Jahjapasazade Muhammad harmadik budai pasa fia volt. [[Johann von Katzianer]] [[1537]]-es megveretésének hírét ő vitte meg a szultánnak, aki [[pozsega]]i béggé nevezte ki. 1554. októberében mint székesfehérvári béget említik, később végszendrei bég lett. E tisztségében 1564. júliusának végétől november végéig a budai pasaságot is felügyelte. [[1565]]. [[május 19.|május 19-én]] nevezik ki budai pasának, ám hamarosan kegyvesztetté vált, s [[1566]]. [[augusztus 3.|augusztus 3-án]] [[Harsány]] mellett megfojtották.
#'''Szokoli Musztafa pasa''', [[Szokoli Mehmed]]nek, [[Szigetvár]] elfoglalójának unokaöccse volt. Rövid ideig [[tálnok]]i hivatalt viselt. 1546. februárjában Temesváron [[defterdár]]rá nevezték ki. Egyre feljebb emelkedett a ranglétrán, [[fülek]]i, [[klisz]]i, [[szeged]]i, boszniai bégnek, boszniai pasának nevezték ki. [[II. Szelim]] vezíri méltóságra emelte. 1566. augusztus 3-án lett budai pasa. [[III. Murád]] alatt kegyvesztett lett, [[1578]]. [[szeptember 8.|szeptember 8]]-án halálra ítélték, s szeptember utolsó vagy október első napján megfojtották. Halálhíre [[október 10.|október 10-én]] érkezett meg Konstantinápolyba.
#'''Kara Ovejsz pasa''', [[türosz]]ban volt bíró, később II. Szelim fiának, a későbbi III. Murádnak defterdára lett. III. Murád trónra lépése után előbb második defterdárrá, két hónap múlva első defterdárrá nevezték ki. 1578. [[szeptember 20.|szeptember 20-án]] nevezték ki budai pasának, [[1580]]. május végén tették le. [[1582]] márciusában aleppói, később [[damaszkusz]]i pasa lett. [[1586]] [[március 31.|március 31-án]] ismét első defterdári kinevezést kapott. [[1587]]. márciusának elején Egyiptom pasája lett, [[1589]]. decemberének végén a vezíri méltóságra emelték. [[1591]]. [[április 30.|április 30-án]] halt meg.
#'''Kalajlikoz Ali pasa''', 1580. májusának végén budai, [[1583]]. [[október 9.|október 9-én]] [[rumélia]]i pasaként említik. [[1584]]. [[október 16.|október 16]]-án feleségül vette III. Murád Eszna Khán nevű nénjét, Szokoli Mehmed özvegyét, ezzel egy időben vezírré nevezik ki. 1586. májusának első harmadában ismét budai pasának nevezték ki. [[1587]]. [[február 22.|február 22-én]] halt meg. Halálhíre [[március 15.]] érkezett meg Konstantinápolyba, ahonnan a letételét tartalmazó parancsot már korábban, a hónap elején elküldték.
#'''Frenk Juszuf pasa''', másik nevén Pájzen Juszuf pasa, a török írók gyakran, a nyugati történetírók ritkábban Hasszánként is említik. Az ország zászlótartói tisztét viselte, [[1582]]. [[július 24.]] [[janicsár]] [[Janicsár aga|aga]] lett. [[1583]]. [[október 9.]] budai, [[1586]] májusának első harmadában temesvári, [[1587]] márciusának első harmadában ismét budai pasává nevezték ki. [[1588]]. [[november 28.]] leváltották, [[1589]]. [[április 3.]] [[rumélia]]i pasa lett. Ez év [[május 12.]] a vezíri méltóságot is megkapta. [[1590]] szeptemberében saját házában ismeretlenek meggyilkolták.
#'''Kalajlikoz Ali pasa''' másodízben (1586 májusának első harmada - 1587. február 22.) Kalajlikoz Ali halála után a Sehszuvár pasa akarta a megürült hivatalt elfoglalni, s abban a reményében, hogy el is nyeri, egy 1587. [[március 7.|március 7-én]], Budán keltezett levelében [[Rudolf magyar király|II. Rudolf]] császárnak már előre tudósítást írt a kinevezéséről. Minden igyekezete ellenére sem sikerült azonban a hivatalt elnyernie, a szultán Szigetvárra küldte.
#'''Frenk Juszuf pasa''' másodízben (1587. március első harmada - 1588. november 28.)
#'''Ferhád pasa''', boszniai pasa volt, [[1584]]. [[június 15.]] tették le e tisztségéről, de [[1585]]. [[október 30.]] ismét kinevezték, s végleg [[1588]]. júniusának végén váltották le. 1588. [[november 28.]] lett budai pasa, [[1590]]. szeptemberének közepén egy katonalázadásban meggyilkolták. Ennek híre Konstantinápolyba szeptember végén érkezett meg, a lázadás leverésére Musztafa temesvári pasát rendelték, akit később több történetíró is tévesen budai pasának gondolt, noha e tisztet sosem viselte. Egyes források (például [[Bartholomeus Pezzen]] királyi tanácsos jelentése) azt is tudni vélik, hogy e tisztet [[1592]]. májusának végéig töltötte be.
#'''Szofi Szinán pasa''', 1590. novemberének első harmadában nevezték ki budai pasává, s [[1592]]. [[január 31.]] tették le. [[1594]] decemberében temesvári pasa volt, [[1595]]-ben augusztusában pedig másodszor is budai pasa lett. [[Eger]] elfoglalása után oda nevezték ki pasának, [[1598]]. [[augusztus 17.]] [[anatólia]]i pasa lett, egyben vezíri méltóságra emelkedett. [[1603]]-ban Konstantinápolyba helyezik, [[1604]]-ben pedig az udvarba kerül, s azon év [[május 30.]] [[kajmakám]]nak nevezik ki, de e tisztétől [[június 4.]] megfosztják. [[1605]]. [[január 11.]] ismét kinevezik, [[december 28.]] pedig ismét megfosztják e tiszttől. [[1606]] áprilisában hunyt el.
#'''Szinánpasazade Muhammed pasa''', [[Győr]] elfoglalójának, Szinán pasa nagyvezírnek fiavoltfia volt. [[1582]]. márciusának elején [[karamania]]i pasává nevezték ki, ez év decemberéig töltötte be e hivatalt. Később [[dömöck]]i pasa lett, egészen [[1591]]. [[augusztus 6.|augusztus 6-áig]]. 1591. [[január 31.]] lett budai pasa, [[1593]]. [[január 27.|január 27-ről]] [[január 28.|január 28-ára]] virradó éjjel fosztották meg e hivataltól. Május végén [[rumélia]]i pasa lett, 1594. [[július 22.]] pedig vezírré nevezték ki. Ez év augusztusának végén Győr mellett ismét budai pasává nevezték ki, a tisztet ezúttal [[1595]]. [[május 9.|május 9-éig]] töltötte be. Kevéssel ezután a magyarországi [[szardár]]sággal bízták meg. [[1596]] augusztusának közepén [[III. Mehmed oszmán szultán|III. Mehmed]] parancsára fogságba vetették, de három nappal később szabadon bocsátották. [[1599]]-ben mint szerdárt Kara Jazidzsi ellen küldték. [[1600]] augusztusának végén második vezírré nevezték ki, [[1601]]. [[augusztus 8.]] bagdadi, később ismét dömöcki, [[1604]] márciusának végén másodszor is karamániai pasává tették. A szultán később halálra ítélte, s 1605. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] megfojtották.
#'''Muhammedpasazade Haszán pasa''', Szigetvár elfoglalójának, Szokoli Mehmed nagyvezírnek fia volt. [[1579]]-ben mint dömöcki, később mint aleppói pasát említik. [[1588]]. [[október 15.]] anatóliai, [[1591]]-ben ruméliai, 1593. január 24-ről 25-re virradó éjjel budai pasává tették, egyben vezíri méltóságra emelték. 1594 augusztusában Győr mellett ismét ruméliai pasa lett, [[október 20.]] [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]] mellett tették le e tisztségből. 1595. március első harmadában ismét ruméliai pasa lett, [[1596]]. [[október 11.]] pedig utolsó vezírnek nevezték ki. November közepén III. Mehmed szultán Magyarországról való kivonultakor szerdári tisztségben [[Nándorfehérvár]]on maradt, de már december elején megfosztották e tisztjétől. [[1597]]. [[november 5.]] ötödik vezír lett, 1601-ben mint szerdárt Kara Jazidzsi ellen küldték. [[1602]]. [[április 14.]] és [[április 22.]] közt egy orgyilkos [[Tokat]]ban agyonlőtte.
#'''Szinánpasazade Muhammad pasa''' másodízben (1594. augusztusának vége - 1595. május 9.)
#'''Mihalidzslü Ahmed pasa''', [[Mihálidzs]]ban, Anatóliában született, 1594. februárjának elején [[csildir]]i, március végén karamániai, [[május 21.]] és [[június 19.]] közt boszniai, később temesvári, 1595. [[május 9.]] budai pasának nevezték ki. 1595 augusztusától ismét mint temesvári pasát említik, [[1596]]. májusától egészen Eger elfoglalásáig ismét budai pasa. A források tanúsága szerint [[1597]] februárjától ismét budai pasa volt. [[1598]]. [[október 11.]] [[merás]]i pasa lett.
#'''Szofi Szinán pasa''' másodízben (1595 augusztusa)
#'''Mihalidzslü Ahmed pasa''' másodízben (1596 májusától 1596 október közepéig)
#'''Ali pasa''', rövid ideig tálnoki hivatalt viselt, Eger elfoglalása után (1596 októbere) nevezték ki budai pasává, s 1597. januárjának végén tették le. [[1602]]. [[június 7.]] a [[hajdúk]] [[Tolna]] mellett elfogták, Győrbe, onnan [[Bécs]]be vitték, ahol még [[1606]]-ban is fogságban tartották.
#'''Mihalidzslü Ahmed pasa''' harmadízben (1597 februárja - 1598. október 11.)
#'''Dív Szulejmán pasa''', 1597. [[augusztus 14.]] és [[szeptember 12.]] közt temesvári, 1598. [[október 11.|október 11]]-től budai pasa volt. [[1599]]. [[augusztus 7.]] Buda mellett hajdúk elfogták, s [[augusztus 27.]] Bécsbe vitték.
#'''Terjaki Haszán pasa''', [[1595]] októberében mint [[szeged]]i, 1595 augusztusában mint szigetvári béget említik. [[1597]]. [[augusztus 14.]] és [[szeptember 12.]] közt boszniai, [[1599]]. augusztusának végétől november végéig budai pasa volt. [[Babócsa]] elfoglalása után ismét budai pasává nevezték ki. [[1601]]. áprilisának végén a pasaságot Mankirkusi Muhammed pasára bízta. Ez év [[július 1.|július 1-jén]] [[nagykanizsa]]i pasa lett, s november végén a vezíri méltósággal tüntették ki. [[1604]]. [[július 18.]] ruméliai pasa, [[december 17.]] negyedik vezír, [[1605]]. [[március 22.]] ismét ruméliai pasa lett. [[1606]] februárjának elején [[Nándorfehérvár]]ott Lala Muhammed pasa nagyvezír kajmakámjának, [[1607]] júliusának végén harmadszor is ruméliai pasának nevezték ki, végül [[november 9.|november 9-én]] nyugalomba vonult. [[1609]]. [[november 28.]] még egyszer Budára nevezték ki pasának. [[1614]]-ben halt meg, [[Pécs]]ett temették el.
#'''Lala Muhammed pasa''', boszniai származású volt, a szultáni szerájban nevelkedett, ahol főlovászmesteri tisztséget ért el. Később janicsár-agává tették, 1594. [[július 19.]] karamániai, [[szeptember 16.]] és [[október 15.]] közt anatóliai, 1598. [[augusztus 17.]] ruméliai pasaként említik a források. 1599. novemberében a ruméliai pasaság mellett a budaival is megbízták, e tisztet 1600. szeptemberének közepén Terjaki haszán pasának adta át, s csak a ruméliait tartotta meg. Mankirkusi Muhammed pasa halála után a ruméliai pasaság mellett ismét bírta a budait is. [[1602]]. júliusának végén a budait Kadizade Ali pasának adta át, s ismét csak a ruméliait tartotta meg. Decemberben harmadik vezírré és magyarországi szerdárrá nevezték ki, 1604. [[augusztus 5.]] nagyvezír lett, [[1606]]. [[május 24.]] hunyt el.
#'''Terjaki Haszán pasa''' másodízben (1600. szeptember 4. után - 1601. áprilisának vége)
#'''Mankirkusi Muhammed pasa''', budai [[defterdár]] volt, 1601 áprilisának végén lett budai pasa. Ez év [[október 15.]] Székesfehérvár mellett egy csatában elesett. Mankirkusi Muhammed pasát egyes török források egy Szinán nevű, mások egy Dervis nevű pasával váltatják fel.
#'''Lala Muhammed pasa''' másodízben (1601. október 15. után - [[1602]]. júliusának vége)
[[Kép:Kandizade Ali budai pasa MDCII.JPG|jobbra|bélyegkép|Kandizade Ali pasa (középkori német metszet)]]
#'''Kandizade Ali pasa''', 1599. januárjában még mint [[nigebol]]i béget említik, 1602. júliusának végétől budai pasa. [[1604]]. augisztusánakaugusztusának első harmadában letették, később [[Szilisztra]] vezetője volt. 1605. októberének első harmadában ismét budai pasa volt, [[1609]]. [[november 28.]] a szultán udvarába hívták. [[1610]]. júniusának első harmadában vezírré emelték, s Murád pasa nagyvezír egyik leányát kapta meg feleségül. Később ruméliai, bagdadi, dijárbekri pasa volt, letétele után a [[vize]]i [[szandzsák]]ot vezette. [[1614]]. [[október 17.|október 17-étől]] ismét budai pasa volt, amely tisztét haláláig, [[1616]]. decemberének közepéig betöltötte.
#'''Begtás pasa''', Eger elfoglalása után [[szolnok]]i bégnek, 1598. [[augusztus 17.]] egri, 1604. augusztusának első harmadában budai pasa volt. 1605. májusának közepén az esztergomi hajdúk egy kisebb ütközetben megölték.
#'''Bosnák Musztafa pasa''', 1605. májusának végén nevezték ki budai pasává, s ez év októberének első harmadában tették le hivatalából.
#'''Kadizade Ali pasa''' másodízben (1605. októberének első harmada - 1609. november 28.)
#'''Terjaki Haszán pasa''' harmadízben (1609. november 28. - 1614. januárjának eleje), halálától február végéig Karakás Muhammad nagykanizsai pasa viselte gondját a budai pasaságnak.
#'''Szefer pasa''', temesvári pasa volt, 1614. februárjának közepén nevezték ki budai pasává, s [[október 17.]] tették le. [[1618]]. [[május 6.]] nagykanizsai pasa lett.
#'''Kadizade Ali pasa''' harmadízben (1614. október 17. - 1616. decemberének közepe), halálától [[1617]]. júniusának végéig Bekir egri pasa viselt gondot a budai pasaságra.
#'''Szofi Muhammed pasa''', szilihdár-aga volt, [[1611]]. [[szeptember 9.]] egyiptomi pasává nevezték ki, amely tisztségből [[1615]]. [[április 29.]] mozdították el. 1616. decemberének végén lett budai pasa, 1617. [[június 3.]] kajmakámnak, [[1621]]. februárjának közepén ismét budai pasának nevezték ki, de [[december 9.]] ismét elmozdították. [[1622]]. februárjának első felében harmadszor is budai pasa lett, egészen [[október 14.|október 14-éig]]. Kevéssel erre ismét kinevezték, [[1623]]. szeptemberének végén ismét letették. [[Október 5.]] ismét budai pasa lett, immár ötödször. [[1626]]. augusztus közepén halt meg, halálhíre [[augusztus 18.]] érkezett meg Konstantinápolyba.
#'''Nakkás Haszán pasa''', a szultáni szerájban nevelkedett, ahol [[kapudzsibasi]] tisztséget szerzett. 1604. [[április 6.]] janicsár-agává nevezték ki, e hivataláról [[december 8.]] mondatták le, s [[december 17.]] ruméliai pasává nevezték ki. 1605. [[március 22.]] negyedik vezír, [[1606]]. [[december 11.]] kajmakám, [[1617]]. [[június 3.]] budai pasának nevezték ki. [[1618]]. [[május 6.]] harmadik vezírré tette a szultán, s udvarába hivatta.
52. sor:
#'''Kenán pasa''', szilihdár-aga volt, 1621. december 9. nevezték ki budai pasává, e tisztét 1622. februárjának első feléig töltötte be, amikor is a szultán ruméliai pasává tette.
#'''Szofi Muhammed pasa''' harmadízben (1622. februárjának első fele - 1622. október 14.)
#'''Deli Dervis pasa''', szilihdár-aga volt, 1622. [[május 20.]] janicsár-agának, [[július 7.]] karamániai pasának, [[július 8.]] ismét janicsár-agának, [[október 14.]] budai pasának nevezték ki. Útban Buda felé érte a hír, hogy temesvárTemesvár pasájává nevezte ki a szultán. [[1623]]. [[január 9.]] halálra ítélték, ám mielőtt erről hírt kapott volna, egy balesetben meghalt: levetette a lova magáról.
#'''Szofi Muhammed pasa''' negyedízben (1622. októberének vége - 1623. szeptemberének vége)
#'''Bebr Muhammed pasa''', boszniábólBoszniából származott és [[bosztándzsibasi]] volt. 1622. [[március 5.]] egyiptomi pasává tették, [[július 16.]] e tisztségéről letették. 1623. szeptemberének elején dömöcki, a hó végén budai pasává nevezték ki. E tisztet [[október 5.|október 5-éig]] töltötte le, amikor is a szultán halálra ítélte, s lenyakazták.
#'''Szofi Muhammed pasa''' ötödízben (1623. október 5. - 1626. augusztusának közepe)
#'''Murteza pasa''', boszniai pasa volt, 1626. [[augusztus 29.]] vagy [[augusztus 30.]] budai pasa lett. [[1630]] februárjának közepétől [[szilisztra]]i, [[1632]]. [[január 16.]] dijárbekri pasává nevezték ki. [[1633]]. februárjában Háfiz Ahmed pasa özvegyét, [[IV. MuradMurád oszmán szultán|IV. Murád]] szultán testvérét vette feleségül. Ez év decemberében Konstantinápolyba hívták, [[1634]]. júliusának végén IV. Murád lengyelek elleni hadjáratában mint szerdár vett részt. December elején ismét Konstantinápolyba hívatták, ahol [[december 21.]] tábori kajmakámnak, [[1635]]. [[augusztus 16.]] [[eriván]]i várnaggyá tették. [[1636]]. márciusának végén e városban halt meg.
#'''Adzsem Haszán pasa''', [[Perzsa Birodalom|perzsa]] származású volt, s az ország zászlótartói méltóságát viselte. 1630. február közepén lett budai pasa, ezzel egyidőben vezíri méltóságra emelték. [[1631]]. októberének elején tették le hivatalából, amin a források szerint annyira elkeseredett, hogy bánatában néhány nap múlva meghalt.
#'''Bejrám pasa''', Konstantinápolyban született, [[odabasi]] és [[csorbadzsi]] volt. [[1620]] májusában muhzir-agának, [[1622]]. [[január 14.]] és [[február 12.]] közt turnadzsibasinak, [[április 13.]] és [[május 11.]] közt szamszudzsibasinak, [[május 12.]] és [[június 10.]] között zagardzibasinak, [[1623]]. júliusában janicsár-kiajának, [[október 12.]] janicsár-agának nevezték ki. Erre négy-öt héttel a szultánt arra kényszerítették, hogy hivatalától fossza meg. Komoly kárpótlást és vezíri méltóságot kapott emiatt. [[1626]]. [[május 26.]] egyiptomi pasa lett, e tisztről [[1628]]. [[szeptember 8.]] tették le. Visszarendelték az udvarba, s hatodik vezírré nevezték ki. 1631. októberének elején lett budai pasa, de néhány nap múlva ismét vezír lett. [[1632]]. [[október 16.]] és [[november 13.]] közt a források ruméliai pasaként említik. [[1633]]. februárjában feleségül vette a szultán egyik nővérét. Ez év [[október 15.]] kajmakámmá tették. [[1634]]. júliusának elején ismét budai pasává nevezték ki, de ő már a hónap közepén ismét visszalépett a vezírek közé. Ez év [[december 21.]] másodszor is kajmakámmá, [[1637]]. [[február 2.]] pedig nagyvezírré tették. [[1638]]-ban az oszmán seregeket vezette a perzsák ellen Bagdad felé, de út közben [[augusztus 17.]] [[Dzsuláb]]ban meghalt.
#'''Musza pasa''', 1631. októberének végén nevezték ki budai pasává, s [[1634]]. [[június 30.]] tették le e hivatalból, s az udvarba hívatták. [[1637]]. februárjának végén ismét budai pasává tették, [[1638]]. [[február 23.]] megint az udvarba hívatták, s a kajmakámi méltósággal tüntették ki. [[1639]]. júniusának közepén második vezír, [[1640]]. februárjának végén pedig harmadszor is budai pasa lett. [[1644]]. [[március 12.]] ismét a portához hívatták, júniusban pedig [[szivász]]i pasa lett. [[1646]]. [[január 27.]] kapudánpasa lett. [[1647]]-ben [[Kréta (sziget)|Kréta]] szigetéről [[Morea|Moreába]] visszatérte alatt [[január 24.]] [[Euboia]] mellett egy velencei hajó támadta meg hajóját, s a csatában meghalt.
76. sor:
#'''Fázli pasa''', szilihdár-aga volt, [[1646]]. [[január 27.]] második vezírré nevezték ki. [[Március 15.]] [[I. Ibrahim]] szultán Fatime nevű leányát vette el feleségül. 1647. júniusában kapudánpasa, [[november 5.]] és [[november 7.]] között budai pasa volt. [[December 25.]] megfosztották kapudánpasai méltóságától, [[1648]]. [[május 3.]] Krétára küldték. Mivel vonakodott elindulni, fogságba vetették, öt nap múlva azonban várnaggyá tették. November első harmadában temesvári, [[1650]]. decemberében boszniai pasává nevezték ki. [[1651]]. [[október 30.]] a portához hívatták. [[1652]]. áprilisában ismét boszniai, [[1656]]. [[május 2.]] ismét budai, [[november 20.]] harmadszor is boszniai pasa volt. [[December 12.]] ruméliai, [[1657]]. végén szilisztrai pasává nevezték ki. [[1658]]. [[április 19.]] megfosztották tisztségeitől, Drinápolyba hívatták, ahol [[június 13.]] megfojtották.
#'''Hamzapasazade Muhammed pasa''' másodízben (1647. november 7. vagy november 8. - [[1648]]. [[március 29.]] vagy [[március 30.]])
#'''Szijávus pasa''', [[Abazák|abáz]] származású, Abáza Muhammad pasa kincstárnoka volt. Ennek megfojtatása után IV. Murád szultán parancsára felvették a szultáni szerájba, a szeferlik közé. Később csokadár-agának, [[1639]]. [[január 6.]] szilihdár-agának nevezték ki. 1640-ben, IV. Murád halála után vezírré tették, [[szeptember 9.]] kapudánpasává nevezték ki. [[1642]]. áprilisában e méltóságtól megfosztották, s a vezírek közé helyezték vissza. [[1644]]. [[március 12.]] erzerumi, [[1645]]. augusztusában szilisztrai, [[1648]]. [[március 29.]] vagy [[március 30.]] budai pasává nevezték ki. [[1650]]. [[augusztus 6.]] a portára hívatták, ahol ismét elfoglalta helyét a vezírek közt. [[1651]]. [[augusztus 21.]] nagyvezír lett, de [[október 30]]. letették. Kevéssel ezután boszniai, [[1652]]. áprilisában ruméliai, később ismét szilisztrai pasa volt. [[1656]]. [[február 9.]] krétai szerdár, [[március 4.]] ismét nagyvezír lett. 1656. [[április 26.]] halt meg.
#'''Murád pasa''', albán származású, először szamszundzsi, később csorbadzsi, zagardzsibasi, janicsár-kiaja volt. [[1645]]. [[szeptember 22.]] és [[október 20.]] közt szegbánbasinak, [[1646]]. szeptemberének közepén káneai várnagynak nevezték ki. [[1648]]. februárjának végén letették s Konstantinápolyba hívatták. [[1649]]. [[január 14.]] janicsár-agának, [[március 19.]] nagyvezírnek nevezték ki. [[1650]]. [[augusztus 6.]] e hivataláról lemondott, s budai pasa lett. [[1653]]. [[szeptember 9.]] Konstantinápolyba hívatták, [[november 27.]] kapudánpasának, [[1655]]. [[május 11.]] ismét nagyvezírnek nevezték ki. [[Augusztus 9.]] e hivatalról másodszor is lemondott, s a dömöcki pasaságot kapta meg. 1655. októberének végén halt meg.
#'''Szári Kenán pasa''', [[oroszország]]ból származott, Bakirdzsi Ahmed egyiptomi pasa rabszolgája volt. Ennek megfojtatása után a szultán parancsára a szerájba került. Később rikábdár-agának nevezték ki. [[1647]] szeptemberében [[Ibrahim oszmán szultán]] Átika nevű leányát vette el feleségül, s harmadik vezír lett. Ibrahim halála után Krétára küldték, innen [[1652]] szeptemberében tért vissza, s a [[Dardanellák]] őrzésével bízták meg. [[1653]] szeptemberében lett budai pasa, [[1655]]. [[szeptember 22.]] tették le e tisztségből. [[1656]]. [[február 9.]] szilisztrai pasa, [[május 3.]] kapudánpasa lett. [[Július 18.]] e tisztétől megfosztották. [[1658]]. [[június 23.]] kajmakámmá nevezték ki, de [[július 16.]] letették, s [[Brusza|Bruszába]] küldték várnagynak. [[1659]]-ben a pártütő Abáza Haszán pasa mallé állt, vele együtt tőrbe csalták, s Aleppóban [[február 16.|február 16-ról]] [[február 17.|február 17-ére]] virradó éjen megölték. Fejét [[március 9.]] a konstantinápolyi udvarba vitték.
#'''Gurdzsi Kenán pasa''', Grúziában született, grúz származású volt. A szultáni szerájban nevelkedett, kiléptekor szilihdár-agának, [[1653]]. [[december 17.]] janicsár-agának nevezték ki, s a vezíri méltósággal tüntették ki. [[1655]]. [[augusztus 12.]] e méltóságot ismét megkapta, s [[szeptember 22.]] budai, [[1656]]. [[május 2.]] ruméliai, [[november 20.]] után ismét budai pasa volt. [[1658]]. [[november 10.]] és [[november 12.]] letették, de már [[december 3.]] ismét kinevezték.[[1659]]. [[március 21.]] és [[március 24.]] közt ismét letették, azzal a meghagyással, hogy felváltójának, Fázli pasának Budára érkeztét várja meg. [[Június 22.]] a szultáni udvarba hívatták. [[1663]] februárjának első harmadától negyedszer is budai pasa volt, de minden bizonnyal már májusban letették. [[1664]] májusában mint dijárbekri, [[1666]] áprilisától [[1668]] áprilisáig mint [[sehrzol]]i pasát említik.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Budai_pasák_listája”