„Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎A köztársaság nyolc napos fennállása: 1 link korr. + vesszőhibák jav.
165. sor:
A terület lakosságának nagy része [[Magyarok|magyar]] volt, azonban rajtuk kívül éltek itt [[szerbek]], [[horvátok]], [[sokácok]], [[bunyevácok]], [[baranyai bosnyákok]], [[dunai svábok]], [[szlovákok]], [[Románok|bánáti románok]] és [[romák]] is.
 
A szerbek 1919 márciusában rendelték el a népszámlálást, amelyet tavasszal 176 településen végeztek el. 1920-ban Magyarországon népszámlálást tartottak, de mivel ez a terület nem volt az anyaország része, ezért itt nem végezték el ezt, azonban 1921 novemberében erre is lehetőség nyílt. Az összeírás az 1920. december 31.-i, illetve az újévi állapotoknak megfelelően tartalmazta a népességet. A magyar népszámlálás adatait a Magyar Statisztikai Közlöny Új Sorozat 69. kötete (1923) tartalmazza. A két népszámlálás adatai:
 
Pécs {{szám|56120}} lakosából az 1919-es szerb népszámlálás szerint {{szám|14485}} volt délszláv, {{szám|17901}} magyar, {{szám|14549}} német<ref>Szűts Emil, 44. oldal</ref>. Az 1920-as magyar népszámlálás szerint a városnak {{szám|47556}} lakosa volt, amelyből {{szám|40655}} fő volt magyar, 5034 német, 326 horvát és 45 szerb.<ref>Szűts Emil, 206. oldal</ref> Ez az eltérés egyértelműen mutatja a szerb annexiós törekvéseket. Az 1919-es népszámlálásba bizalmas utasítás után beleszámolták az itt tartózkodó szerb csapatok tagjait is.<ref name="Sz207"/>