„Természetjárás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a rendezés |
||
4. sor:
==Természetjárás==
Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a
A társadalom egy fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása: hogyan őrizzék meg a természetes állapotot, hogyan zavarják meg legkevésbé azt; ne szemeteljenek vagy ne gyújtsanak tüzet erre nem alkalmas helyeken. Ennek hiányában a természetjárók okozta károk elhárításának költsége jelentős terhet jelent az adott régiónak, országnak, az el nem hárítható károkat nem is említve.
* [[Barlangászat]]▼
* Gyalogos▼
** [[Tájfutás]]▼
** [[#Teljesítménytúrázás|Teljesítménytúrázás]]▼
** [[#Túramozgalmak|Túramozgalmak]]▼
* Hegymászó▼
* Ifjúsági▼
* Kerékpáros▼
** [[Országúti-kerékpár]]ozás▼
** Terep-kerékpározás▼
* Lovas▼
* Nemzetközi▼
* Természetvédelmi ▼
* [[Sí]]▼
* Vízi▼
===Teljesítménytúrázás===▼
A [[teljesítménytúra ]] a természetjárás sportosított versenyszerű változata, amit általában turistaegyesületek szokták rendezni. A célt egy előre meghatározott útvonalon, a megadott időkorláton (szintidő) belül kell teljesíteni. A végigjárás igazolására útközben ellenőrző pontokat szoktak felállítani, melyeken az igazolólapot pecséttel, vagy egyéb bejegyzéssel látják el. Hosszabb távú túrákon ételt (zsíroskenyér, [[csokoládé]]), italt ([[tea]]) is fel szoktak szolgálni a sporttársaknak. A szintidőn belüli, érvényes igazolólappal rendelkezőket oklevéllel, jelvényel/kitűzpvel díjazák a célban.▼
===Túramozgalmak===▼
A túramozgalmak fő célkitűzései, hogy a teljesítő személy a természetjáráson kívül ismeretanyagokkal is gazdagodjon. A mozgalmak lehetnek tájegységet-, épített örökséget- (várak), nevezetes földrajzi pontokat bemutató, illetve híres személyek emlékéhez kötődő útak végigjárására ösztönző kezdeményezések. A teljesítést a túrázónak hitelt érdemlõen bizonyítania kell. Erre legtöbbször a túramozgalom igazoló füzete szolgál. E füzetbe a teljesítés során meghatározott helyeken igazolást (bélyegzés, fotó) kell tenni. A teljesítés álltalában nincs időhőz, felkeresendő pontok esetében sorrendhez kötve. A turistának egyénileg kell megszerveznie az útját, és az igazolások begyüjtését. A túramozgalom végén a mozgalmat kiíró szervezethez el kell juttatni az igazoló okmányt, ahol ezt ebírálják. A sikeres teljesítést álltalában kitűzővel, néha sorszámozott jelvénnyel és oklevéllel szokták jutalmazni.▼
Két alfaja létezik. ▼
* Az '''érintőpontos''' túramozgalmaknál a felkeresendő pontok listája van csak megadva. A teljesítő ezeket a pontokat milyen úton és módon éri el az nincs megszabva. Tipikus példája a vártúrák,
* Az '''útvonal követő''' mozgalmaknál az előre meghatározott útvonal bejárása a cél. A túra kiírása tartalmazza a bejárásához igénybe vehető járműveketet.
==Természetjárás a Kárpát-medencében==
A magyar természetjárás kialakulása az [[1600-as évek]] első felében a [[Tátra]] hegy környékén kezdődött. Az első ismert tátrakutató ''Frölich Dávid'', aki a Lomnici-csúcs megmászásának élményét vetette papirra. Az évszázad végén már több, nagy tapasztalattal rendelkező hegyivezetőről is vannan feljegyzések az utikönyvek lapjain. Ekkor már rendszeresen szerveztek iskolai kirándulásokat, hegymászásokat a tapasztalt idegenvezetőkkel az élen. Az [[1683]]-ban megjelent "Ungarischer Simplicissimus" c. műben említik ''Augustini Keresztély'' nevét akinek nagy szerepe volt a tátrai utak rendezésében.
25 ⟶ 60 sor:
[[1891]]. [[szeptember 29]]-én az MKE Budapesti osztálya kimondta a megszünését s nyomban utána, 152 taggal megalakult a Magyar Turista Egyesület. Az új egyesület elnöke báró [[Eötvös Loránd]], alelnöke [[Téry Ödön]] dr., titkára pedig [[Thirring Gusztáv]] dr. lett. Megalakult tehát az ország második turista egyesülete s tulajdonképpen ezzel vette kezdetét a turistaságnak az egész országra egységes kiterjesztése.
Sorra jelentek meg a kisebb turistaegyesületek:
82 ⟶ 116 sor:
|}
Az [[1900-as évek]] elején a központi
▲Az [[1900-as évek]] elején a központi turista szervezet létesítésének a gondolata került előtérbe.
[[1913]]. [[november 30]]-án volt Magyar Turista Szövetség (MTSZ) alakuló közgyűlése. Elnökének gróf [[Teleki Sándor]]-t jelölték. Sajos mire a lényegi munkát elkezdhették volna kitört az [[I. világháború]].
A
Az [[1921]]. évi LIII. tc., a testnevelési törvény a turistaalapot a testnevelési alapba olvasztotta be és a testnevelési ügyeket - így a turistaságot is - a kultusztárca hatáskörébe utalta. Az ismét megindult szervezési munka eredményeképpen szép gyarapodást tudtak felmutatni az egyesületek taglétszám tekintetében. [[Turistajelzés|Útjelzések]] készültek és megépült a Csúcshegyi, Félsőtárkányi, Magyarkúti, Szentkúti, Nagyszénási (Munkás TE), Klastrompusztai, Kevélynyergi, Zsíroshegyi, Kisinóci menedékház és a Mátraháza.
A [[1930-as évek]] elején alig remélt nagy lendülettel indult meg az alkotó munkásság. Egymás után épültek a jelentős menedékházak, így a Bánkúti, Telekesi, Újhutai, Dömörkapui, Nagyvillámhegyi, Kőhegyi, Hatvan Ferenc, Szárhegyi, Várgesztesi, Nógrádi menedékház. [[1931]]-ben a nagyszabású turista kiállítás mozgatta meg a magyar turistaságot és [[1932]]-ben a hegyestetői turista mintaterület létesítése jelentett határkövet a mindjobban terjeszkedő turistaságban. S amikor [[1933]]-ban a Magyar Turista Szövetség 20 éves jubileumát ünnepelte, a megcsonkított országban 50 menedékház hirdette a magyar turistaság életképességét több, mint egy millió pengő értékben; 81 foglalt forrás volt az ország területén és mintegy 3500 km [[Turistajelzés|jelzett]] út kalauzolta a turistákat a magyar hegyekben és erdőkben.
[[1938]]-ban a hatalmas arányú [[I. István|Szent István]] vándorlás mozgatta meg a magyar turistaság tömegeit. Az ország keleti végétől, a [[Nagy Milic]]től az ország- nyugati végéig, [[Írottkő]]ig terjedő több, mint 800 kilométeres részen létesült ú. n. [[kéktúra|országos kék jelzés]], mely a csonkaország minden hegységét összekapcsolta a [[Mecsek]] kivételével.
[[1952]]-ben a Budapesti Lokomotív Sportkör túramozgalmat
[[1978]]-ban ezt az utat járta be [[Rockenbauer Pál]] és televízíós stábja, amiből a sokak számára ismert ''[[Másfélmillió lépés Magyarországon]]'' című sorozatot készítették.
▲==A természetjárás szakágai==
▲* [[Barlangászat]]
▲* Gyalogos
▲** [[Tájfutás]]
▲** [[#Teljesítménytúrázás|Teljesítménytúrázás]]
▲** [[#Túramozgalmak|Túramozgalmak]]
▲* Hegymászó
▲* Ifjúsági
▲* Kerékpáros
▲** [[Országúti-kerékpár]]ozás
▲** Terep-kerékpározás
▲* Lovas
▲* Nemzetközi
▲* Természetvédelmi
▲* [[Sí]]
▲* Vízi
▲===Teljesítménytúrázás===
▲A [[teljesítménytúra ]] a természetjárás sportosított versenyszerű változata, amit általában turistaegyesületek szokták rendezni. A célt egy előre meghatározott útvonalon, a megadott időkorláton (szintidő) belül kell teljesíteni. A végigjárás igazolására útközben ellenőrző pontokat szoktak felállítani, melyeken az igazolólapot pecséttel, vagy egyéb bejegyzéssel látják el. Hosszabb távú túrákon ételt (zsíroskenyér, [[csokoládé]]), italt ([[tea]]) is fel szoktak szolgálni a sporttársaknak. A szintidőn belüli, érvényes igazolólappal rendelkezőket oklevéllel, jelvényel/kitűzpvel díjazák a célban.
▲===Túramozgalmak===
▲A túramozgalmak fő célkitűzései, hogy a teljesítő személy a természetjáráson kívül ismeretanyagokkal is gazdagodjon. A mozgalmak lehetnek tájegységet-, épített örökséget- (várak), nevezetes földrajzi pontokat bemutató, illetve híres személyek emlékéhez kötődő útak végigjárására ösztönző kezdeményezések. A teljesítést a túrázónak hitelt érdemlõen bizonyítania kell. Erre legtöbbször a túramozgalom igazoló füzete szolgál. E füzetbe a teljesítés során meghatározott helyeken igazolást (bélyegzés, fotó) kell tenni. A teljesítés álltalában nincs időhőz, felkeresendő pontok esetében sorrendhez kötve. A turistának egyénileg kell megszerveznie az útját, és az igazolások begyüjtését. A túramozgalom végén a mozgalmat kiíró szervezethez el kell juttatni az igazoló okmányt, ahol ezt ebírálják. A sikeres teljesítést álltalában kitűzővel, néha sorszámozott jelvénnyel és oklevéllel szokták jutalmazni.
▲Két alfaja létezik.
▲* Az '''érintőpontos''' túramozgalmaknál a felkeresendő pontok listája van csak megadva. A teljesítő ezeket a pontokat milyen úton és módon éri el az nincs megszabva. Tipikus példája a vártúrák, ill valamely tájegység/megye nevezetességeinek felkeresése. Talán a legismertebb és legtöbb felkeresendő pontal rendelkező a Táják Korok Múzeumok Egyesület (TKME) pecsételős játéka, melyben több mint 1700! helyszínen igazolhatjuk ottlétünket.Ezen helyek száma napjainkban is bővül.
▲* Az '''útvonal követő''' mozgalmaknál az előre meghatározott útvonal bejárása a cél. A túra kiírása tartalmazza a bejárásához igénybe vehető járműveketet. Pl. az [[kéktúra|Alföldi Kék Túra]] ahol a gyalogos bejáráson kivűl elfogadják a [[sí]], illetve a [[kerékpár]]os teljesítést is.
▲A közel 200 ma is működő mozgalom közül néhány:
* [[kéktúra|Országos Kék Túra]] - Az ország leghosszabb, és talán a legismertebb túramozgalma.
140 ⟶ 143 sor:
* Palóc Út
* Táják Korok Múzeumok Egyesület (TKME) pecsételős játéka
▲==Turista fajtái==
▲Turistákból is legalább négyféle van (Benedek István nyomán):
▲'''1. Kocaturista:''' aki ragyogó, drága felszereléssel "lötyög" ide-oda, mindig többet mutatva, mint amire valójában képes.
▲'''2. Kulturista:''' aki szereti a természetet, s amolyan széplélekként oda jár gyönyörködni, pihenni, ha ez erőfeszítésébe nem kerül.
▲'''3. Fajturista:''' ő csak a teljesítményt élvezi, s így rengeteg szépség, ismeret mellett megy el.
▲'''4. Igazi turista:''' aki a természetet, a vele való harmóniát élvezi és ezért teljesítményre is képes, legyőzve az akadályokat, legyőzve önmagát.
== Külső hivatkozások ==
| |||