„Nádasd nemzetség” változatai közötti eltérés

→‎A magyar nemzetségekről: Változtatások átvezetése
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: FoBeBot (vita) szerkesztéséről Cs-mester szerkesztésére)
(→‎A magyar nemzetségekről: Változtatások átvezetése)
 
A [[honfoglalás]] időszakában az államszervezet törzsekből és nemzetségekből, a nemzetségek pedig ágakból és nagycsaládokból álltak. Honfoglaláskori művében [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Konstantin bizánci császár]] hét plusz egy törzset, krónikáinkban: [[Anonymus]] hét törzset, [[Kézai Simon]] hét törzset és száznyolc nemzetséget, a [[Pozsonyi-krónika]] – Konstantinnal egyezően – hét plusz egy törzset, [[Thuróczi János]] pedig száznyolc nemzetséget említ.<ref name="Nemzetségek 1."> </ref>
A ''tribus''<ref group=m>''tribus'': törzs - a nemzetségeket összefogó nagyobb rendszertani csoport </ref>illetve ''genus''<ref group=m>''genus'': nem, nemzetség - a családok és a törzsek közötti rendszertani egység </ref> szóval jellemezhető honfoglaló nemzetségek számának alátámasztására a korabeli oklevelek átvizsgálása útján történtek próbálkozások. A 14. század közepéig megjelent oklevelek átvizsgálása a nemzetségek számát 180 körülire teszi – kiegészülve a mintegy 27-30 idegen eredetű (''indigena'') és a későbbi, már a kereszténység korában létrejött új nemzetségekkel. Az oklevelekből levont következtetések ellentmondásosak, a ''genus'' kifejezés keveredik a ''generatio''<ref group=m>''generatio'': nemzedék </ref> -val, a ''de genere''<ref group=m>''de genere'': nemből, nemzetségből való </ref> jelzővel számos esetben nem nemeseket is illetnekillettek.<ref name="Nemzetségek 2."> </ref>
A ''de genere'' és a ''de generationibus''<ref group=m>''de generationibus'': ágakból származó </ref> jelzők használatát a honfoglaló nemzetségeknél az ősfoglalású földdel való rendelkezés joga alapozta meg. Az ilyen nemzetségek a nemzetség közös telepét, az ország első felosztásakor elfoglalt – ősfoglalású – területét örökös joggal (''jure haereditario'') bírták. Az ilyen ''haereditas''<ref group=m>''haereditas'': örökség, hagyaték </ref> ellenben a ''donatio''<ref group=m>''donatio'': nemesi birtok adományozása </ref> -val csak árulás miatt volt elvehető.
 
Ez a rendelkezés azonban csak átmeneti, az [[Anjou-kor]] elején teljes visszarendeződés figyelhető meg.
A nemzetségi birtokok felosztása az 1231 évi első területosztállyal<ref group=m> területosztály: a nemzetségi birtok szétosztása területi elkülönítéssel</ref> indult, amely egyben a nemzetségekből történt családképződés kezdetének is tekinthető. 1343-ban a birtokosztályban megjelenik a telekosztály<ref group=m> telekosztály: a jobbágyporták szétosztása a nemzetségi birtokon belül</ref>, ugyanekkor kerül bevezetésre egy privilégiális jellegű adományreform is. A ''nova donatio''<ref group=m> „''nove nostre donationis titulo''” – új királyi adományunk címén</ref> nem más mint az egyenesági öröklés bevezetése (''exclusis omnibus fratribus et consanquineis'' – fivérek és atyafiak kizárásával) egyes kedvezményezett esetekben.<ref name="Nemzetségek 8."> {{cite book |author= Engel Pál|authorlink= Engel Pál |title= Honor, vár, ispánság. Válogatott tanulmányok|publisher= Osiris Kiadó - Budapest |year= 2003.}} </ref> De az aranybulla kritikus cikkelyének 1351 évi hatályon kívül helyezésesével a nemesi birtok ősi, nemzetségi patriarchális jellege általános érvénnyel visszaállításra került.
{{idézet|''Kivéve egyedül a kiváltságból kizárt, előbb érintett egy czikkelyt, tudniillik ezt: "Hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére, élők közt vagy halál esetére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeniteni." Sőt ellenkezőleg, épenséggel ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerént, tisztán és feltétlenül, minden ellenmondás nélkül, legközelebbi atyafiaikra és nemzetségeikre háromoljanak.''|1000 év törvényei|[[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=536]]}}
Az 1360 évi utolsó ismert területosztály a nemzetségekből történt családképződés végének tekinthető. Az ezt követő birtokosztályokban már kizárólag csak telekosztállyal találkozunk.
 
A családképződés során kialakult nemesi („ispáni”) családok lényegében ugyanúgy patriarchális nemzetségeknek tekinthetők. Míg a korábbi nemzetségeket a közös származás tudata, a nemesi családokat már inkább az egyazon birtok feletti közös rendelkezés kapcsolta össze.<ref name="Nemzetségek 8."> </ref>
 
 
==A Nádasd nemzetség besorolása==