„Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal” változatai közötti eltérés

A budapesti útirány megépítése jelentősen felértékelte a dombóvár-kaposvár-zákányi vonalat. A magyar közlekedéspolitika kiemelt ügyként kezelte az [[Adriai-tenger|adriai]] vasúti kapcsolat megépítését. Budapestről egyenes útirányon a [[Déli Vasút]] {{vvr|30|székesfehérvár-nagykanizsai}} fővonala ugyan már megépült 1862-ben, azonban az osztákosztrák érdekeltségű társaság az akkor osztrák területen lévő [[Trieszt]] kikötője felé vezette a vasútvonalát, míg a magyar kormányzat a magyarországi [[Fiume]] kikötőjének fejlesztését támogatta. A MÁV így Budapest–Dombóvár–Kaposvár–Gyékényes - majd [[Horvát-Szlavónország]]on át [[Kapronca]]–[[Zágráb]]–Fiume útirányon ért le az Adriára. A fontos hálózati szerep Trianon, majd a konkurens Déli vasút vonalának államosítása után is megmaradt, egészen a közelmúltig közlekedtek a vonalon zágrábi, fiumei vonatok.