„Polisz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
45. sor:
== A polisz politikai szerkezete ==
A '''polisz''' a királyság, a [[baszileia]] intézményét váltotta fel. Ez a folyamat még az i. e. 8. század előtt lezajlott, mert az ekkor kezdődő gyarmatosítás alapító mondái már nem említik a királyság intézményét – a spártai királyok szerepe is csak a hadsereg vezetése volt –, amit majd csak a hellenizmus idején újítanak fel, például [[Szürakuszai]]ban. A régi királyi nemzetség – az [[epheszosz]]i ''Baszileidák'', a [[korinthosz]]i ''Bakkhiadák'' – azonban sokáig előjogokkal rendelkeztek. A korai időszakban a belőlük kikerülő [[oligarchia|oligarchikus]] tanács – [[ókori Athén|Athénban]] az [[Areioszpagosz]], [[Spárta|Spártában]] a [[gerúszia]] – döntő befolyással volt az állam ügyeire a legfőbb tisztségviselők – Athénban [[arkhón]]ok, Spártában a két király ([[baszileusz]]) – mellett.
Idővel vagyoni alapon a leggazdagabb közrendűek is a vezető rétegbe emelkedhettek a régi [[arisztokrácia]] mellé, s a származási kormányzást felváltotta az érdemek alapján való kormányzás ([[timokrácia]]) – például Athénban a [[szolóni alkotmány]] révén. Ekkor a közrendűek érdekeit is figyelembe vették már, egyre fontosabb szerepet kapott a népgyűlés, az [[ekklészia]], aminek már minden bizonyos kis vagyonnal rendelkező ember tagja lehetett. Általában ez válaszotta az ügyeket ténylegesen vivő városi tanácsot, a [[bulé]]t és a tisztségviselőket is, de ezek tagjai többnyire csak a felsőbb osztályokból kerülhettek ki. Az ekklészia hatáskörét az is megszabta, hogy tárgyalhatta-e az ügyeket, javaslatot is tehetett-e, vagy csak megszavazhatta az elé terjesztett javaslatokat. Spártában az [[apella]] vita nélkül, közfelkiáltással határozott, ami egy korlátozott jogkört jelentett. Az arisztokrácia a reformokat általában sokallta, a nép ([[démosz]]) általában kevesellte, ami sokszor véres pártharcokhoz vezetett. Ez segített egyes populista politikusoknak, hogy az alkotmány és az alsóbb rétegek védelmében fellépve kiépítsék saját egyszemélyi uralmukat, a [[türannisz]]t. Ez a rendszer, nevének mai rossz íze ellenére kezdetben népszerű volt, mivel békét és fellendülést, aranykorszakot hozott sok város életében – például [[Periandrosz korinthoszi türannosz|Periandrosz]] [[Korinthosz]]ban, [[Peiszisztratosz athéni türannosz|Peiszisztratosz]] Athénban – ahol a [[türannosz]] nem változtatta meg a törvényeket, hanem mintegy azok őreként, informálisan kormányzott, a saját híveit juttatva a tanácsba és a fő tisztségekbe.
| |||