„Koronakidobódás” változatai közötti eltérés

a
link
a (Bot: 25 interwiki link migrálva a Wikidata d:q129890 adatába)
a (link)
[[Fájl:CMEser4.jpg|bélyegkép|300px| Koronakidobódás a [[SOHO]] űrobszervatórium LASCO koronagráfjának felvételsorozatán.]]
 
A '''koronakidobódás''' a [[naptevékenység]] egyik megnyilvánulása: a [[nap]]korona egy darabjának kilökődése a [[bolygóközi tér]]be.
A kidobott plazmafelhő tömege <math>10^{11}</math> és <math>10^{14}</math> kg között van, átlagosan <math>10^{12}</math> kg. A kidobódás kezdetén mérete legfeljebb 100 Mm, hőmérséklete 1-2 millió K, benne a mágneses tér erőssége néhány [[Tesla (mértékegység)|gauss]]. A felszállás során a környező nyomás csökkenése miatt a plazmacsomó tágul és hűl.
 
A nagyobb sebességű koronakidobódások a környező koronában szuperszonikusan mozogva maguk előtt (és oldalt) [[lökéshullám|lökésfrontot]] keltenek. Az ilyen nagy kidobódások ezért óriási, táguló buborék vagy csepp formájában jelennek meg a koronagráfos felvételeken. A lökésfront okozta [[Langmuir-hullámok|plazmaoszcilláció]] [[rádiókitörés]]t is okoz. Ilyen ún. II. típusú rádiókitörések a koronakidobódások mintegy 2/3-át kísérik.
 
== Földi hatások ==