Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
[[Japán]] helyzete különleges: az állam alkotmányában lemondott a hadviselés jogáról, de fenntart egy „háborús potenciállal nem bíró” szárazföldi, tengeri és légi csapatokat is magában foglaló, jelentős létszámú és jól felszerelt [[Önvédelmi Erőt]], ezért a listán nem szerepel (bővebben [[Hadsereggel nem rendelkező országok#A Japán Önvédelmi Erő|lásd itt]]).<ref name="japán">{{citweb |url=http://news.bbc.co.uk/2/hi/asia-pacific/1568479.stm |szerző= |cím=Q&A: Japan's Self Defence Force |weblap=news.bbc.co.uk |dátum=2001-09-28 |nyelvkód=en |kiadó=BBC |elér=2013-10-23 }}</ref>
 
==HadseregSemmiféle nélkülikatonai erővel nem rendelkező országok==
{| class="wikitable plainrowheaders"
|-
|-
!scope=row| {{zászlóország|Salamon-szigetek}}
|Az [[Egyesült Királyság]]tól [[1978]]-ban függetlenné vált államnak állandó hadsereg sosem volt. [[1995]]-ben alakult meg egy hivatalosan a Salamon-szigeteki Királyi Rendőrség munkáját segítő és annak keretén belül működő, de katonai kiképzésben részesülő „felderítő és megfigyelő” egység (''National Reconnaissance and Surveillance Force'', NRSF). Szárazföldi ereje három szakasznyi motorizált gyalogosból állt, két őrhajót és több folyami járművet, valamint egy repülőgépet tartott fenn. Az egység a rendőri akciókhoz nyújtott segítség mellett katasztrófavédelmi és határőri feladatokat látott el; az ország határain túl sosem vetettek be. A Salamon-szigeteket [[2003]]. [[július 24.|július 24]]-én a miniszterelnök kérésére egy [[Ausztrália]] által vezetett nemzetközi békefenntartó erő (''Regional Assistance Mission to Solomon Islands'', RAMSI) szállta meg, miután az [[1998]]-ban erőszakba forduló etnikai-gazdasági feszültségeken az állam saját rendfenntartó erői nem tudtak úrrá lenni. Az NRSF-et még ebben az évben feloszlatták (bár korábban születtek javaslatok a kibővítésére is). A vízi rendőrség két Pacific osztályú őrhajót üzemeltet.
|align=center|<ref>{{citweb |url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/bp.html |szerző= |cím=The World Factbook - Solomon Islands |weblap=cia.gov |nyelvkód=en |kiadó=Central Intelligence Agency |elér=2013-11-16 }}</ref><ref>{{citlib| szerző= |cím=The Pacific Islands |alcím=An Encyclopedia |közreműködők=szerk. Brij V. Lal & Kate Fortune |hely=Honolulu |kiadó=University of Hawaii Press |év=2000 |isbn=9780824822651 |url=http://books.google.hu/books?id=T5pPpJl8E5wC&pg=PA266 |fejezetszerző= |fejezetcím= |oldal=266 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.solomontimes.com/opinion/41 |szerző=Frank Short |cím=Policing a Clash of Cultures Part 13: The National Reconnaissance and Surveillance Force (NRSF) |weblap=solomontimes.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-16 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.ramsi.org/about/history.html |szerző= |cím=About RAMSI |weblap=tamsi.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-16 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://britains-smallwars.com/RRGP/Solomons.html |szerző= |cím=The Solomon Islands 1998-2003 |weblap=britains-smallwars.com |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-16 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.hazegray.org/worldnav/asiapac/asiapac.htm#10 |szerző=Andrew Toppan |cím=World Navies Today: Other Asia-Pacific Navies |weblap=hazegray.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-16 }}</ref>
|align=center|
|-
!scope=row| {{zászlóország|Szamoa}}
|-
!scope=row| {{zászlóország|Tuvalu}}
|Tuvalunak függetlenné válása ([[1978]]) óta nincs hadserege. A rendőrségről szóló törvény 83. pontja szerint háború vagy szükséghelyzet esetén a szervezet a [[Tuvalu főkormányzói|főkormányzó]] irányítása alatt katonaságként is bevethető. A vízi rendőrség egy Ausztráliától ajándékba kapott Pacific osztályú őrhajóval (''HMTSS Te Mataili'') rendelkezik, amely mentési műveletekben is használható. A legénység kiképzésében az ausztrál hadsereg segítkezik.
|align=center|<ref>{{citweb |url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tv.html |szerző= |cím=The World Factbook - Tuvalu |weblap=cia.gov |nyelvkód=en |kiadó=Central Intelligence Agency |elér=2013-11-16 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.un.org/en/development/desa/policy/cdp/cdp_statements/cdp_statement_tuvalu_jan17_2012.pdf |szerző=Apisai Ielemia |cím=Statement presented by the minister of foreign affairs, trade, tourism, environment, and labour Honourable Apisai Ielemia at the Expert Group Meeting of the CPD on the review of the list of LDCs, 17 January 2012, New York |weblap=un.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-16 |formátum=PDF }}</ref><ref>{{citweb |url=http://tuvalu-legislation.tv/cms/images/LEGISLATION/PRINCIPAL/2009/2009-0013/PoliceServiceAct2009_1.pdf |szerző= |cím=Police Service Act 2009 |weblap=tuvalu-legislation.tv |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-16 |formátum=PDF }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.hazegray.org/worldnav/asiapac/asiapac.htm#12 |szerző=Andrew Toppan |cím=World Navies Today: Other Asia-Pacific Navies |weblap=hazegray.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-16 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.dfat.gov.au/geo/tuvalu/tuvalu_brief.html |szerző= |cím=Tuvalu country brief |weblap=dfat.gov.au |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-16 }}</ref>
|align=center|
|-
!scope=row| {{zászlóország|Vatikán}}
|[[Vatikán|Vatikánváros]] belbiztonságáért [[Vatikánvárosi Csendőrség|csendőrsége]] felelős, ezen kívül más biztonsági szervezettel nem rendelkezik. Ugyanakkor az ország területén állomásozik a [[pápa (egyházfő)|pápa]] védelmét ellátó katonai alakulat, a [[Svájci Gárda]], amely a katolikus egyházfő hivatala, a [[Vatikán#A Szentszék|Szentszék]] fennhatósága alatt áll, és feladatai közé tartozik a városállam kapuinak védelme is.
|align=center|<ref>{{citweb |url=http://www.swissguard.va/index.php?id=251&L=3 |szerző= |cím=Responsibilities |weblap=swissguard.va |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-11-16 }}</ref><ref>{{citweb |url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/vt.html |szerző= |cím=The World Factbook - Holy See (Vatican City) |weblap=cia.gov |nyelvkód=en |kiadó=Central Intelligence Agency |elér=2013-11-16 }}</ref>
|align=center|
|}
 
 
Az RSS tagállamai közül jelenleg négynek nincs állandó hadserege: Dominikai Közösség, Grenada, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek. A memorandum elfogadása után, [[1983]]-ban amerikai pénzügyi támogatással különleges egységeket hoztak létre az RSS-államok rendőrségein belül.<ref>{{citlib| szerző=Anthony Payne & Paul K. Sutton |cím=Modern Caribbean Politics |hely=Baltimore |kiadó=Johns Hopkins University Press |év=1993 |isbn=9780801844355 |url=http://books.google.hu/books?id=qJMlv8Q1jX4C&pg=PA284 |fejezetszerző= |fejezetcím= |oldal=284 }}</ref> Ezek az egységek félkatonai kiképzést kapnak, és az országhatárokon túli bevetésükre is volt példa mind természeti katasztrófák, mind politikai krízisek idején, elsőként Grenada 1983-as inváziója során az amerikai csapatok mellett (a hadműveletben Antigua és Barbuda, Barbados, a Dominikai Közösség, Jamaica, Saint Lucia és Saint Vincent különleges egységei vettek részt).<ref>{{citlib| szerző=Michael McClintock |cím=Instruments of Statecraft |alcím=U.S. Guerilla Warfare, Counterinsurgency, and Counterterrorism, 1940-1990 |hely= |kiadó=Pantheon Books |év=1992 |isbn= |url=http://www.statecraft.org/chapter17.html |fejezetcím=Watching the Neighbors: Low-Intensity Conflict in Central America |oldal= }}</ref>
 
==Állandó hadsereg nélküli, de korlátozott katonai erővel rendelkező országok==
{| class="wikitable plainrowheaders"
|-
|+Állandó hadsereg nélküli, de korlátozott katonai erővel rendelkező országok
|-
!scope=col| Ország
!scope=col| Megjegyzések
!scope=col| Hivatkozás(ok)
|-
!scope=row| {{zászlóország|Haiti}}
|align=center|
|-
!scope=row| {{zászlóország|Izland}}
|align=center|
|-
!scope=row| {{zászlóország|Mauritius}}
|align=center|
|-
!scope=row| {{zászlóország|Monaco}}
|
|align=center|
|-
!scope=row| {{zászlóország|Panama}}
|
|align=center|
|-
!scope=row| {{zászlóország|Vanuatu}}
|
|align=center|
|}
 
==A Japán Önvédelmi Erő==