„Ragnarök” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
hozzáadva skandináv mitológia sablon, csonk sablon törölve |
link |
||
3. sor:
A '''Ragnarök''' (vagy Ragnarøkkr, Ragnarøk, Ragnarok) („az istenek végzete”) a [[skandináv mitológia|skandináv mitológiában]] a világ végén vívott csata, amelyet az [[Odin]] vezette istenek és a [[Loki]]t is soraiban tudó óriások vívnak majd meg. Ebben az összecsapásban nem csak a benne részt vevő istenek, óriások és teremtmények többsége hal meg, hanem a világon majdnem minden elpusztul.
A harcra épülő [[vikingek|viking]] társadalomban a legnagyobb dicsőség, amit ember elérhet, ha harcban esik el. Aki ágyban hal meg, [[Hél]]ben folytatja életét, aki azonban harcban, becsülettel, az a [[Valhalla|Valhallában]] kap helyet. Ez alapozza meg az istenek iránti tiszteletet, akik maguk is harcban halnak majd meg, amikor elérkezik a Ragnarök. Hogy pontosan mi fog történni, ki kivel küzd meg, és kire milyen sors vár, a [[Skandinávia|skandinávok]] számára jól ismert a [[saga|sagákból]] és a [[szkáldikus költészet]]ből. A [[Völuspá]] – a [[völva]] jövendölése, az [[1000]] körül keletkezett Edda-versek első része – átíveli a régi istenek egész történetét a kezdetektől a Ragnarök idejéig, 65 versszakban. A [[
A Ragnarökben az az [[eszkatológia]]ilag egyedülálló, hogy az istenek próféciák útján előre tudják, mi fog történni, mikor és ki öl meg kit, még azt is tudják, hogy nem áll hatalmukban megakadályozni az eseményt, de így is bátran és merészen állnak a sors elébe. Tudósok szerint mindez azt jelképezi, hogy a rendezett világ (az [[Æsir]]) végül alulmarad a káosz és entrópia elkerülhetetlen erőivel (az óriásokkal) szemben.
| |||