„Zebegény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a poz. térkép |
→Története: Tagolás a könnyebb áttekinthetőség érdekében |
||
40. sor:
== Története ==
=== Középkor ===
A település kialakulására vonatkozó legrégebbi adatok a [[13. század]]ból maradtak fenn először. Első írásos említése ''Zebeguen''-ként [[1295]]-ből származik. Adatok utalnak arra, hogy a zebegényi Malom-patak völgyében már [[1251]]-ben [[bencések|bencés]] [[zárda]] állott. Az [[Árpád-kor]]ban a pécs-baranyai egyházmegyében volt egy bencés [[kolostor]], aminek a neve ''Szöbegény'' volt. Minden valószínűség szerint az [[esztergom]]i püspökség által odaadományozott területre innen – a Szöbegény nevű [[kolostor]]ból – települtek a bencések. Az [[1295]]. szeptember 26-án kelt peres irat a bencés kolostort „Monasterium de Zebeguennak” zebegényi monostornak nevezi. A [[14. század]]ból találhatók még följegyzések arról, hogy Papy Miklós fia Lőrincz volt az apátság kegyura. E család magva szakadtával [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] [[1396]]-ban a kegyúri jogot a Trentul testvérekre ruházta. [[1483]]-ban a bencés monostor már elhagyott volt.
=== XVIII. század ===
A falu [[község]]ként a [[török hódoltság|török uralom]] utáni időszakban alakult ki. A [[középkor]]ban fejlődésnek indult település lakossága a török idők alatt majdnem teljesen elpusztult. Zebegény és térsége [[1685]] táján szabadult meg a töröktől. Az [[1700]]-as évek első felében a lakosság pótlására [[németek]]et, [[magyarok]]at és [[szláv népek|szlávok]]at telepítettek le. A katolikus németek [[1735]] táján a rajna-pfalzi Mainz vidékéről jöttek, a Sebegin nevet adták a településnek. Népi etimológia szerint a sváb telepesek kiáltottak így föl, a Dunakanyar láttán: „See beginnt” (a.m. tenger kezdődik).
A korabeli írások a [[19. század]] elején Zebegényt német–magyar-szlovák településként említik.
=== XIX. század ===
A község első templomát – amely a Kálvária-domb sziklájába bevájt Szentélyből és eléje épített helyiségből állt – [[1813]]-ban építették és 100 évvel később az új templom megépítésekor elbontották.
[[1846]]-ban kezdik építeni a [[Budapest]]-[[Pozsony]] vasútvonalat, amelynek [[Vác]]-[[Nána|Párkánynána]] közötti szakaszát [[1851]]-ben adják át a forgalomnak. A [[Budapest]] – [[Vác]] [[vasút]]vonal [[Pozsony]]ig történő meghosszabbításával nagyon gyorsan fejlődött. Ekkor épült meg a hétlyukú zebegényi vasúti völgyhíd, ami a maga kategóriájában Magyarországon a második legnagyobb híd. Az állomás épülete a Monarchia stílusában épült. Eredeti formájával turisztikai látványosság. A község első temetője a jelenlegi vasútállomás környezetében volt, ahol a vasútépítés miatt meg kellett szüntetni. Ekkor került át jelenlegi helyére a Kálvária-domb déli oldala alá. Ma is itt van a község temetője. Fekvése, domborzati viszonyai és érdekes elrendezése miatt az ország egyik legszebb temetője. [[1853]]-ban a Kálvária-dombon megépült a [[barokk]] oromzattal ellátott homlokzati tornyos kisebb méretű, keletelt, [[klasszicista]] „Kálvária kápolna”. Feltehetően ebben az időben épült a kápolnához vezető út mellett kilenc kisebb méretű stációs házikó; mindegyiken kis fülkében Jézus keresztútját ábrázoló kép. Ugyan csak a [[19. század]] elején épült a kálvária északnyugati lábánál a Nepomuki Szent János kápolna (úti kápolna) kisméretű oltárral, szobrokkal.▼
Zebegény első iskolájának keletkezési ideje nem ismert. Az [[1830]]-as években volt római katolikus iskolája az ősi sziklatemplom mellett.
▲[[1846]]-ban kezdik építeni a [[Budapest]]-[[Pozsony]] vasútvonalat, amelynek [[Vác]]-[[Nána|Párkánynána]] közötti szakaszát [[1851]]-ben adják át a forgalomnak. A [[Budapest]] – [[Vác]] [[vasút]]vonal [[Pozsony]]ig történő meghosszabbításával nagyon gyorsan fejlődött. Ekkor épült meg a hétlyukú zebegényi vasúti völgyhíd, ami a maga kategóriájában Magyarországon a második legnagyobb híd. Az állomás épülete a Monarchia stílusában épült. Eredeti formájával turisztikai látványosság. A község első temetője a jelenlegi vasútállomás környezetében volt, ahol a vasútépítés miatt meg kellett szüntetni. Ekkor került át jelenlegi helyére a Kálvária-domb déli oldala alá. Ma is itt van a község temetője. Fekvése, domborzati viszonyai és érdekes elrendezése miatt az ország egyik legszebb temetője. [[1853]]-ban a Kálvária-dombon megépült a [[barokk]] oromzattal ellátott homlokzati tornyos kisebb méretű, keletelt, [[klasszicizmus|klasszicista]] „Kálvária kápolna”. Feltehetően ebben az időben épült a kápolnához vezető út mellett kilenc kisebb méretű stációs házikó; mindegyiken kis fülkében Jézus keresztútját ábrázoló kép. Ugyan csak a [[19. század]] elején épült a kálvária északnyugati lábánál a Nepomuki Szent János kápolna (úti kápolna) kisméretű oltárral, szobrokkal.
[[Fájl:Zebegény Hétlyukú híd.jpg|265px|jobbra|bélyegkép|A vasúti völgyhíd]]
[[Fájl:Zebegeny hid-07-1.jpg|265px|bélyegkép|jobbra|A híd légiófotója]]
58 ⟶ 62 sor:
[[1899]]-ben majdnem megsemmisült a település. Óriási [[felhőszakadás]] volt, s ez a Bükkös árokban felhalmozódott, mivel korábban az árkot – szekérátjáró miatt – bánya-meddővel feltöltötték. A felgyülemlő víz átszakította, elsodorta a bánya-meddőt és a víz házakat elsodorva rázúdult a községre.
=== XX. század ===
[[1906]]-[[1910]] között Havas Boldogasszony tiszteletére épült a plébánia templom, '''[[Kós Károly (építész)|Kós Károly]]''' erdélyi polihisztor (építész, író, néprajztudós) és Jánszky Béla tervei alapján szecessziós stílusban az erdélyi fatemplomok mintájára. Freskóit [[Körösfői-Kriesch Aladár]] tervei alapján tanítványai készítették Leszkovszky György tanársegéd festőművész segítségével.
67 ⟶ 72 sor:
[[1944]]-ben községet is elérte a [[második világháború]] közvetlen hatása. December 8-án három [[Monitor (hajó)|monitor]] horgonyzott le a [[Duna]] Zebegényi szakaszán. 11. napon át szüntelenül tüzeltek a Törökmező irányába, feltehetően a szovjet csapatokra. 19-én délután megszűnt az ágyúzás és eltávoztak a hajók: Délután 4- és 5 óra között a Törökmező felől a Malom-patak két oldalán 300 szovjet katona nyomult be a községbe. A harcokban 7 szovjet katona esett el, akiket ideiglenesen az iskola előtt majd véglegesen a temetőben helyezték örök nyugalomra. Két magyar katona is áldozatul esett. Mint német ajkú településről 112 férfit és nőt írtak össze, és hurcoltak el kényszermunkára Ukrajnába. Az utolsó hazatérők 1947. július 28-án szálltak le a vonatról. A temetőben elhelyezett emléktábla tanúskodik a II. világháború áldozatairól.
1923-ig [[Hont vármegye|Hont vármegyéhez]] tartozott, 1923 és 1938 között [[Nógrád és Hont k.e.e. vármegye|Nógrád és Hont k.e.e. vármegyéhez]], 1938 és 1945 között [[Bars és Hont k.e.e. vármegye|Bars és Hont k.e.e. vármegyéhez]], 1945 és 1950 között [[Nógrád
=== Jelene ===
[[Fájl:Zebegény-mészkőbánya.jpg|200px|jobbra|bélyegkép|A mészkőbánya]]
A rendszerváltás óta önálló [[Helyi
A munkavállalók nagy része ingázik [[Budapest]]re, [[Vác]]ra, [[Szob]]ra. A Mészkő Bányászati Feldolgozó kft-ben több helybéli kap munkalehetőséget. A község turizmusa fejlődőben van. (17 kiskereskedelmi bolt, 11 vendéglátóhely, panzió van)
| |||