„1879-es szegedi árvíz” változatai közötti eltérés

A '''szegedi nagy árvíz''' volt a [[török hódoltság|török kor]] óta a legdrámaibb hatást gyakorló esemény a [[szeged]]i városkép fejlődésére. [[1879]]. [[március 12.|március 12-én]], [[Gergely]] napján, hajnali 2 órakor betört a [[árvíz|víz]], amely felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott ugyan, és döntő csapást mért a város ősi életformájára, sajátos egyéniségére, de ugyanakkor a modern fejlődés páratlan lehetőségeit is megnyitotta előtte. Ezt a poláris kettősséget megkapó [[művészet]]tel fejezi ki [[Pásztor János (szobrász)|Pásztor Jánosnak]]nak a polgármesteri hivatal előtt látható, összetartozó két emlékszobra: az építő és a pusztító víz szimbolikus alakja ([[1932]]).<ref>Ilyen tömören és találóan foglalta össze Bálint Sándor a szegedi nagy árvíz hatását, l. Bálint Sándor i.m. 114. o.</ref>