„Üzbég kán” változatai közötti eltérés

 

==Viszonya az orosz fejedelemségekkel==

 

Jurij Danyilovics halála után a mongoloktól átvett örökösödési rendszer alapján Mihail fiai, előbb [[Dmitrij tveri fejedelem|Dmitrij]], majd [[I. Alekszandr tveri fejedelem|Alekszandr]] lett a vlagyimiri nagyfejedelem. 1327-ben felkelés tört ki a tatár adószedők ellen és a tveriek megölték a kán követét. [[I. Iván moszkvai nagyfejedelem|Ivan Kalita]] moszkvai fejedelem (Jurij Danyilovics öccse) Üzbég kánhoz sietett és felajánlotta szolgálatait. Ötvenezer tatárral tért vissza és leverte a lázadást, valamint feldúlta a Tverhez tartozó földeket. A kán kettéosztotta a nagyfejedelemséget és az egyik részt Ivan Kalitának, a másikat Vlagymir városával együtt a jelentéktelen szuzdali fejedelemnek adta. 1331-től Ivan a teljes nagyfejedelemség uralkodója lett. Alekszandr Litvániába menekült, majd csak 1337-ben utazott el Új-Szarajba és kérte a kán bocsánatát amit meg is kapott és visszakapta a tveri fejedelemséget. Két évvel később azonban Ivan Kalita vádaskodásának hatására Üzbég mégis kivégeztette Alekszandrt és legidősebb fiát.

1340-ben a [[Szmolenszk|szmolenszki]] herceg késett az adó befizetésével, ezért a kán feldúlta a fejedelemséget, amiben ismét Ivan Kalita volt segítségére. Ugyanebben az évben örökös nélkül meghalt a halicsi fejedelem és az országért a lengyelek és a litvánok vetélkedtek egymással. Az egyik bojár a kánt hívta segítségül a lengyelek ellen, és az egyesült orosz-tatár sereg kifosztotta [[Lublin|Lublint]], de [[III. Kázmér lengyel király]] legyőzte őket a Visztulánál.

 

 

==Források==