„Végtelen” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor:
====Bevezető ====
A végtelen kifejezés több elkülöníthető, a teológiában, filozófiában és a matematikában előforduló fogalomra utal. A végtelen szó határtalan, vég nélküli, megszámlálhatatlan kuszaságot jelöl. Célszerűnek látszik a fogalom tudományágankénti más-más elnevezése.
A teológiában Isten végtelen természete képességeinek határtalanságára utal. A filozófiában többször alkalmazzák a fogalmat a térre vagy az időre vonatkoztatva, például Kant az első antinómiájában. A végtelennel foglalkoznak a végső, az abszolút és a Zénón paradoxonjai cikkek.
17. sor:
K. Lorenz szerint a végtelen meg nem értése, beláthatatlansága abból adódik, hogy az agy véges számú (több milliárd!) sejtjei zárt térben helyezkednek el.
A végtelen megértéséhez elengedhetetlen egy fogalom, a világtudat (a.m. Isten, szellemvilág, örök vadászmezők, mindenható, stb.) elfogadása és
Az anyagvilág (tudományosan az univerzum vagy világegyetem) valami módon megszámlálható, leírható, megmérhető, rendszerezhető. A végtelen esetében ez lehetetlen. A végtelenhez képest elhanyagolható az anyagvilág (ez lehet elektron, Hold, Tejútrendszer, stb.). Furcsa paradoxonként állítják, hogy a végtelen univerzum tágul. A végtelen nem
====A végtelenbe minden belefér ====
| |||